Horthy Miklós kormányzóvá választása – HANGFELVÉTEL – Politikatörténeti Intézet Fáklyás felvonulással emlékeztek Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójára | Lyrics 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés, elsöprő többséggel, vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. A 141 leadott szavazatból 131 támogatta Horthyt, Apponyi Albert 7 voksot kapott, 3 pedig érvénytelen volt. 1919. november 16-án Horthy Miklós csapatai élén – és az azóta is sokat emlegetett fehér lovon – bevonult Budapestre. Fontos lépcsője volt ez a háborús összeomlást és a proletárdiktatúrát követő konszolidációnak. November 24-én alakult meg Huszár Károly kormánya, amelyet végre az antant is elismert és komolyan vett. Horthy Miklós kormányzóvá választása - Körözsy Gyoma naplója. Ezután kellett még néhányat lépni, úgy, mint a nemzetgyűlési választások megtartása és a kormányfő megválasztása, hogy véget érhessen az áldatlan helyzet és külföld végre tárgyalóképes félnek ismerje el a magyar vezetést. Az ország és új kormánya rendkívül nehéz helyzetben volt, kisantant általi katonai megszállás hatalmas károkat okozott.
E közjogi méltóság nem volt ismeretlen a magyar történelemben: több kormányzó közül elsősorban Hunyadi János 1446–1452 között, Habsburg Albert utószülött fia kiskorúsága idején fennállt, illetve Kossuth Lajos, a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása utáni kormányzó elnöki működése szolgált jó emlékezetű példával. Rövidesen széles körben elfogadott gondolattá vált, hogy kormányzó választása biztosíthatja a politikai újrakezdéshez szükséges stabilitást. Erről az 1920. Horthy Miklós Kormányzóvá Választása. február 16-án ünnepélyes külsőségek között összeült nemzetgyűlés az 1920:I. törvénycikkben rendelkezett. A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt. 1919 novemberétől – a pártpolitikából egyébként magát távol tartó – Horthy pozíciója rendkívül gyorsan erősödött, országos támogatottsága mellett az antant hatalmak rokonszenvében megnyilvánuló külső támogatottság is egyértelmű volt. A kormányzóválasztásra 1920. március 1-jén került sor a nemzetgyűlésben.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő zűrzavaros idők közepette, 1919 végére, 1920 elejére Magyarországon szükségessé vált egyes sarkalatos államjogi kérdések rendezése: elsősorban azt kellett tisztázni, hogy az országnak milyen államformája legyen. A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is. A Habsburg folytonosságot támogató – ám ezért többek között az antant hatalmak ezt határozottan ellenző álláspontjával is szembekerülő – legitimisták, illetve a nagyobb támogatással bíró, szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a kérdésben, amelyet a minisztertanács 1920. február 13-án tűzött napirendre. Huszár Károly, az alkotmányosság helyreállításának feladatával 1919 novemberében megbízott koalíciós kormány miniszterelnöke – áthidaló megoldásként – arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés addig is, amíg az állami főhatalom gyakorlásának végleges rendezése megtörténik, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót.
