A Kék Bolygó Alapítvány alapításakor vállalt célunk és azóta folytatott munkánk sarokköve, hogy támogatólag lépjünk fel minden olyan kezdeményezés mellett, amely felhívja a figyelmet természeti értékeink nagyszerűségére, ugyanakkor folyamatos pusztulására is. Emellett partnerei vagyunk azoknak a programoknak, szervezeteknek és cégeknek – ideértve a non és for-profit szektort – amelyek a válaszokat keresik és adják a környezeti, klímavédelmi és fenntarthatósági kihívásokra. A szakmai projektek, ösztöndíjprogramok és rendezvények mellett elkötelezettek vagyunk, hogy tőkeágon is finanszírozzuk az arra érdemes vállalkozásokat, ezért tevékenységünk egyik támogató eszközeként kockázati tőkebefektetéssel finanszírozzuk az innovatív környezet- és klímavédelmi megoldásokat alkalmazó mikró-, kis- és középvállalkozásokat piaci lehetőségük erősítésének érdekében. A Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap létjogosultságát két, egymást erősítő alapvetés felismerése indokolja, miszerint a sikeres üzleti megoldások hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, ugyanakkor a fenntarthatósági irányelvek figyelembevétele nélkül napjainkban már nem lehet sikereket elérni.
A köztársasági elnök támogatásával harcol az illegális szemétlerakás ellen a Hulladékvadász A kormány klímavédelmi akcióterve szerint két év alatt minden illegális szemétlerakó helyet fel kell számolni az országban. Ezt a célt szolgálja a Hulladékvadá megújult felülete a, amely rendszer az illegális hulladéklerakások Kárpát-medence szintű felszámolására jött létre. A fejlesztés kiemelt támogatója Áder János klímavédelmi alapítványa, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Neves közéleti szereplőkkel hozott létre klímavédelmi alapítványt az államfő Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy klímavédelmi alapítványt hozott létre, aminek kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő. Az államfő azt is bejelentette, hogy megújult az Élő bolygónk () honlap, aminek legfontosabb küldetése növelni az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban.
Rólunk - Kék Bolygó Alapítvány Skip to content A Kék Bolygó Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre abból az összegből, amit a Magyarországról kivándorolt, és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára. Tekintsd meg itt, több éves munkánkat összefoglaló Kiadványunkat: Szavak helyett tettek Az Alapítványt a tenni akarás és az a felismerés hívta életre, hogy be kell látnunk: évtizedek óta "csak" tárgyalunk, egyeztetünk a klímaváltozás veszélyeiről. Huszonöt éve látjuk az egyre borúsabb jövőt jósoló előrejelzéseket, azonban huszonöt éve nem találjuk a megoldást arra a dilemmára, hogy miközben száz év alatt a Föld népessége három és félszeresére nőtt, az energiafelhasználásunk több mint megtízszereződött. Majd helyett most Párizsban, 2015-ben végre megszületett a politikai megállapodás, hogy a hőmérséklet-emelkedést két Celsius fok alatt tartsuk. Azóta négy esztendő telt el.
Mert ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt. Ma még van remény. Hiszen a tudásnak, a technikai megoldásoknak javarészt birtokában vagyunk: csupán eltökéltség és bátorság kell, hogy a jövőnket szolgáló döntéseket meghozzuk. Hogy ne szalasszuk el az utolsó esélyt! A Kék Bolygó Alapítványt azért hoztuk létre, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben és a környezeti fenntarthatóság érdekében partnerei lehessünk minden, közös jövőnkért tenni akaró, felelős embernek. Legyen Ön is a szövetségesünk! Szövetségesünk a megelőzésben, a szemléletváltásban, mások meggyőzésében. Önmagunk, gyermekeink, unokáink jövőjéért. Dr. Martonyi János kuratóriumi elnök A 21. században a legfontosabb üzenet, hogy minden ember felelős minden emberért. Egyetemesen kell hát gondolkodnunk, nincsenek egymástól elszigetelt, lokális rendszerek és szabályok. És mégis az életünk lokálisan zajlik, a leghatékonyabban cselekedni lokálisan tudunk. A veszélyek – és a lehetőségek – azóta többszörösükre nőttek.
