A szemünk előtt épül a jövő a franciaországi Cadarache-ban Forrás: Kovács András/Origo Mi is az az ITER? Gőzerővel zajlik az építkezés napjaink egyik legnagyobb tudományos vállalkozásának a helyszínén: a franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg 65 százalékos készültségű. A nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy a Nap energiatermelését modellező technológiával lehessen energiát előállítani. Meddig kell még várni a fúziós energiára? - Qubit. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor. Elképzelhetetlen méretű berendezéseket helyeznek el az épülő kísérleti erőműben Forrás: Kovács András/Origo Az egész tudományos akció megértéséhez érdemes egy kicsit visszamenni az időben. A magfúziós erőmű ötlete már hosszú időre nyúlik vissza, az első konkrét terv még 1985-ből származik, amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök megállapodtak arról, hogy közösen fogják vizsgálni egy ilyen típusú erőmű megépítésének lehetőségét.
A technológia vélhetően leginkább csak elektromos energiatermelésre lesz használható, és egyik legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy elterjedésével nem kell számolni szén-dioxid-kibocsátással az energiatermelés területén. A fúziós erőművek a fosszilis energiahordozók hasznosításával működő erőművek mellett vélhetően az atomerőművek megfelelő alternatívája is lesz. Fúziós erőmű 2012 relatif. A KUTATÁS RÉSZLETEI Az ITER projekt jelenleg a világ legnagyobb tudományos projektje, ami forradalmasíthatja az energiaellátást. A Nap által kibocsájtott hatalmas mennyiségű energia az égitestet alkotó hidrogén termonukleáris fúziójából jön létre. A fúziós erőmű lényege nagyjából ugyanez, csak itt mesterséges és ellenőrzött körülmények között menne végbe a hidrogénatommagok egyesülése és ezáltal az energia felszabadulása. Az elemi hidrogén két izotópjának, a deutériumnak és tríciumnak nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát. Ezzel az energiával pedig csakúgy, mint az atomerőművek által a háztartások számára is biztosítható lenne az energiaellátás.
Az utóbbi fejleménynek minden bizonnyal biztonsági oka lehet. Az ITER kicsit hasonlít az olimpiai játékok szellemére is, mivel a háborús időszakokban is megmaradt a nemzetek közötti együttműködés. Bár az EU és Oroszország között napjainkban több jelentős embargó van érvényben, az ITER keretein belül nem szakadt meg az együttműködés. Fúziós Erőmű 2019. Minden bizonnyal Nagy-Britannia kilépése okozhat némi problémát a projekten dolgozó brit állampolgárok munkavállalását illetően, de London később biztosan csatlakozni fog a projekthez. Pár évvel ezelőtt még csupán pusztaság volt az épülő kísérleti erőmű helyén Forrás: Kovács András/Origo 2025 lehet az igazi mérföldkő Az Origo a helyszínen dolgozó magyar mérnököktől (Bede Ottó, Kiss Gábor) többek között megtudta, hogy az építkezés a 2010-es évek elejéig állt, mivel túl magasnak ítélték meg a költségeket. Ezt követően a tervezői csapat egy olcsóbb és kisebb méretű erőmű ötletével állt elő, és ez már elnyerte a résztvevő állami partnerek tetszését. Ennek köszönhető, hogy az évtized közepétől felgyorsult az építkezés, és ma már nem álom arról beszélni, hogy 2025-ben létrehozhatják az első plazmát, ami az alapja lehet a további kísérleteknek.
Ady költészetének szecessziós jellegzetességei: 1. Költészete szinte mindig szereplíra. 2. Poézisének alapvető gesztusa a szecessziós önfeltárulkozás. Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. Ady Endre - a magyarság jelenének és jövőjének képe költészetében - Irodalom tétel. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője.
Ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, s feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is. A lélek szándéka a menekülés, vágyakozása a messze tornyok magasába húzza, de törvényszerűen visszazuhan a földre. A megváltoztathatatlan elrendelést fejezi ki a "százszor" kétszeres számnévi túlzás. Ha nem is büszkén, dicsekedve, ha cak meghasonlottan és szomorúan is, de megvallotta magyarságát, hazája iránti hűségét. Az utolsó strófa feljajdulása a végzetszerűséget fejezi ki. Okostankönyv. Eldőlt a széthúzó erők és vágyak harca, s győzött a hazához való eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás. A darwini elméletből származó s az emberi világra analógiásan alkalmazott létharc és kiválasztódás tétele fontos szerepet játszott már a kiegyezés kori nemzedékek gondolkodásában is. Eldőlt a széthúzó erők és vágyak harca, s győzött a hazához való eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás.
A költő egyre dühösebb és a versi egyre felszültebb egyrészt azért, mert az első versszak két megállapítása szerint szolgafajta a magyar és önmagát megszervezni képtelen, másrészt felvetődik benne a nemzethalál gondolata ez a váteszi magatartás, amelyet Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty is képviselt. Föl-földobott kő (1909) 1909 nyarán született a mű, amikor a költő hazajött a párizsi és a riviérai tartózkodása után. Adynak ez az egyik legszebb vallomása a hazájához. A cím egy metafora, ami a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza /"Kicsi országom, újra meg újra hazajön fiad. "/. A strófaépítés is a kő ellentétes irányú mozgására utal, a két tíz szótagból álló 5I5 osztású ütemhangsúlyos felfelé haladás az azonos hosszt érzékelteti, míg a kétütemű rövidebb sor pedig a földre érkezés tompa koppanását. Kidolgozott Tételek: Ady Endre magyarság versei. Ellentétes irányú az érzelmek mozgása is /" Magyar vágyakkal melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Feszültséget teremt az ellentétekkel a messze távol – közel és a fent – lent. Mindig lentről fentre vágyik a tornyok magasságába, de örökké visszahullik a földre /"És, jaj hiába minden, ha szándék szárzszor is földobnál én visszaszállnék százszor is, végül is.
A magyarság, a magyar származás, a magyar sors, a magyar történelem, magyarság és Európa, a magyarság szerepe Közép-Európában Ady költészetének állandó, folytonosan visszatérő témái. Számára magyarsága, ősi származása identitásának meghatározó momentuma, az ősiséghez, eredettudathoz azonban szorosan kapcsolódik a történelem és a modernség is. Én-verseiben, ars poeticáiban mindez összefonódik, és a sajátos, adys mitologizálásnak köszönhetően újabb párhuzamokkal, kapcsolatokkal egészül ki ( Góg és Magóg fia vagyok én..., A Hortobágy poétája, A Tisza-parton, Ond vezér unokája, Egy párisi hajnalon, Dózsa György unokája, Magyar jakobinus dala, Magyar Messiások, Esze Tamás komája, Bujdosó kuruc rigmusa). A beszélő gyakran saját sorsát azonosítja a nép, a közösség sorsával, illetve "rokoni viszonyokba helyezi magát" történelmi alakokkal, vagy szerepekkel azonosul. Ady magyarság verseilles. A személyes sors eggyé olvad a nép sorsával, történelmével, a szerepekkel. Ez a nagyfokú azonosságtudat, kiegészülve a vátesz, a próféta attitűdjével, a háború alatt írott költeményekre is jellemző (pl.
De megjelent kötetei népszerűséget, és sikert hoztak. Megismerkedett Boncza Bertával (Csinszka), akit feleségül is vett. Lelkileg összezúzta a háború. 1918 őszén betegsége súlyosra fordult: 1919. január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent. Ady magyarság versek. A nemzet halottjaként temették el. f. ) Főbb motívumok: Magyar ugar, Léda, hiányérzet (arany, pénz, létharc), Párizs, halál, Isten, kuruc, Csinszka, háború 2. ) Magyarság versek: Ellentmondásos személyisége, és kezdetben a költészetének értetlen fogadtatása még inkább felerősítette küldetéstudatát. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű, átkozódó, ostorozó költeményeket, az ún. magyarság verseket. Ezeknek a verseknek a forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre, erőfeszítésre. Veszélyeztetett fajtan tartotta, úgy érezte, hogy a magyarság nem tud helytállni a többi nép között.