A nyírbátori dombtetőn emelkedik a középkori Nyírbátori Református templom. Mellette található a fából ácsolt, zsindellyel fedett harangláb, ami az 1640-es évek körül épülhetett. A templomot először 1326-ban egy oklevélben említették meg. 1433-ban említik azt a kápolnát, melynek alapfalai, a régészeti ásatásoknak köszönhetően a templomtól északnyugatra kerültek elő. Nyírbátori református templom - SZON. 1480-ban kezdte el építeni a ma is látható templomot ecsedi Báthori István erdélyi vajda. Akik ekkor látták, mind-mind le voltak nyűgözve a templom szépségétől. 1834-ben egy földrengés után megrongálódott, de hamarosan fel is újították. 1936-1964 között sor került a templom restaurálására is. Minden év júliusában megrendezik a Nyírbátori Zenei Napokat, aminek hangversenyeit ebben a templomban tartják meg.
Figyelem! A szertartások ideje alatt a templom nem látogatható! Árak: Belépőjegy: 300 Ft Előre bejelentkezett csoportoknak ingyenes idegenvezetés kérhető! Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
1547-ben Báthori György áttért a református hitre, és átadta a család templomát a református gyülekezetnek. A református szószék 1767-ben készült népi barokk stílusban. 1640-ben Bethlen István és fia, Péter készíttetett egy 31 méter magas faharangtornyot a templom mellé. Gömbpanorámák: Nyírbátor: Református templom. A gyülekezet több mint 100 éves orgonája 1995-ben lett átépítve és kibővítve a két szélső részlettel, így három manuálos, 37 regiszteres orgona szólhat a templomban, és kíséri az egyházi éneklést.
Előbbi lett később a református templom, míg utóbbi a minorita, bár eredetileg mindkettő katolikus templomnak épült. A mai református templom, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel, a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, melynek délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. A templom elválaszthatatlan része a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, közel harminc méter magas torony a Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába. A felújítás során a templom új turisztikai látványelemekkel is bővült. A toronyban felújított lépcső mellett lift kapott helyet, így bemutatható és látogatható az Európában egyedülálló ácsolt, helyreállított fedélszék. Nyírbátori református templom. A tetőszerkezethez egy film és fényjáték is kapcsolódik, amit a látogatók a boltozat fölött kialakított közlekedőrács-szerkezetről tekinthetnek meg. Nyiltvatartás infó Hétfő- péntek: 9:00 – 17:00 óra között.
Nyírbátori Református Templom Magyarország legnagyobb gótikus templomát Mátyás király uralkodása idején Báthori István országbíró és Erdély vajdája építtette. A Felső-Tisza vidékének legeredetibb műemléke. A harangtorony Magyarország legnagyobb és egyik legöregebb haranglába. Református templom - Nyírbátor. 1479. október 13-án Kenyérmezőn (ma Erdély területén Gyulafehérvár mellett van) Báthori István a kicsiny magyar sereg élén egy nagy török fosztogató sereggel ütközött meg. A csata előtt így imádkozott: "Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban". Isten segítségével megnyerte a nagy csatát, és már a helyszínen építtetett egy kápolnát. Nyírbátorban pedig a fogadalma szerint megépíttette János szerzetes-építész által a két templomot: egyet a nép számára (a mai római katolikus minorita templom), egyet pedig a családja számára (a mai református templom). Ez utóbbi templom 1484-1511-ig épült főként gótikus stílusban, amelynek az egyik fő mondanivalója, hogy az emberek tekintetét felfelé irányítsa a mindenható, teremtő Istenre, és egy kicsit szemléltesse, hogy milyen hatalmas az Isten, és milyen kicsiny az ember.
PR CIKK Növessz egészséges, hosszú hajat PR CIKK Az antivírus szoftverek jelentősége napjainkban Állásbörze A Kelet-Magyarország és a Nyíregyházi Egyetem Állásbörzéje 2022 – Jelentkezzen kiállítónak! Hirdetés Hogyan válasszunk térkövet a kertünkbe? PR CIKK A modern rusztikus megjelenés kialakítása otthonunkban Legnépszerűbb Bakondi: akár nagyobb migrációs nyomás is lehet, mint 2015-ben Megdöbbentő, mit villantott "a bátor" katatüntető (videó) Felavatták Maurer Dóra Ringturmot beborító Együtt című művét Kánikula nehezíti az újabb erdőtüzek megfékezését Dél-Franciaországban Bulvár-celeb Ejha! Brutálszexi popót villantott a strandon az exatlonos bombázó 2 órája Ejha!
Projekt kedvezményezettje: Balassagyarmati Református Egyházközség Rétsági Református Szórványgyülekezete Projektazonosító: MFP-EKEB/2021-3279813339 Támogatás összege: 1 949 958 Ft A támogatás mértéke: 100% A projekt befejezése: 2022. június 30. A támogatást folyósító: Magyar Államkincstár A projekt keretében megvalósított tevékenység leírása A projekt keretében a közösségépítéshez kapcsolódó alábbi eszközök beszerzése történt meg: 4 db konferenciaasztal, 40 db konferenciaszék, 2 db gégecsöves mikrofon, 10 db Biblia, 1 db keverőpult, 1 db LD Systems hordozható hangosító rendszer. Mail reformatus hu jintao. A Balassagyarmati Református Egyházközség Rétsági Református Szórványgyülekezetének egyházi, nemzetmegtartó és közösségépítő szolgálatát terjesztjük ki a szükséges eszközök beszerzésével, melyek egyben túlmutatnak a pályázat keretein is és a gyülekezet egészének fejlődéséhez járulnak hozzá.
A Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja Kiadja a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Kommunikációs Szolgálata Kommunikációs vezető, sajtókapcsolatok: Fekete Zsuzsa E-mail:; Telefon: 1/4600753 szerkesztőség: Farkas Zsuzsanna megbízott főszerkesztő E-mail: Telefon: + 36 30 485 4746 Feke György újságíró, honlapszerkesztő E-mail: Telefon: +36 30 429 3813 Cím: 1146 Budapest, Abonyi u. Mail reformatus hu 2. 21. E-mail: Oldalterv, fejlesztés: Esolution Kft. Itt is megtalál minket: Facebook Instagram Youtube Vimeo
Köszöntjük az MRE közös beszerzési honlapján! Csökkentse kiadásait az összefogás erejével! Az egyházközségek és egyházi intézmények által igénybe vett szolgáltatások árának csökkentésében úgy tud egyházunk nagyobb kedvezményeket elérni, ha minél több intézményünk és egyházközségünk él a már meglévő, és a felmért igények alapján a jövőben megnyíló, megtakarítást jelentő lehetőségekkel. Jelenleg elérhető lehetőségek: - áram és gáz beszerzés - tetőcserép beszerzés - internet és vezetékes- és mobiltelefon szolgáltatások beszerzése - energiatakarékossági eszközök beszerzése - szoftver licencek (vírusírtó megoldás, irodai programcsomagok) - e-mail cím és domain igénylés A tartalmak között a Magyarországi Református Egyházat érintő bizalmas információk találhatók, ezért a hozzáférés korlátozott. ELÉRHETŐSÉGEK – Vértesi Református Egyházközség. Regisztrálni csak végződésű (illetve egyházi szervezet saját kezelésében lévő) e-mail címmel lehetséges. Amennyiben az Ön egyházközségének, intézményének nincs végződő e-mail címe, vagy elfelejtette a jelszót, a címen tud - az intézményvezetőn, az egyházközség lelkészén keresztül - új jelszót, illetve e-mail címet igényelni.
A Kárpát-medencében, a Magyar Református Egyházat kilenc részegyház alkotja. Az anyaországban, a Magyarországi Református Egyház tagjai négy egyházkerületben élnek, ezek közül a tiszántúli Kelet-Magyarországon helyezkedik el, Debrecen központtal. Ez az egyházkerület jelenleg nem a legnagyobb kiterjdésű, de a legnépesebb. Területén négyszáztizennyolc gyülekezetben ötszáz lelkipásztor szolgál. Mail reformatus hu na. Története A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben jött létre a debrecen-nagyváradvidéki és szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével. A magyar reformátusság e legnagyobb területű egyházkerülete tizennégy egyházmegyét foglalt magába: a beregit, biharit, érmellékit, máramarosit, békésit, debrecenit, szatmárit, szilágyit, szabolcsit, zarándit, nagybányait ugocsait, nagykunságit, középszolnokit. 1821-22-ig ebben annyi változás történt, hogy a zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt megszűnt. Az 1821-22-ben tartott generális konvent a máramarosi és ugocsai egyházmegyéket összevonta, a debrecenit és biharit megosztotta (új nevük: alsószabolcs- hajdúvidéki, illetve nagyszalontai egyházmegyék) a szilágyit pedig Erdélynek engedte át.
1909-től a felsőszabolcsi ketté vált. (új név: középszabolcsi egyházmegye) Legnagyobb fejlődésen a békés-bánáti egyházmegye ment át, amely területileg is, népességét tekintve is kerületi nagyságúra nőtt. A kerület egységes életének Trianon vetett véget. Területéből és népességéből jutott Csehszlovákiának, Romániának sőt a Szerb-Horvát államalakulatnak is. A megmaradó többnyire csonka tizenegy egyházmegye alkotta a továbbiakban a Tiszántúli Egyházkerületet. 1938-39-ben kiegészült a régi területének egy részével a kerület, de ez csak 1945-ig tartott. Ezt követően annyi változás történt a visszaálló 1938 előtti állapothoz képest, hogy a békés-bánáti egyházmegye békésire és csongrádira oszlott, a debreceniből kivált a debrecen-városi egyházmegye. Kezdőlap. 1952-ben, már állami beavatkozásra, alkalmazkodva a közigazgatási megyék határaihoz, kilenc egyházmegye szerveződött: bihari, békési, csongrádi, debreceni, hajdúvidéki, nagykunsági, nyírségi, szabolcs-beregi és szatmári. A tiszáninneni egyházkerület megszüntetésével illetve jelentős részének tiszántúlhoz csatolásával 1953-tól 1957-ig, tiszáninnen önállóságának visszanyeréséig, tiszavidéki nevet viselt a megnövekedett kerület.