A veszélyek – és a lehetőségek – azóta többszörösükre nőttek. Ugyanígy a felelősségünk, globálisan és lokálisan egyaránt. Ezért jött létre a Kék Bolygó Alapítvány. Vizi E. Szilveszter kurátor "Sine praeteritis futura nulla", múlt nélkül nincs jövő – mondja a latin közmondás. Az a világ, amelyet öröklünk és amelyet építünk, az nemcsak a jelenünket, de a jövőnket is befolyásolni fogja. Ezért korunk emberének hallatlan nagy a felelőssége, hogy hogyan változtatja meg a világot, az általunk átépített föld, amelyet örökül kapnak utódaink, hogyan fogja szolgálni földünk lakosságát. Szűcs Gábor kurátor Gyerekkorom óta a Tisza szerelmese vagyok. Édesapám tanított meg a közös horgászatokon a természet szeretetére és tiszteletére. Szeretném, ha a jövő generációinak lehetőségük lenne hasonló élményeket átélni. Céljaink "A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozassal szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása.
Az elmúlt évben számos új stratégiai együttműködést kötöttünk KFI területen egyetemekkel és kutató intézetekkel szerte az országban, közösen végzünk kutatási projekteket, továbbá rendszeresen szervezünk innovációs eseményeket, ezeken keresztül is támogatva az egyetemi innovációt és az új generációt, a tehetségeket" – tudatta. Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke, forrás: MVM Zrt. Az a céljuk, hogy a kihívásokra minél hatékonyabb, időben és pénzben is megvalósítható megoldásokat találjanak. "18 ezer kollégám van, de jobb, ha nem csak mi magunk gondolkodunk a potenciális válaszokon. Szeretnénk minél szélesebb körben lehetőséget adni másoknak is, ezért jött létre az MVM Edison rendezvényünk, amely jól definiált témakörökben keres jobbnál jobb ötleteket, ötletgazdákat. Nemcsak az a célunk, hogy felkaroljuk és sikerre vigyük őket, hanem hogy a megoldásokat alkalmazzuk és beépítsük a saját tevékenységünkbe" – elemzett Bertalan Zsolt.
A szentelt barkát sokan megőrizték, ezzel "védték" házukat a villámcsapástól, a tűzvésztől és a jégeső től. Ezen a napon hordták az úgynevezett kiszét, a menyecskeruhába öltöztetett szalmabábot, melyet a falu szélén elégettek vagy vízbe vetettek. Úgy hitték, hogy ezzel a halál t, a betegség et, a böjtöt, a telet távolítják el a faluból. További húsvéti szokásokért lapozz a következő oldalra! A virág vasárnap utáni nagyhét nemcsak a testi és lelki megtisztulás ideje, hanem környezetünk rendbetételéé is. (A húsvéti nagytakarítás a mai háziasszonyok számára sem ismeretlen tevékenység! Így válasszunk húsvéti sonkát! - Hírnavigátor. ) Nagycsütörtökön a hagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Ilyenkor a katolikus templomokban elhallgatnak a harangok és legközelebb nagyszombaton szólalnak meg. A híveket kereplővel hívogatták a templomba. Burgenlandban a gyerekek ma is végigszaladnak a falun fakereplőikkel (akárcsak nálunk még az 1950-es években is). Fáradságukért a felnőttektől jutalom jár: egy kis pénz vagy nyalánkság. A böjti időszak mélypontja a nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának az emléknapja.
A másik pedig, hogy akkor az emberek még inkább összehangban és harmóniában éltek a természettel: a sok hús után a természet kincseiből, a friss zöldségekből és gyümölcsökből töltekeztek. A böjt alatt a hal ugyan megengedett volt, ám többnyire gyümölcsöket, zöldségeket, tésztát és kenyeret ettek. Mivel a sonka volt a legstrapabíróbb szavatosság szempontjából, tavaszra csak ez maradt a kamrában Forrás: Shutterstock Az étel megáldása Nagypénteken a hívők még mindig tartózkodnak a húsételektől. A nagyböjt első napjának – hamvazószerda, böjtfogadószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. – elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A néphitben a hamvazkodásnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 17-ére esik. Mit is ünneplünk húsvétvasárnap? - ÉLETIGENLŐK. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.
