(1969) Jeremiah Johnson (1972) Ilyenek voltunk (1973) Jakuzák (1974) A Keselyű három napja (1975) Bobby Deerfield (1977) A Las Vegas-i lovas (1979) A szenzáció áldozatai (1981) Aranyoskám (1982) Távol Afrikától (1985) Havanna (1990) A cég (1993) Sabrina (1995) Zuhanás (1999) A tolmács (2005) Frank Gehry vázlatai (2006) Aretha Franklin: Amazing Grace – A szeretet hangján (2018) Nemzetközi katalógusok VIAF: 197688184 GND: 4835719-4 SUDOC: 184968666 BNF: cb16458442p
A keselyű három napja / teljes film - YouTube
Licitálás előtt kérem olvasd el a bemutatkozó oldalamat. Szívesen válaszolok minden kérdésre. A keselyű három napja (Three Days of the Condor) Krimi / Thriller, 1975 - amerikai film Rendezte: Sydney Pollack Főszerepben: Robert Redford, Faye Dunaway, Cliff Robertson, Max von Sydow, John Houseman, Michael Kane, Patrick Gorman Tartalom: Minden idők egyik legjobb kém-thrillereként tartják számon Sydney Pollack nagyszerű filmjét, amelyben a nagyszerű forgatókönyvnek és a szenzációs színészi alakításoknak - elsősorban Redford briliáns játékának - köszönhetően a feszültség egyetlen pillanatra sem csökken! Igazi paranoia-thriller a legjavából! Joe Turner a CIA egyik titkos alosztályán dolgozik. Az iroda munkatársai - köztük ő is - naphosszat regényeket, újságokat olvasnak, és feljegyzéseket készítenek az írásokban talált eredeti ötletekről, elképzelésekről, a CIA-nél is alkalmazható módszerekről, illetve esetleges rejtett összeesküvésre, fenyegetésre utaló jelekről. Joe egy napon az ebédszünetről visszatérve holtan találja kollégáit - a gyilkosok esélyt sem adtak nekik a védekezésre.
Miután ez az alkotás fő témája, így az telis-tele van erre utaló elemekkel, ennél fogva már eleve az is elgondolkodtató, ahogyan az ügynökség emberei lereagálják hét New York-i alkalmazottjuk váratlan kivégzését. Remek kontrasztot ad ehhez a non-stop feldúlt Turner, aki már a telefonban is kész ideg, mialatt az operátor meg felháborítóan szenvtelenül viselkedik vele. Később is akadnak hasonló húzások, mint pl. a helyszínre kiküldött takarító kollégák, akik mintha nap, mint nap látnának hasonló eseteket, illetve az ügynökség fejesei, akiket szintén nem igazán ráz meg az eset. Természetesen mindez magyarázható lenne azzal is, hogy a CIA berkeiben mindenki végtelenül profi, plusz eleve a Hidegháború idején játszódik a film, azonban mégiscsak döbbenetes rezignáltsággal veszik tudomásul azt, hogy az Egyesült Államokon belül egy ilyen terrorcselekmény történt. A szimpatikus, laza figurából az egész világgal szemben bizalmatlanná váló Joe Turner, vagyis a Keselyű szerepében Robert Redford korrekt, ámde feledhető alakítást nyújt és habár ő a központi alak, de ha neki kellene elvinni a hátán a filmet, az sosem vált volna emlékezetessé.
2015. november. 08. 10:00 Lichter Péter Kult Van-e élet James Bondon túl? - A filmtörténet legjobb kémfilmjei A héten bemutatott új James Bond-film vegyes fogadtatása arra késztetett minket, hogy összeszedjük a filmtörténet azon legjobb kémfilmjeit, amikben nem hangzik el a "vodka-martini, felrázva, nem keverve". Hitchcock mesterművétől kezdve a Tom Clancy- és John le Carré-adaptációkig rengeteg példa van arra, hogy miért nem nevezhetjük egyeduralkodónak a 007-es ügynököt.
