A kötetet olvasva tanúi lehetünk, hogy ez az erősen negatív és többször elhangzó kijelentés hogyan kérdőjeleződik meg bizonyos események és találkozások hatására. Végül pedig azt is látjuk, hogyan válik egy magabiztos és pozitív felkiáltássá: "Igen, elég jó vagyok! " Michelle Obama Dedikál / Fotó: Scott Olson / Getty A könyv három jól behatárolható fejezetre és ez által korszakokra tagolódik. Mindezt úgy, hogy közben nem törik meg a fejlődés íve, ami a kötet záró részében még közel sem ért véget. Maga a "főszereplő" is többször hangsúlyozza: "valamivé válni – számomra ez nem a valahová elérkezésről vagy egy meghatározott cél eléréséről szól. Inkább mozgásnak hiszem, a fejlődés eszközének. Lehetőség arra, hogy folyamatosan a jobbik énünkhöz érjünk el. " (418. ) Jó könyv – rossz cím? A magyar nyelvű fordítást Weisz Böbe és dr. Andó Éva készítette. Michelle Obama - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Nem lehet okunk panaszra. Jól és gördülékenyen követik egymást a szavak az első oldaltól az utolsóig. Mindez érdekes és egy kicsit ellentmondásosnak hathat ugyan, ha a címet is megvizsgáljuk: Így lettem.
A bájjal, humorral és szokatlan őszinteséggel elmesélt történetekben igen érzékletesen számol be a színfalak mögött zajló eseményekről, amelyeknek a családja a történelem rivaldafényébe kerülve lett részese. Hasonlóan élvezetesen ír a Fehér Házban eltöltött nyolc meghatározó évről, amelyek során megismerte az országot, és az ország is megismerte őt. Michelle Obama - Így lettem - Önismereti napló saját hangod megtalálásához | 9789633049297. Az Így lettem hol szerény iowai konyhákba, hol a Buckingham-palota báltermeibe kalauzol minket. Megtapasztaljuk a mérhetetlen szomorúság, az elképesztő szívósság és bámulatos kitartás pillanatait is. Egészen közelről láthatjuk, mi zajlik e páratlan, úttörő történelmi személyiség lelkében, miközben azért küzd, hogy hitelesen éljen, hogy saját erejét és hangját magasabb eszmék szolgálatába állítsa. Őszintén és bátran megosztott történetei arra ösztönöznek, hogy feltegyük magunknak is a kérdést: kik vagyunk és kivé akarunk válni. Michelle Robinson Obama, aki 2009 és 2017 között az Amerikai Egyesült Államok first ladyje volt, a Princetoni Egyetemen és a Harvard Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát.
Energikus, könnyed és inspiráló! Ha úgy érzed, hogy most szükséged van egy olyan olvasmányra, ami feldob, kiszakít az újszerű hétköznapokból és garantáltan növeli energiaszintedet, akkor jó választás. Ha pedig szereted az életrajzi könyveket, az igaztörténeteket, akkor tényleg ne is gondolkozz tovább! Szokoli Bernadett írása Az "Így leltem…" minden listát megdöntött világszerte és persze hazánkban is hetekig toplistás volt. Már ez is jelent valamit, engem mégsem győzött meg pusztán ez a tény. Sőt, magával a könyvvel egyáltalán nem foglalkoztam annak ellenére sem, hogy a közvetlen környezetemben és megállás nélkül dicsérték. Amerika. Az elnök. Távoli és elérhetetlen. Mit tud nekem mondani valaki, aki pompában és fényűzésben él a világ másik felén? Aztán úgy alakult, hogy egy előadás kedvéért mégiscsak bele kellett olvasnom, mert nem akartam teljesen látatlanban véleményt alkotni róla. Igazából úgy fogtam hozzá, hogy az volt a fejemben, hogy "csak gyorsan beleolvasok". De sokkal több lett belőle… Kezdetektől a mentor szerepen át az anyáig Írok egy kicsit a könyvről és a hangulatról, ez nem spoiler, hiszen a végét mindannyian ismerjük… A felütésben a '60-as és '70-es évek Amerikájába csöppenünk.
