A sokszínű és magával ragadó kortárs magyar novellák szórakoztatnak, elgondolkodtatnak és segítenek jobban megérteni a világot. Ezért hozta létre a Volvo a Radnóti Színházzal és a Magvető Kiadóval szoros együttműködésben az egyedülálló Kortárs Felbeszélések hangoskönyv podcastot, amelyen 18 magyar szerző 27 története elevenedik meg. Az írások kiválasztásában a Magvető Kiadó,,, felbeszélésében" pedig a Radnóti Színház színészei működtek közre. Az egyes epizódokban felcsendülő novellákat Nyáry Krisztián informatív, egyúttal szellemi és érzelmi ráhangolódást is segítő ajánlói vezetik fel. A műsor hostja Till Attila. Ebben az epizódban Grecsó Krisztián: Össze kéne szedni című novelláját Sodró Eliza előadásában hallhatjátok, Nyáry Krisztián ajánlóját pedig Mészáros Blanka mondja el. Grecsó Krisztián, köszönöm! – Ez egy chopper, édes. Nyáry Krisztián ajánlója A tárcanovella olyan rövidprózai műfaj, amely elfér egy hagyományos napilapban, akár fél oldalon is. Ezen túlmenően nincsenek kötelező elemei, bár hagyományosan egyszerű történetszövés jellemzi.
"A sarokról még visszanéztem. Állt az utolsó villanyoszlop alatt a réz-sárga fényben, fekete fürtjeit fölborzolta az éjjeli szél. " Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés. Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők. Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi történetei ezekről az otthontalan helyzetekről szólnak, és az olvasó így válik nyomolvasóvá. Kortárs Felbeszélések podcast – Grecsó Krisztián: Össze kéne szedni (x) | Nők Lapja. Akár a rég- és a közelmúlt falusi históriáit, akár egymás mellett elsuhanó életutakat vagy éppen a saját életének történeteit követi, Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés. GRECSÓ KRISZTIÁN: VALAMI NÉPI (Részlet A szegénység fonala című novellából) Szinte minden évben utaztam arra, Siófok és Szárszó között, a Balaton frivol tájain.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
A gyermekvers kötetben, amely tavaly jelent meg "Belefér egy pici szívbe" címmel, abban írtam arról, hogy a húsvét azt jelenti, hogy egy a család. És akármilyen messze lakunk, egyek vagyunk. Egy mai gyerek az ünnepet úgy fogalmazza meg, hogy tűzön-vízen át együtt vagyunk. Nagyon-nagyon megváltozott szerepek vannak, ezekről a problémákról kevesebb szó esik. Szerintem olyan rétegproblémákról esik szó inkább, amelyek nem valódiak. Azt tapasztaltam a környezetemben, hogy az emberek mindenféle önmentséggel jártak a világon mindenhova a járvány alatt, csak a nagyszülőkhöz nem mentek el – azzal az önmentséggel vagy féltéssel, hogy az időseket óvni kell, de minden különösebb okkal mentek mindenhova. Képzeljük el, hogy felnő egy generáció, amelynek akár kétéves kihagyás is van a nagyszülőkkel való találkozásban. Két év egy gyermek életében a legkülönbözőbb életszakaszokban is egy világot jelent. Ha egy kiskamasz utoljára 12 évesen találkozik a nagyszülővel, majd most, az oltás után, amikor már 14 éves, azt a kihagyást nem lehet beheggeszteni.
1889-ben az Egyetem tértől indult el Budapest, és egyben Európa első belvárosi járata, ami az Orczy térig közlekedett. A biztonság kedvéért akkor még úgy kellett megépíteni a pályát, hogy áramkimaradás esetén gőzmozdonnyal is vontatható legyen a villamoskocsi. A jó öreg 6-os, melynél a régi villamos vonal még a Moszkva tér, vagy ahogy az 50-es évektől sokan nevezték, a Kalef és Boráros tér között volt kiépítve. Később aztán a villamosok Magyarországon más városokban is megjelentek. Budapest után másodikként 1897-ben Miskolcon, de ugyanebben az még évben Szombathelyen is, illetve a századfordulót követően a legtöbb nagyvárosunkban. Ma már mi sem természetesebb, hogy okkersárga színben pompáznak Budapest villamosai és számok jelölik a viszonylatokat, ez az egységes rendszer azonban hosszú idő eredménye. Megindult Budapest első "villamosított közúti vasút" vonala, vagyis az első villamos. (134 éve) – Hírek és újdonságok. A próbavonalas első villamos zöld színű volt, míg az első járatok ugyanakkor valamiért mégis bordó színt kaptak. Csak akkor lettek egységesen sárga színűek a budapesti villamosok, amikor egyesültek a régi villamos társaságok.