A Somogy megyei Szenna szabadtéri néprajzi múzeumában e mintát a tojásra hagyományos módon, forró olvasztott méhviasszal, fanyelű írókával - az úgynevezett gicával - rajzolják rá. A Tolna megyei Váralján a főtt tojásra "írják" az ősi motívumokat. A színezőanyag a hagymahéj. Itt még az a régi szokás is él, hogy a keresztanyák egy-egy tojással ajándékozzák meg a keresztgyerekeiket. A Káli-medence festői vidékén, Kékkúton a tavaszi ünnepkör jellegzetes szokását, a húsvéti zöld ágjárást újították fel. A falu végén kézen fogva sorba állnak a lányok élő "kapu"-t alkotva - az első és az utolsó pásztor összefogott kezében koronavirágot tart -, és a "Bújj, bújj zöld ág... Mikor lehet sonkát enni húsvétkor gas. " kezdetű dallal - egymás magasra tartott keze alatt átbújva - vonulnak át a falun. Idegenforgalmi céllal is rendeznek látványos húsvéti szokásbemutatót, például Hollókőn. Az egyik műemlékház udvarán három népviseletbe öltözött asszony tojásokat fest. Az asszonykórus énekkel, a fiatalok a hagyományos locsolás felelevenítésével szórakoztatják az odalátogatókat.
A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A múlt héten már javában tervezgettük a húsvéti menüt, ezért finomabbnál finomabb recepteket hoztunk. Mikor lehet sonkát enni húsvétkor az. Készítettünk például foszlós kalácsot, rebarbarás krémdesszertet és még mártogatósokat is a húsvéti sonka mellé. Idén ne csak torma kerüljön az asztalra, hanem például ananászos csatni is! A család odáig lesz érte! Heti gasztro-összefoglaló. Három isteni mártogatós a húsvéti sonka mellé Bevallom: ki nem állhatom a tormát. A családban mindenki szereti, én azonban nem. Persze húsvétkor a torma nem hiányozhat az asztalról, viszont míg mindenki más mártogatott és tunkolt, én csak ettem a sonkát magában. Ám ezúttal másképp lesz!
érintse meg a kibontáshoz majd Húsvét vasárnap a család összegyűlik egy nagy étkezésre, általában sültre. eközben a forró kereszt zsemlét hagyományos nagypénteki eseménynek tartják, talán ebédidőben a halvacsora előtt. bővebben: mi a kakas ló és hol van Banbury? Mikor adsz húsvéti tojást, és mikor kell enni forró kereszt zsemlét? - Metro | I'm running. tovább: mi a nagy csütörtök? A keresztény ünneplés mögött rejlő jelentés iratkozzon fel a legfrissebb hírekre Ismerje meg a legfrissebb híreket, jó érzést keltő történeteket, elemzéseket és így tovább nem győzted meg? Tudjon meg többet "
A régi szokásokat Galgamácsán is igyekeznek élet ben tartani. A lányokat vödörből, kút vízzel locsolják. A lányos háztól maskarába öltözött legények szedik össze a tojásokat. A népviseletbe öltözött fiatalok lovas kocsin járják végig a falut, este pedig a húsvéti bálba megy a falu apraja, nagyja. A locsolás jutalma a tojás és a húsvéti ételekkel, itallal való kínálás volt. A legutóbbi évtizedekben azonban a gyerekeknek többnyire pénzt szoktak adni a locsolásért. A locsolóversek is ennek megfelelően változtak: "Zöld erdőben jártam, / Három nyuszit láttam. / Mind a három rám kacsintott, / Ide azt a száz forintot. A Fej ér megyei Pázmándon sibálnak, azaz húsvéthétfőn vesszőzik a lányokat. A szlovák eredetű szokásnak ugyanaz a lényege, mint a locsolásnak: egészség - és termékenységvarázslás. A hazai szlovák lakosságú településeken már húsvéthétfő hajnalán lehetőleg az ágyból ugrasztják ki a lányokat, asszonyokat. Régen úgy hitték, hogy ettől nemcsak egészség esebbek, hanem dolgosabbak is lesznek.