A nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság részéről gyakran bizonyul célszerű és indokolt magatartásnak, ha a terhelt vallomását ésszerű kétkedéssel fogadják, attól függetlenül, hogy beismerő vallomást tett-e, vagy tagadott. [388] 2. A hallgatás joga A terhelt a vallomástételt bűnösségétől függetlenül megtagadhatja, és kiváltképp arra nem kötelezhető, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen (8. §). A beismerő vallomás fonákja és színe- a kényszertől a konszenzusig. Erre, valamint arra, hogy amit mond, azt ellene fel lehet használni, A terhelt a vallomásával mást következmények nélkül hamisan nem vádolhat. A Be. nem szól arról, hogy köteles volna-e a terhelt mást, például a vádlott-társát mentő körülményt a vallomásában feltárni, engedelmeskedve a Btk. -ban előírt kötelességnek (Btk. 243. A közlés kötelessége (ártatlant mentő tény közlése) és a terheltet megillető hallgatás joga között a terheltnek választania kell, és jogában áll bármelyiket választani. De ha a vallomásában nem tette, azon kívül kellő időben köteles a mentő tényt feltárni, kivéve ha ezzel önmagát vagy a hozzátartozóját vádolná a bűncselekmény elkövetésével [Btk.
Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása. [388] 2. A hallgatás joga A terhelt a vallomástételt bűnösségétől függetlenül megtagadhatja, és kiváltképp arra nem kötelezhető, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen (8. §). Erre, valamint arra, hogy amit mond, azt ellene fel lehet használni, A terhelt a vallomásával mást következmények nélkül hamisan nem vádolhat. A Be. nem szól arról, hogy köteles volna-e a terhelt mást, például a vádlott-társát mentő körülményt a vallomásában feltárni, engedelmeskedve a Btk. -ban előírt kötelességnek (Btk. 243. A közlés kötelessége (ártatlant mentő tény közlése) és a terheltet megillető hallgatás joga között a terheltnek választania kell, és jogában áll bármelyiket választani. De ha a vallomásában nem tette, azon kívül kellő időben köteles a mentő tényt feltárni, kivéve ha ezzel önmagát vagy a hozzátartozóját vádolná a bűncselekmény elkövetésével [Btk. § (2) b) pontja]. >118. § (1) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően kérdések intézhetők hozzá.
A törvény néhány külön eljárás lefolytatásához megköveteli a beismerést: ezek közé tartozik a lemondás a tárgyalásról, a büntetőparancs, a bíróság elé állítás és a vádemelés elhalasztása. A beismerésnek azonban itt nem a bizonyító erején van a hangsúly, hanem azon, hogy kifejezi: számítani lehet a terhelt egyetértésére és együttműködésére a különeljárási formában, illetőleg annak az elfogadásában. Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a bűncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez további kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel, illetőleg a tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.
Összehordták a nyugaton már rég lefutott, de Magyarországon még általánosan használt térképző elemeket, a "Lépj hát be kedves vendég az híres Győrnek Bécsi kapuján, találj otthonra e falak közt, lelj békességre utadon…" tüzép- és kőbánya-barokk ot, és az univerzális eszközrendszert egy unalmas, vigasztalan masszából álló klisévé formálták. A Bécsi kapu tér sajtóban bemutatott látványtervein pedig a gyökértelenségből fakadó, pszeudo-konzervatív köntösbe bújtatott – valójában szélső balliberális – szemlélet a tömény szív-idiotizmus ban nyilatkozik meg. Ad-e valamit a Bécsi kapu térhez a felújítás, vagy inkább elvesz tőle? – A térkő, az ejakulátorok és a beduinsátrak a Duna-bástyán elkövetett blaszfémia halovány plagizálásai. A térburkolat kápráztató mintázata nem harmonizál, sokkal inkább konkurál az évszázados térfallal (Ott-hát, Altabak-ház, Karmelita templom, Vaskakas étterem, – a még szét rombolt Cziráky Panzió épülete, a Káptalandomb feljárata, a Lapidárium stb) – vagyis a válasz egyértelmű.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - Bécsi kapu tér A Magyar Országos Levéltár – más közgyűjteményi társintézményekhez (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár) hasonlóan – nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók meg a legnagyobb számban. A Magyar Országos Levéltár 250 éves történelme során folyamatosan bővítette és bővíti gyűjteményét és szolgáltatásait is. A korábbi korszakoktól eltérően ma már mindenki számára nyitva áll. A történész kutató, a történelem iránt érdeklődő, netán családja felmenőire kíváncsi személy az intézményben segítséget kaphat érdeklődésének kielégítésére. A Levéltár munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy bárki, aki arra jogosult, kutatási engedélyt kapjon és megtekinthesse a számára fontos iratokat.
Az épület Az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a tető díszes cserepei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A gazdag belső díszítést Langer Ignác készítette és Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki. A miniszter a falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel, akit 1925–1929 között elvégzett munkájáért állami nagy aranyéremmel jutalmaztak. Az épületet 1945 telén, a főváros ostroma idején számos tüzérségi és bombatalálat érte. Ennek következtében a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon egy raktár teljesen elpusztult, a nyugati szárny egy része és a kutatóterem romba dőlt, a torony pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy annak helyreállítása többé nem volt lehetséges. Még be sem fejeződtek az újjáépítési munkálatok, mikor 1956. november 6-án harckocsi–gránát találta el a nyugati szárnyat, aminek következtében egy raktár teljesen kiégett, és a tűz két másik raktárra is átterjedt. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be.
A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták. A leírás forrása: Magyar Nemzeti Levéltár honlapja