Kiviteli terv tartalma jogszabály Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg. a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl: közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos; tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése; egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl. : röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása); Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció [ szerkesztés] Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta.
Így megnő az esélye, hogy a munkálatok ne vezessenek kilátástalan vitákhoz, pereskedéshez. • A szerződésminta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kivitelezés részteljesítések, részhatáridők, részletfizetések megállapításával folyjon. Ez is csökkenti a kockázatot mindkét fél számára: hamarabb kiderül, ha valamiért nem tudnak együttműködni a felek. • A szerződésminta sok lehetséges részproblémára kitér; a dokumentum 10 oldal terjedelmű. Ez segítheti az alapos előkészítést, előzetes átgondolást – a felek természetesen kihagyhatják a saját tényleges szerződésükből azokat a részeket, amelyek megítélésük szerint számukra nem lényegesek. • A szerződésminta Word formátumban letölthető (a megrendelést követő egy hónapos időtartamban bármikor), tehát a felhasználó azt szabadon szerkesztheti, alakíthatja a saját igényeinek megfelelően. • A szerződésmintát az összeállítói folyamatosan felülvizsgálják és időről időre hatályosítják. Így a megrendeléskor a felhasználó az aktuális jogszabályoknak megfelelő dokumentumot kap.
Mi is az a napelem panel? A napelem egy olyan eszköz, amely napfényből állít elő elektromos áramot. A napelemek cellákból állnak, egy cella üresjárati feszültsége kb. 0, 6 V. Több cellát sorba kötve állítják elő a napelem modulokat. Nézzük milyen típusai vannak! A morf (vékony rétegű) napelem Ez a napelem panel kis hatásfok elérésére képes, körülbelül 4-6%, amely nagyobb felületi elhelyezést igényel. Napelem hatásfok - Tisztajövő. A vékony rétegű napelemeknek jobb a hőmérsékleti együtthatója, így főként a sivatagos, nagyon meleg környezetben (tehát nem Közép-Európában) van előnye, mert nagy melegre és a környezeti hatásokra kevésbé érzékenyek, mint a kristályos napelemek. Amorf panel Monokristályos napelem Több cellából épül fel, és minden cella egy kristályszerkezetet alkot. A benne található szilíciumot, henger alakúra alakítják egy tömbben. Majd ez így is dermed meg, amit nyolcszög alakú szeletekre vágnak, ilyenkor a napelem modul egy szilícium tömbből áll. Cellái fekete színűek, külsőleg jól elkülöníthetőek. Előállítási költsége magasabb, mint az amorf típusá, viszont a ma létező legnagyobb hatásfok elérésére képes, ami 15-17%.
Lássuk, kik a tagjai: Organikus polimer napelemek A polimer napelemek esetén mesterségesen előállított molekulaláncokkal borítják a napelem felszínét, amelyek félvezető tulajdonságuk révén válnak alkalmassá elektromos áram előállítására. Festett cellás napelemek Ez az úgynevezett DSC-technológia, vagyis a fényérzékeny festett cellás napelem a természetes fotoszintézist igyekszik utánozni. Itt azonban a legtöbb esetben vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat a természetben előforduló zöld klorofil helyett. Energiatermelő ablak Az egyelőre kevésbé ismert technológiával előállított felületek a tervek szerint nemcsak a napfényt, de a mesterséges fényt is képesek lesznek elektromos árammá alakítani. A részletek egyelőre homályosak, kevés publikáció lelhető fel a témában, de egyik felhasználási módja egyes feltételezések szerint az ezzel a speciális eljárással felületkezelt ablaküveg lehet. Ez esetben hidrogénből és szénből gyártott rendkívül vékony folyadékréteget visznek fel az üvegre, melynek révén az képessé válik elektromos áram előállítására.
A szórt fényt más típusokhoz képest kevésbé jól hasznosítja, így inkább az évi 2000 feletti napsütéses órával büszkélkedő területekre ajánljuk. Ugyanezen ok miatt fontos, hogy ez a monokristályos napelem mindenképp az ideálisnak tekintett 30-40 fokos dőlésszögben, déli vagy attól csak kis mértékben eltérő tájolás mellett kerüljön telepítésre, mert ily módon a napsugarak a legoptimálisabbnak tekintett kilencven fokos szögben érik a panelt. Általában 25 év garanciát vállalnak rá a gyártók, de valós élettartama akár 30-40 év is lehet. További hátránya, hogy a gyártás során alkalmazott technológia magas költségvonzattal jár, így viszonylag drágának számít a piacon. Mellette szól, hogy ideális körülmények között igen nagy teljesítmény leadására képes, azaz a magas beruházási költségek ettől még gyorsabban megtérülhetnek, mint egy olcsóbb panelekből összeállított fotovoltaikus rendszer esetén. A napelemes rendszer általában véve is igen komplex, működésének gazdaságossága ezért számos tényező függvénye.