Az író a valóságban is rajongott a moziért, több újságcikket is írt a témában. Karinthy a képzeletbeli sírja körül összegyűlt tömeghez intézett szavai az alkotói pályát összegzik. A monológ nem az Utazás a koponyám körül oldalain szerepel, hanem A reformnemzedékhez című vers különböző részleteiből áll össze. A művészetétől eltávolodó fiatalságot elmarasztaló költeményét Karinthy Frigyes az élete végén írta. "Ott leszek valahol a szavában és a szívében annak is, ki rólam sose hallott" – az író jóslata valóban teljesült. Karinthy számos szófordulata és mondata a közbeszéd része lett. Gyakran idézzük őt még akkor is, ha ennek nem feltétlenül vagyunk is tudatában. Olvass tovább! Földes Anna: A harmincharmadik filmtéma, Utazás a koponyám körül. Filmkultúra, 1970/2, 92-96. Utazás a koponyám körül - Scherer Péterrel - | Jegy.hu. Kelecsényi László: Révész György (1927-2003). Filmvilág, 2003/5, 3. Az író Karinthy Frigyes (balra) gróf Bánffy Miklóssal és báró Kemény Jánossal a könyvnapon, a harmincas évek közepén. (MTI Fotó: Bojár Sándor) Plakát Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)
Karinthy Frigyes, Utazás a koponyám körül című kisregényének színpadi adaptációját láthatják az érdeklődők. Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a "nagy diagnózis" után. Egészségből a betegségbe – ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Utazás a koponyám körül elemzés. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesen átélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. "Ha szigorúan vesszük, és elkezdek kutatni az agyamban a múlt eseményei körül, akkor azt gondolom, hogy én Karinthy miatt lettem színész.
Utazás a koponyám körül (Révész György, 1970, részlet) - YouTube
S mikor visszatérünk felnőtt életünkbe, nem az fáj, hogy olyan szép és hatalmas volt, amit elvesztettünk, hanem az, hogy olyan kicsi és értéktelen volt a gyermekkor, amiből táplálkoztunk egy életen át. Vércseppek a szemfenéken c. fejezet Egy költő barátom, kissé tág értelemben, azt magyarázta, hogy "magamat keresem". Igen ám, de akkor ki az a magam és hol találom meg a sok közül, akiket itt vagy ott felfedezek, miről ismerem meg? Rövid hetek és egy hosszú pillanat c. Utazás a koponyám körül film. fejezet Fontos teendőimet halogatom, ráérősen, álmodozom a jövőről, mint a gyermek, aki - ha terveit nézem, hogy mi mindent akar átélni életében - hatezer évre rendezkedik be, nem hatvanra. A strucc védekezik c. fejezet Ha nem is szimatolgatom túlságosan, hogy mit várnak tőlem, azon bizony eleget töprengek, amit magamtól várok. 8. oldal, Előszó Az a baj, hogy nincs múlt és jövő, mint ahogy eddig áltattam magam. A valóság mindig jelenvaló, egyetlen pillanat a valóság, örökké tartó, egyetlen pillanat. Ez nem rövid és hosszú, a pillanat, ami van - ez az egyetlen módja a létezésnek, és ebből a bűvös körből, a pillanat börtönéből nincs, nincs menekvés.
színes magyar játékfilm, 1970, rendezte: Révész György író: Karinthy Frigyes, forgatókönyvíró: Révész György, operatőr: Illés György, vágó: Kerényi Zoltánné, zeneszerző: Ránki György, főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Pécsi Sándor, Major Tamás, Törőcsik Mari, 78 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A híres író, Karinthy Frigyes (Latinovits Zoltán) éppen egy kávéházban üldögél. Brióst eszik, keresztrejtvényt fejt. Hirtelen hallucinálni kezd. KMO - Színház :: UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL. Dübörgő vonatok zaját hallja, és emiatt azt sem érti, mit mond neki a főpincér (Pécsi Sándor). Gyorsan fel is keresi a fül-orr-gégészetet, de ott csak egyszerű fülgyulladást állapítanak meg. Hamarosan a látásával is problémái lesznek. A szemészeten már komolyabb vizsgálatokat végeznek. Bár az orvosok megnyugtatják, az író súlyos betegségre gyanakszik. A könyvtárban áttanulmányozza a vonatkozó szakirodalmat. Ekkor már biztos benne, agydaganata van.