0 Stereo; Angol, Dolby Digital 2. 0 Stereo Nyelvek (audio): Magyar, Angol Felirat: Magyar, Román Megjelenési idő: 2012. 11. 07 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 9209959 Termékjellemzők mutatása
1206-ban a mongol birodalmi gyűlés, a kurultáj minden mongolok kánjának választotta, és jóváhagyta a birodalom megszervezését. Ekkor foglalták írásba azokat a haladó szellemű törvényeket, melyek tiltották az emberölést, tolvajlást, házasságtörést és a feljebbvalók parancsának megtagadását. Az engedelmesség a mongol birodalom alapköve volt, erre épült a tízes egységekből felálló hadsereg is: ha egy tizedben egyetlen áruló akadt, valamennyi tagját megölték. Dzsingisz kán hadait rettegte Kína, Perzsia, India, az orosz fejedelemségek, Korea és Indonézia, de a félelmetes hadvezér az országszervezésben is kitűnt. "Dzsingisz kán szervezte meg a világon elsőként a futárszolgálatot állomásokkal és váltható lovakkal, hogy egy hét alatt a birodalom legtávolabbi zugába is eljutott a küldemény – tudjuk meg a kiállítás kurátorától, Kovács S. Tibortól. – Utakat építtetett, élénk kereskedelmet folytatott, de az ő nevéhez fűződik a világ első természetvédelmi törvénye is, mert írásban rendelte el, hogy a pusztán minden fűszálra vigyázni kell.
A mongol parlament épülete előtti Dzsingisz kán szobor közelről (Forrás: Wikimedia Commons / Shoyuramen / CC BY-SA 3. 0) Gyakori érv az átnevezés ellen a hagyománytisztelet és a megszokás. A főtér évtizedek óta viseli Szühebátor nevét, nem csak a fővárosiak állandó találkozási pontja, hanem a vidékiek is megszokták, s a városba érkezve kötelező program számukra a Szühebátor téren való fényképezkedés. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a Dzsingisz tér névnek keressenek inkább másik helyet, vagy épp ellenkezőleg, Szühebátor tér legyen inkább máshol. Főként az idősebb nemzedék történelemhamisításnak véli Szühebátor eljelentéktelenítését, félnek, hogy ez eltüntet egy darabot a mongol történelemből. Egyes megszólalók azért is aggódnak a Dzsingisz-kultusz elharapózása miatt, mert úgy látják, hogy ez más híres mongol történelmi személyiségek kárára történik. A Dzsingisz kán nemzetközi repülőtér (Forrás: Wikimedia Commons / Methos31 / GNU-FDL 1. 2) Az utca embere mellett megszólaltatták a névváltoztatást megszavazó városi vezetőket is.
Nem volt kifejezetten tiltva az emlegetése, de nem is támogatták az ilyesmit. Szühebátor ( Сүхбаатар [szuhbát a r]) a 20. század eleji mongol függetlenségi törekvések és harcok egyik fontos szereplője, akit a szocialista időkben a történeti kánon központi alakjává emelték. Róla nevezték el a főteret, ő szerepelt a bankjegyeken, egy megye, egy város és egy kerület is róla kapta a nevét. Noha Mongólia 1924-től szovjet befolyás alatt álló szocialista-kommunista országgá vált, a korábbi években a függetlenségért küzdő politikai szereplők (köztük Szühebátor) egyáltalán nem köthetők egyértelműen (vagy sehogy sem) ehhez az ideológiához. A rendszerváltásig Szühebátor képe volt a mongol bankjegyeken, de a meglóduló infláció hatására kiadott nagyobb (100-as feletti) címletű bankjegyek mind Dzsingisz kán arcképét viselik. A kisebb címletek is forgalomban maradtak Szühebátorral, de mára nem sokat érnek. Mongol bankjegy: 20000 tugrik (Forrás: Wikimedia Commons / Chinneeb / GNU-FDL 1. 2) A rendszerváltást követően meglévő elnevezéseket is lecseréltek Dzsingisz nevére.
Ettől aztán minden mongol pajzsa és lova árnyékába bújik, kivéve Temüdzsint, minek láttán a többezres horda behódol. De nem ez az egyetlen jelenet, amikor okkal érezzük, hogy Coelho egyik regényébe csöppentünk; ne soroljuk, mert fontosabb a Mándoki-Késmárky-Strobel-Heichel-Bender "ötös fogat" másik döntő tévedése, miszerint Temüdzsin minden nőt a sátrába rángatott, és egy éjszaka alatt hét gyermeket nemzett volna. Az igazság ezzel szemben az, hogy már 10 éves korában kiválasztja a keskeny szemű és erős lábú Börtét - az erős láb a nőnél azért fontos, mert az teszi boldoggá az urát, a keskeny szem meg keveset lát, így engedelmesebb, mint a kerek szem, mert az olyat is lát, ami nincs. A Temüdzsint szerető férjként, apaként és igazságos, jóságos vezérként ábrázoló Bodrov valóban javít egyet-mást Dzsingisz kán píárján, csak kár, hogy a fél világ leigázását 120 perc után a narrátorra meg a vászonra írt szövegre bízza. Ámbátor tartok tőle, hogy ezt inkább a trilógia második része meséli el nekünk.
A dolog még nem végleges, a végső döntés az országgyűlés jogköre.