Ajtó típus: Dekorfóliás ipari beltéri ajtólap Alapár*: 12, 300. - Ft + ÁFA + alaptok: 13, 900. - Ft + ÁFA-tól Alapméretek: DIN szabvány szerint Extrák: kitekintő optika, szellőzőrács, süllyedő küszöb, üvegkivágások Színválaszték: 8 színben rendelhető Beltéri ajtó árlista A dekorfóliás beltéri ajtólap gyorsan és egyszerűen szerelhető, kiváló minőségű német alapanyagokból készül. A fedő fóliaréteg a védelmi funkció mellett szép külső megjelenést is szolgál. A beltéri ajtó könnyen tisztítható.
Dekorfóliás beltéri ajtóink rövid határidővel, akár egy héten belül elérhetőek, tele kivitelben. 3 különböző állítható tokméret, 6 népszerű szín, különböző üveghely kialakítások választhatóak. A szabadalmaztatott ajtólap fóliázási technológiának köszönhetően a függőleges élek teljesen körbezártak, ezért nincsenek esztétikai hátrányok a fehér ajtók esetén sem. Jellemzők: – Rövid határidővel – Szabadalmaztatott ajtólap formázás – Lekerekített függőleges élek – MDF tokszerkezet – Széles tartományban állítható tokok – Választható üvegezés típusok – Választható fémcsíkozás – 24 hónapos gyártói garancia – 6 féle szín: Natur tölgy, Dió, Ében, Klasszikus dió, Fehér, Antracit tölgy – Egyéb ajtólap kiegészítők elérhetőek.
Az így készült MDF egy tömör, erős anyag, mely nem veszi fel a párát, így akár nedves, párás helyeken is jól használható. Ebből az anyagból készül a beltéri ajtók váza, melyet valamilyen anyaggal ki kell tölteni. Ehhez a töltéshez általában erős kartonpapírból készült rácsot használnak, melyet méhsejtszerűen helyeznek el a keretben. Ez a belső kitöltés lehet faforgács vagy valamilyen farostlemez is, ez gyártótól függően változik. Az így kapott ajtólapra egy falemezt szerelnek, erre fog kerülni a dekorfólia. Miért érdemes dekorfóliás ajtót választani? Az így készült ajtólapok könnyűek, mégis erősek. A hétköznapi igénybevételnek tökéletesen megfelelnek. Jól ellenállnak a kisebb fizikai behatásoknak, persze, de ne felejtsük el, hogy nem egy tömör faajtóról van szó! Az így elkészült ajtólapot végül burkolják valamilyen anyaggal. Általában egy úgynevezett laminátummal. Ilyen laminátum esetünkben a dekorfólia, ami tulajdonképpen a celluloid alapú fólia, mely védelmi és esztétikai funkciókat lát el.
A magyarság emlékezetében azonban Koppány, Szent István, Szent Imre herceg, és Szent László napjainkig fennmaradt. Számtalan azon helyek sora, ahol történetek élnek ma is cselekedeteikről, nevükhöz fűződő eseményekről. Helységek nevei is őrzik emléküket. A nép szívében élő emlékek legtöbbje Szent Lászlóhoz fűződik. Csodás cselekedeteit a népi emlékezet máig őrzi. Szomjazó katonáinak vizet fakasztott a sziklából. Éhező katonái elé – kérésére – szarvas csordát terelt a segítő Atyaisten. Tordánál hegyet választott ketté könyörgésére az Úr, hogy megmentse Őt az üldözők elől. Szent László pénzét a Bakonyban élő monda szerint a magyarok szórták az őket üldöző kunok elé, és amíg a pénzt összeszedték az üldözők, a magyarok megmenekültek. Az elszórt pénz pedig László könyörgésére kővé vált. Torda környékén a történetet fordítva ismerik. E szerint a menekülő kunok szórták el az arany és ezüst pénzeket, melyet a magyarok szedtek össze. A kunok a pénzszedegető magyarokra támadtak volna, ám Szent László könyörgésére a pénz kővé vált.