Tanárai Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István voltak. 1958-ban szerzett egyetemi doktori címet tibetisztikai tárgyú disszertációjával. Melléktárgyai a mongolisztika és az egyetemes néprajz volt. Diplomájának megszerzése után az Akadémiai Kiadó munkatársaként kezdett el dolgozni, ahol az Enciklopédia szerkesztésében segédkezett. 1956-tól az ELTE Belső-ázsiai Intézetében MTA-segédmunkatársként dolgozott. Eközben 1957 és 1958 között első mongóliai expedíciójában vett részt. Róna tas ágnes hóesésben. 1960-ban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Központi Katalógusának munkatársa lett, majd 1961-ben osztályvezetőjévé nevezték ki. 1965-ben a Volga -vidéken tesz tanulmányutat, ahol a csuvasok és tatárok között gyűjt nyelvészeti és néprajzi adatokat. 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen (JATE, ma: Szegedi Tudományegyetem) tudományos munkatársi megbízást kap. 1973-ban ismét a Volga-vidékre látogatott. 1973-ban megkapta címzetes egyetemi tanári, 1974-ben egyetemi tanári kinevezését és elindítja az ország első egyetemi altajisztikai képzését.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Róna-Tas András Fájl:András Róna-Tas is rector at the Univrsity of Szeged, Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen, 1991. február 14. Születési név Róna-Tas András Született Budapest, 1931. december 30. (78 éves) Nemzetisége magyar Foglalkozása magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, MTA -tag Kitüntetései Szent-Györgyi Albert-díj (1992) Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2003) Róna-Tas András ( Budapest 1931. ) magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetisztika, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Róna-Tas András (szerk.): Mese a tölgyfa tetején (csuvas mesék) - Népek meséi | antikvár | bookline. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora. Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Munkássága 3 Családja 4 Díjai, elismerései 5 Főbb publikációi 6 Jegyzetek és források 7 További irodalom Életpályája 1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a frissen átnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–orientalisztika szakán, ahol 1955-ben szerzett bölcsész diplomát.
Honvédkórház Herczku ágnes)- születési dátum- a vizsgált személy neme (ha jeligét használnak, és nem egyértelmű a gyermekeknél hogy fiú-e vagy lány, van a jelige mögött – pl. BABA, vagy GYERMEK) – rassz, ahová besorolható (Európai fehér bőrű, ázsiai, afrikai, stb. )- a mintavétel dátuma. Róna-Tas Ákos könyvei - lira.hu online könyváruház. 2. A mintavétel folyamata során első lépésként fogja meg a mintavevő személy (pl a szülő a gyermek esetében) a fültisztító pálca egyik oldalán a rajta levő vatta-pamacsot (a kettő közül azt, amelyik ön felé áll), vegye ki, kérje meg a mintát adó személyt hogy nyissa ki a száját, és az arc belső felszínen, illetve az ajkak és a fogak közötti árokban húzza végig 10 alkalommal a nyálkahártyán a fültisztító pálca másik vattával borított, érintetlen részét. Ettől ez a rész nedves, nyállal átitatott lesz. Ezt követően tartsa a nyitott boríték fölé (még mindig nem engedte el azt a vattás részt, ahol eredetileg megfogta a pálcát), és vágja le ollóval az ujjai közt tartott rész szélénél a pálcát úgy, hogy a maradék álca (a nyél, illetve a nyállal átnedvesített rész) beleessen a megfelelő borítékba (nyilván abba, akinek a mintáját levette).
HIRDETÉS – Nem az íróasztal mellől művelem a tudományt. Már az ötvenes évektől kezdve bejártam Ázsiát, a magyar nép, a nyelv és a kultúra keleti kapcsolatait kutatva. Többször jártam Mongóliában, amely azért érdekelt, mert lakói, a honfoglalás előtti magyarokhoz hasonlóan, nomád életmódot folytatnak. Csuvasföldön is többször folytattam kutatást – sorolja a professzor. Hozzáteszi: ma már életkora miatt nem vállalkozik expedíciókra. – Az ötvenenes évek elején, amikor a pesti bölcsészkarra kerültem, a legtöbb kiemelkedő szakembert már elüldözték onnan, de Németh Gyula turkológus és Ligeti Lajos altajista ott volt és Ortutay Gyula néprajzkutató is – folytatja Róna-Tas András. Róna tas ágnes férje. – Náluk tanultam orientalisztikát és néprajzot. Ötvenhétben doktoráltam. Én voltam az első, aki újra doktorálhatott az egyetemen. A személyi kultusz idején ugyanis – és ezt ma kevesen tudják – a doktorátus lehetőségét megszüntették Magyarországon, és csak a forradalom után állították vissza. Róna-Tas András – aki 1968 óta tanít Szegeden – 1974-ben alapította meg a város egyetemén az altajisztika szakot, illetve a tanszéket.