Artúr király legendája, és ami mögötte van 2011. június 14. 08:51 BBC News Szinte megunhatatlan Artúr király és az alakja köré épülő titokzatos mondavilág, amit az is jelez, hogy a szigetországban ismét sorozatot indítanak a rejtélyes középkori lovagról. Ki ne tudná elhelyezni Merlin, Excalibur, Guinevere, Lancelot és a Tó Hölgye történetét? Az Artúr-mondakör nevei nem csak Nagy-Britanniában csengenek ismerősen, szinte nincs olyan szeglete a világnak, ahol ne hallottak volna a középkori király kalandjairól. A modern történészek néha azt is kétségbe vonják, hogy létezett-e Artúr király, bár azt senki nem vitatja, hogy alakja időtlen idők óta élénken foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Artúr legendája romantikáról, hősiességről, lovagságról és becsületről szól, meg persze arról az ígéretről, hogy a jó egyszer visszatér és megmenti az embereket. Nincs abban semmi meglepő, hogy a szórakoztatóipar is nagyszerű lehetőséget látott a mondakörben, a régre visszanyúló hagyomány folytatásaként pedig itt van a brit Channel 4-en látható Camelot, főszerepben Eva Greennel és Joseph Fiennes-szal.
A maga kis világán nem is látott túl. Nem úgy tűnik, mintha különösebben nemes lélek lenne, aki egy jó ügyért akar harcolni. " Ha Arthur nem is keresi a jó ügyet, az mégis megtalálja őt. És amint Arthur kapcsolatba kerül az Excaliburral, ezzel a gránitba szorult, különleges vasdarabbal, az élete mindörökre megváltozik, akár tetszik, akár nem. "Ez nem az az Arthur király, akit az apáink ismertek – mondja Akiva Goldsman producer. – Ez a férfi nem úgy megy oda a kardhoz, hogy közben szorongva azt hajtogatja magában, ugye meg tudom tenni? Ugye én leszek az, aki képes rá? Ehelyett azon töpreng, hogy mégis mi a búbánatot keres ott és reménykedik benne, hogy nem ő lesz a kiválasztott. Pedig akkor még nem is tudja, hogy mivel jár a tette, de azt azért sejti, hogy megbonyolítja az életét. És igaza is lesz. " Az nem is volt kérdés, hogy Camelotnak meg kell jelennie a vásznon, de Lionel Wigram producer és társíró azt javasolta, hogy az akciójeleneteket vigyék messzebb a vártól, egy sokkal városiasabb közegbe, ezért fő helyszínnek az angol főváros ősi változatát, a római kori Londont választották, amely abban az időben a Londinium nevet viselte.
2022. március 12. 19:35 Múlt-kor 1191-ben a két évvel korábban elhunyt II. Henrik angol király javaslatára feltárták Artúr glastonburyi apátságban található feltételezett sírját. Avalon Glastonburyvel történő azonosítása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető, akik gondolták, uralkodásukkal beköszöntött az Artúr-legendákban a nagy király visszatérésével összekapcsolt aranykor, így az uralkodói sír megtalálásával véget vethetnek a messiásváró hangulatnak. A sír az elkövetkező évszázadokban látogatók tömegeit vonzotta Glastonburybe. Artúr király Charles Ernest Butler 1903-as képén 1. Artúr legendája hosszú évszázadokon át számos nemzedék képzeletvilágát formálta, a történészek azonban még manapság sem tudják biztosan, a király valós történelmi személy volt-e. 2. Artúr alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 9. században írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel. A történészek egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak a műre, de kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban kell keresnünk.
Néhányan azt állítják, hogy Artúr Ambrosius Aurelianus római-brit hős lehetett, akinek emlékét az 5-6. század fordulóján élt Gildas örökítette meg. Mások szerint viszont alakját Lucius Artorius Castus római katonai vezető ihlette, de – mint azt Wood is állítja – könnyen lehet, hogy a legendás király a kelta mitológia hőseiből összegyúrt személy volt.
A Harry Potter utóbbiakkal szemben tanúsított maradandósága igényességében rejlik. Lényegesen részletesebb és emelkedettebb történet, ami nem pusztán egy tinidráma díszleteként használ mitologikus elemeket. És itt érdemes kiemelni, hogy koherens univerzumról van szó. Nem részről részre, évadról évadra változó, az alkotók kénye kedve szerint előrántott archaikus mítosztöredékeket kapunk, amiket ők maguk se látnak át, csak épp kézenfekvőnek láttak kiragadni egy-egy részletet valami nagyobb legendából. Végső soron pedig az egész teremtett világot, a karakterek viselkedését, a sorok között szunnyadó humort, illetve a cselekmény helyszínéül szolgáló iskola működését áthatja a patinás brit kultúra, ami plusz ízt az egész produkciónak. Bár a kulturális mérföldkövet a könyvsorozat jelenti, az első filmepizódok – az eredeti Star Wars -hoz hasonlóan – igazán egyedi világot festettek elénk, amit azóta se látni a legtöbb fantasy-ben. Egyszerű vizuális orgia helyett a varázsvilág tartalmi bemutatására is nagy erőket fordítottak a készítők.
A Roxfort lesz Harry új otthona, a társai pedig a családja. Élete egyszerre izgalmas kalanddá változik, a világ pedig csodákkal, bűbájjal, de egyben sötét titkokkal teli hellyé, ahol a legkülönösebb és legfélelmetesebb dolgok is megtörténhetnek. Harry Potter nyári vakációja nem a legjobban sikerült. Nem elég, hogy nehezen boldogult túlzottan gondoskodó rokonaival, Petunia nénivel és Vernon bácsival - továbbá nehezen tudott megbirkózni rokonainak a maga varázsos adottságaival kapcsolatos viszolygásával is -, még legjobb barátai, Ron Weasley és Hermione Granger is mintha elfeledték volna: egyetlen levelére sem válaszoltak. Hirtelen azonban megjelenik szobájában Dobby, a házimanó, hogy figyelmeztesse Harryt, nagy veszély leselkedik rá a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola falai között. Mint kiderül, Dobby annyira féltette Harryt a visszatéréstől, hogy még Ron és Hermoine válaszleveleit is elzárta előle. A manó minden próbálkozása ellenére az eltökélt Harry Ron és testvérei - valamint egy repülő Ford autó - segítségével kiszabadul a Dursley-ház sivár falai közül, és visszatér a Weasley-otthon melegébe.