Érdekesség, hogy ennek útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai a Széna (ma Kálvin) tér és Újpest-Városkapu voltak. Gróf Károlyi Sándor erre a célra alapította meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT). További érdekesség, hogy az egykori újpesti lóvasúti állomásépület ma is áll, az állomás közel 140 év után is az Újpest-Városkapu nevet viseli, de ma már nem lóvasút, hanem metró áll itt meg. A Bagolyvár nevű épület a metróállomás mellett tekinthető meg. 1879-ben mutatta be egy berlini kiállításon Werner Siemens az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával cipelt akkumulátorból nyerte, hanem áramszedő segítségével egy erre a célra épített vezetékből. Ennek a találmánynak a továbbfejlesztése adta meg később a lökést a közúti vasutak továbbfejlesztésének irányába. Első villamos budapest video. Szerte Európában keresték a korszerűbb megoldásokat a városi közlekedésben, így Budapesten is. Berlinben 1881. májusban közlekedett első ízben villamos mozdony, s rá hat évre Budapesten is megindult a próbajárat.
A villamosok népszerűségüket végül egy új, modernebb és gyorsabb közlekedési eszköz miatt veszítették el a '60-as években: ez volt a metró. Metró, a villamosgyilkos Bár a 19. század végén átadott földalatti még nem jelentett konkurenciát a villamosokra, a kettes metró már annál inkább. Ahogy kész lett az M2, egyből megszüntették a Rákóczi úton lévő villamosforgalmat. A városvezetés abban bízott, hogy a 7-es buszcsalád és az új metró pótolni fogja a villamosjárat megszüntetését, mely egyébként az Erzsébet hídon át egészen Budáig vezetett. Az említett hídon egyébként 1975-re szedték fel véglegesen a síneket. A villamosok forgalomból való kiállítása csak akkor lett volna célszerű, ha már a '70-es években elkészült volna az M4, ám mint köztudott, erre egy csöppet (röpke fél évszázadot) kellett várni, így a Rákóczi úton nem volt kellemes (és főképp nem volt gyors) élmény a tömegközlekedés akkoriban. Első villamos budapest university. Ugyancsak a kettes metró miatt szüntették meg a Margit híd és a Batthyány tér közötti villamosközlekedést is.
Az opcionálisan lehívható további darabszám lehetővé teszi az elöregedett budapesti villamosállomány jelentős fiatalítását azonos típusú, modern alacsonypadlós járművekkel.
A Horváth Mihály tér Józsefváros egyik legnagyobb tere, de még az is meglehet, hogy a Baross utca, a Német utca, a Tavaszmező utca és az Őr utca közötti terület a legnagyobb a VIII. kerületben. Annak ellenére, hogy központi helyen terül el, nincs túl jó állapotban, és nem is szép. Viszont, mint ahogy meg is írtuk, rövidesen hozzáfognak az átalakításához, amitől az egész sokkal közösségibb és szebb lesz. Nekünk pedig ez jó alkalmat teremt arra, hogy behatóbban foglalkozzunk a Horváth Mihály tér történetével. A tér előtti idők Az 1700-as évek első felében az a hatalmas terület, aminek része a mai Józsefváros és így a Horváth Mihály tér is, mezőgazdasági művelés alatt állt, kertekre, szántókra és majorságokra osztották fel. Katsberger József városi tanácsnoknak is volt itt szántóföldje, jó nagy, a mai Horváth Mihály tér is a része volt. Index - Belföld - Az első villamos sínjét dróttal piszkálták a kíváncsi pestiek. A környék első házai is itt épültek fel, és ebből a pár házból nőtt ki az 1700-as években Pest első külvárosi települése, ami első körben a Lerchenfeld (Pacsirtamező) nevet kapta.