20 perc olvasás Történetük során a magyarok többször jutottak siralmas helyzetbe. A legsúlyosabb ezek között minden bizonnyal az első világháború után számukra kijelölt sors volt, midőn elvesztették korábbi országterületük kétharmadát, a magyar etnikum mintegy harmadát és gazdasági erőforrásaik óriási részét. Két áramlat alakult ki a gyógyítás lehetséges útja szempontjából. Az egyik belső erőből akarta lábra állítani a gazdaságot, a másik ezt lehetetlennek vélte, és külföldi erőforrásokat keresett. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter végrehajtott egy kísérletet a belső erők mozgósítása érdekében, de csak az adóemelésig és egy új adó bevezetéséig (áfa) jutott el, a kivetett vagyonadót viszont, amely a szanáláshoz elengedhetetlen lett volna, az érdekelt nagybirtokosok és nagytőkések – úgymond – "elszabotálták". Meg lehetett érteni őket, mert a miniszter a sarc fejében semmiféle jó üzletet nem tudott felkínálni. Maradt a másik út, a külföldi segítség megszerzése, de mindenki tudta, hogy ennek viszont ára lesz.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáját a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. Az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készült. A szavazólapokon hat pártlista neve szerepel. Miután az NVB nyilvántartásba vette az országos pártlistákat, és az erről szóló határozatok ellen a szerda 16 órai határidőig nem érkezett jogorvoslat, a testület feladata a szavazólapok adattartamának jóváhagyása volt. Itthon: Megnézheti, hogy néz ki az új, filctollal javított előválasztási szavazólap | hvg.hu. Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap "képét", azt, hogy helyesen szerepelnek-e rajta a jelölőszervezetek, valamint a listákon lévő jelöltek neve. A jogszabály szerint a szavazólap a pártlisták nevét az NVB által február 26-án kisorsolt sorrendben tartalmazza. Az NVB által csütörtökön elfogadott országos pártlistás szavazólapon egymás mellett szerepelnek a listák. A szavazólap mérete mintegy 20×42 centiméter. Külön szavazólapot hagyott jóvá az NVB a magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazásához (ezen szerepel a bal felső sarokban egy karika a bélyegzőlenyomatnak is), és külön szavazólapot a levélben szavazóknak, ez pecsét nélkül érvényes.
A magyar választási rendszer alapvetően egy ún. hibrid választási rendszer, amiben többségi és arányos elemek is szerepelnek: a 106 egyéni választókerületben az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a listán leadott szavazatot arányosan, a D'Hondt-módszerrel számolják ki, és így osztják ki a fennmaradó 93 mandátumot. Mivel a 199 mandátumból 106-ot az egyéniben győzedelmeskedő képviselők kapnak, ezért alapvetően a többségi elem az erősebb a magyar választási rendszerben. A legnagyobb szavazólap Békéscsabán (Fotó: MTI / Lehoczky Péter) Az egyéni képviselőkre adott szavazat, azonban nem csak amiatt fontos, hogy négy évig ki fogja képviselni az adott választókerületet, hanem az ún. töredékszavazatok miatt is. Hogy néz ki a szavazólap 2021. Ennek két formája van, a könnyebb megérthetőség miatt vegyünk egy elképzelt példát, ahol A jelölt 12 050, B jelölt 7 000, C jelölt 950 szavazatot kapott. Egyrészt az Európában más választási rendszerekre nem igazán jellemző győzteskompenzáció: ennek lényege, hogy az A jelöltnek a győzelemhez elég lett volna 7001 szavazat is, ezért a rá leadott 12 500 szavazat és 7001 szavazat közötti különbséget listán megkapja az őt jelölő jelölőszervezet.
Szereplők: Tőkés Nikoletta / Siménfalvy Ágota / Kiss Attila / Gasparik Gábor Súgó: Palkó Panka / Kellék: Siegrist Cecília / Asszisztens: Szekeres Petra Zene: Cári Tibor / Koreográfus: Baczó Tünde / Dramaturg: Balassa Eszter Rendező: Csadi Zoltán A jegyek ára 1200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 Ft. Fotó: Ónodi Zoltán 2 2007 Indigo 2. stúdióalbum Megjelenés: 2007. november 15. 26 2009 Mosolyméretek [1] [ halott link] 3. stúdióalbum Megjelenés: 2009. november 12. Videóklipek [ szerkesztés] Félhomályból Elég ha érzed feat. Megvan, hogyan fognak kinézni a szavazólapok. Caramel Üvegvilág Repülnek a gondok Marionett A világ tetején Slágerlistás dalok [ szerkesztés] Dal VIVA Chart Mahasz Editors' Choice Mahasz Rádiós Top 40 Mahasz Dance Top 40 MAHASZ Single (track) Top 10 EURO 200 10 195 35 25 2008 Repülnek a Gondok 6 5 7 Mosolyméretek Összesítés 1. helyezett számok Top 10-be bekerült 3 Top 40-be bekerült Elismerések és díjak [ szerkesztés] EMeRTon-díj - Az év felfedezettje (2006) Cosmopolitan - Te vagy a legjobb! díj - az év énekesnője (2008) Magánélet [ szerkesztés] 2005 - 2007 -ig a szintén népszerű énekes Molnár Ferenc Caramellel élt együtt.