Középkori templomaink egyik jellegzetes, csak az ország területéről ismert témája az ún. Szent László-legenda. A történetet valójában krónikáinkból ismerjük: az országra törő kun (inkább besenyő) hadakat a kerlési ütközetben a magyar csapat megfutamodásra készteti, de az egyik rabló egy magyar leánnyal a nyergében elmenekül. Szent László üldözőbe veszi, majd a leány segítségét kéri, aki lerántja elrablóját a nyeregből. A szent birokra kel, miközben a leány megsebzi a kun inát, majd levágja a fejét. A történet a pihenés jelenetével szokott végződni, melyen László a leány ölébe hajtja fejét. Régi vita, hogy a történetben az ősi keleti hagyományok vagy a nyugati lovagi kultúra elemei öltenek-e testet; képi megfogalmazása mindenesetre az utóbbi modellekből építkezik. Egyik első példája a szepességi Kakaslomnicon a kápolnaként is használatos sekrestyében, egy kizárólag a kiválasztottak számára hozzáférhető térben született meg a XIV. század elején. A lényegében világi eredetű téma, úgy tetszik, csak fokozatosan hódított teret a templomokban.
Különlegesnek tekinthető az a részlet, amelyben a kun egy gömbölyded tárgyat fog a kezében. Jánó Mihály szerint a szívét tartja, amely egyrészt szimbolizálhatja annak felajánlását a lánynak, másrészt utalhat a pogány megtérésére. Ez utóbbi nem lehet véletlen, mivel Sepsikélyén közelében úzok és besenyők is éltek, őseikkel éppen Szent László vette fel a küzdelmet az 1068-as ütközetben. Sepsikilyén példája jól mutatja, hogy Huszka Józsefnek múlhatatlan érdemei vannak a magyar kulturális örökséghez tartozó falképek megismerésében. Az 1854. november 20-án Kiskunfélegyházán született Huszka középiskolai tanulmányait a szarvasi evangélikus gimnáziumban végezte, majd egy évet tanult a József Műegyetemen. Az 1874/75-ös tanévtől az Országos Mintarajztanoda hallgatója lett, ahol rajztanári képesítést szerzett, amely a korabeli minősítés szerint "figurális-ékítményes- és építészeti rajzolásból elemi- és ábrázoló melléktárgyakkal középiskolákra" vonatkozott. Tanárként erdélyi iskolákban – Dés, Sepsiszentgyörgy – helyezkedett el, az oktatás mellett arcképeket, illetve hangulatos tájképeket festett.
Kisvárda Város Önkormányzata, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza és a Rétközi Múzeum és Baráti Köre szervezésében, 2013. szeptember 20-ig látható az "Árpád-házi szentek Sienából" és a "Szent László-legenda freskói" című kiállítás a Művészetek Háza kiállító terében. A Szent László-legenda freskói Szent László legendáriumából a legtöbbször megörökített legenda az 1068-as cserhalmi csata volt, melyet Kerlés mellett a Cserhalom nevű hegyen vívtak a magyarok a Moldva felöl betörő uzok – fekete kunok – ellen. A hagyomány szerint a csata végén a fiatal László herceg egy kun vitézt vett üldözőbe, aki elrabolt egy magyar leányt. Üldözés, birkózás, a kun legyőzése a lány segítségével, a lány pihenése a herceggel a fa alatt – tömören ezek a sokat ábrázolt, sokat vitatott, számos irányból és számos diszciplína által kutatott legenda stációi.. Forrásként, szimbólumok egyesítőjeként – a legenda sokféle tudás tárháza. Megyénkben eddig egyetlen Szent László-legenda freskót tártak fel, a laskodi templomban találhatót.
Ebben a csatában történt, hogy egy szép magyar leányt egy kun elrabolt, és menekült vele. A krónikák szerint László herceg azt hitte, hogy a leány a váradi püspök leánya, és a csatában szerzett sebesülése ellenére üldözni kezdte a rabló kunt. Látta azonban, hogy elérni nem tudja, ezért szólt a leánynak, hogy rántsa le lováról őt, amit a leány meg is tett. A kunnal László viaskodni kezdett, majd legyőzte, és megölte. A krónikák leírása azonban nem mindenben felel meg a népmesei kivánalmaknak, ezért ki kellett egészíteni. A falképeken a teljes népmesei rendnek megfelelő történet jelenik meg, és éppen ez teszi lehetővé, hogy a népmesék elemzésének megfelelő módon közeledjünk hozzájuk. A krónikák leírásában a Váradról történő kivonulás nem szerepel. Helyette László herceg a csatából megtérőben értesül a leányrablásról, és ezért, bár nehéz sebben van, megfordul és üldözőbe veszi a leányrablót. A krónikákban a kun lefejezésével a történet véget ér. A falképeken azonban a krónikáktól eltérően a kun megölésében a leány is szerepet játszik, és befejező képként a kun lefejezése után László herceg a leány ölébe hajtja a fejét, és úgy pihen meg.