Beszámol többek között arról is, hogyan sikerült egyensúlyt teremtenie karrierje és az anyaszerep között, és hogy milyen volt az élete a Fehér Házban. Kíméletlen őszinteséggel és szellemes éleslátással ír az élet minden területén megélt győzelmeiről és kudarcairól, egész történetét elénk tárja - saját szavaival és saját szemszögéből. A Becoming lapjain szeretetteljes, bölcs, de kendőzetlen szókimondásának köszönhetően egy mélyen érző, kiváló teljesítményeivel a várakozásokat folyton felülmúló nő története bontakozik ki előttünk, aki épp ezért másokat is arra ösztönöz majd, hogy azzá váljanak, akivé szeretnének. A szerzőről: Michelle Robinson Obama, 2009 és 2017 között az Amerikai Egyesült Államok first ladyje a Princetoni Egytemen és a Harvard Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Karrierjét a chicagói Sidley & Austin ügyvédi irodánál kezdte junior munkatársként. Itt találkozott későbbi férjével, Barack Obamával. Később a chicagói polgármester irodájában, a Chicagói Egyetemen és a Chicagói Egyetem Orvostudományi Központjában dolgozott.
Európa nyugati része még a gatyát sem ismerte, amikor mi már gyümölcsfajtákat különböztettünk meg, hiszen almát már 1100- ban is említenek források" - mondja büszkén Kovács Gyula. Amiben egykor az élen jártunk, abban mostanra a sor végére kerültünk: nemcsak az út mentéről tűnnek el sorra a gyümölcsfák, de a szőlőskertekből, dombokról is - a helyüket tuják veszik át. Borszerető ember még csak akad, kevesebb, aki megművelje a szőlőt. Vészharangot kongatnak a hivatalos szervek, szervezetek is. Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. - Magyar Konyha. A hagyományos őrségi gyümölcsfajták felmérése például ezen az őszön kezdődött meg az Őrségi Nemzeti Park 35 településén: a Göcseji Természetvédelmi Alapítvány munkatársai minden fát feljegyeznek aszerint, hogy hol található, milyen fajtájú, korú és méretű. Errefelé nem számít ritkaságnak a két méter átmérőjű, kétszáz éves, dúsan termő körte- vagy almafa sem. A felmérésből kiadvány és honlap is készül a következő évben, s a gyakorlati haszna az lesz, hogy bárki hozzáférhet majd oltógallyakhoz, aki csak szaporítani akarja az ősi fajtákat.
Hogy sikertörténet, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a pálinkamustrán együtt ünnepeltek a Kárpát-medencei "tündérkertek" őrei: harminc olyan település képviselője tette tiszteletét Pórszombaton, melyek már megcsinálták a maguk csemetekertjét, elmentve bennük a település környékén fellelhető őshonos gyümölcsfajtákat, megőrizve azok históriáját, gasztronómiáját is. Kovács gyula pórszombati erdész. Jöttek Erdélyből, Muravidékről, s a felvidéki Zsigárdról, Kaszás Attila szülőföldjéről is, ahol a fiatalon elhunyt színészről nevezték el a tájház mellé telepített kertecskét. A Pórszombattal szinte szomszédos Viszákon pedig Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze vezetésével őrzi a közösség - ahogy ők mondják - "a Kárpát-medencei őshonos magyar gyümölcsök végtelen fajtagazdagságának viszáki epizódját". Eladják parkettának Göcsejben a hagyományőrzés szinte csodákat tett: megtalálták például azt a sárkörtét, aminek első említése 1257-ből való. "Lehet, hogy ez már nem ugyanaz a gyümölcs, lehet, hogy egy másik változat, de a nyelvi hagyaték azonos.
Gyökössy Endre (papköltő) tanácsát hallgatva - észre kellene venni a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nem csak nézni kellene, hanem látni is. Nézegetem az oldalakat, de a tanács nem árt Jóska bátyámtól, hogy keresd a csodakerté -t, mert ott is van miből választani. Ki is választok vagy tizenöt fajtát, a többit majd ősszel, no meg ott van Jóska bátyám rendelése, járványintézkedések is vannak, de nekivágok, mert a fa mégiscsak fontosabb, mint az esetleges két hét karantén. Kovacs gyula porszombat. El is jutok Kecskemétre, ahol Rosznáky-Barna Pétertől hallom: sokan gondolkodnak hasonlóképp. Rájönnek, hogy egy díszkertben sem csak gond a gyümölcsfa. A díszfákról is gondoskodni kell, és ennyi erővel egy különleges gyümölcsfa is lehet ékessége a kertnek, ami egy díszfához képest többletélményt nyújt, amire gyermekeink mászhatnak, hogy legeljék róla a gyümölcsöt. Bemutatja mivel is foglalkozik. A gyümölcsfák is csak születnek valahol, szülőszobájuk pedig a faiskola, ahol két évet eltöltve csemeteoltvánnyá cseperednek.