A Portfolio becslése szerint tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja a 2008–2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet is. A gazdasági portál a Pénzügyminisztérium becsléseire hivatkozva azt írja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban 6, 4 százalékkal csökkenhetett, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig 8, 6 százalék körül lehetett, bár utóbbihoz hozzáteszik, hogy az azóta megjelent költségvetési adatok alapján az előzetes tényadat inkább e felett alakulhat. Történelmi csúcson az államadósság. Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott évindító interjúban azt mondta, hogy "a hiány 9 százalék körül várható", míg az gazdasági visszaesésre pedig szintén 6, 4 százalékot mondott. A Portfolio mindezek alapján arra jutott, hogy a GDP-arányos államadósság 81, 2 százalékra ugorhatott. Vagyis a koronavírus-járvány és az annak nyomán kialakult gazdasági krízis miatt egyetlen év alatt 15, 8 százalékponttal emelkedhetett a bruttó adósságráta, ami az 1990 óta rendelkezésre álló adatok szerint egyetlen év alatt eddig egyszer sem fordult elő – mint írják, ehhez hasonló csupán 1991-ben és 1993-ban volt (10, 3, illetve 11, 6 százalékpontos emelkedés).
Az unió statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken azt közölte, hogy a 19 országot tömörítő euróövezetben az államadósság a GDP 97, 3 százalékára nőtt szeptember végére a három hónappal korábbi 95 százalékról. 2019 harmadik negyedévének végén a mutató alacsonyabban, 85, 8 százalékon áll. Rohamtempóban növekszik a magyar költségvetés hiánya - Napi.hu. A 27 tagú unióban az államadósság a GDP 89, 8 százalékára nőtt a második negyedév végi 87, 7 százalékról és a 2019 harmadik negyedévi 79, 2 százalékról. A harmadik negyedév végén Görögország volt a legrosszabb helyzetben, a GDP 199, 9 százaléka volt az államadósság. A sorban Olaszország következik 154, 2 százalékkal, Portugália 130, 8 százalékkal, Ciprus 119, 5 százalékkal, Franciaország 116, 5 százalékkal, Spanyolország 114, 1 százalékkal és Belgium 113, 2 százalékkal. A legkedvezőbb helyzetben Észtország volt 18, 5 százalékkal, Bulgária 25, 3 százalékkal és Luxembourg 26, 1 százalékkal - részletezi az adatokat az MTI. Magyarország államadóssága a harmadik negyedév végén több mint 35 ezer 39 milliárd forint volt, ami a GDP 74, 3 százalékának felelt meg.
A legalacsonyabb arányt Észtország érte el 8, 1 százalékkal, míg Bulgária 21, 2 százalékkal a második és Luxembourg 21, 3 százalékkal a harmadik legalacsonyabbat. Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT A tavaly negyedik negyedévihez képest az idei első negyedévben az EU 12 tagállamában nőtt és 13-ban csökkent a GDP-arányos államadósság, egy országban pedig, Németországban nem változott. A legnagyobb növekedést Belgiumban regisztrálták, 3, 1 százalékpontosat, Cipruson 2, 5 százalékpontosat, Írországban 2, 0 százalékpontosat, Olaszországban pedig 1, 9 százalékpontosat. A legnagyobb mértékben Svédországban csökkent a GDP-arányos államadósság az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, 2, 5 százalékponttal. Bruttó államadósság a GDP arányában – Fenntartható fejlődés indikátorai. Szlovéniában 2, 3 százalékponttal, Hollandiában és az Egyesült Királyságban 1, 5 százalékponttal, Bulgáriában pedig 1, 4 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság az első negyedévben. Az egy évvel korábbival, 2018 első negyedévével összevetve az idei első negyedévben öt uniós tagállamban nőtt a GDP-arányos államadósság, huszonegy tagállamban csökkent, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban pedig nem változott.
2019. 07. 20. 10:30 Nőtt a GDP-arányos államadósság az idei első negyedévben a tavalyi utolsóhoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken publikált kimutatása szerint. Magyarországon a GDP-arányos államadósság negyedéves és éves bázison is csökkent. Az idei első negyedévben az euróövezet 19 tagállamában 85, 9 százalékon állt az átlagos GDP-arányos államadósság a 2018. negyedik negyedévi 85, 1 százalék után. Az Európai Unió 28 tagállamának átlagos GDP-arányos államadóssága az idei első negyedévben 80, 7 százalékra emelkedett az előző negyedévi 80, 0 százalékról. 2018 első negyedévéhez képest mindkét térségben, az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államadósság. Az euróövezetben 87, 1 százalék, az EU-ban 81, 6 százalék volt a GDP-arányos államadósság 2018 első negyedévében. A legmagasabb GDP-arányos államadóssága Görögországnak volt az első negyedévben, 181, 9 százalékos. A nagyságrendi rangsorban a második Olaszország volt 134, 0 százalékkal, a harmadik Portugália 123, 0 százalékkal, a negyedik Belgium 105, 1 százalékkal és Ciprus 105, 0 százalékkal.
Mindenesetre az tény, hogy tavaly 40 ezermilliárd forint fölé emelkedett a hazai adósságállomány, ami ugyan duplája a 2010-esnek, ám eközben a gazdaság kibocsátása is hasonló arányban bővült: idén a GDP elérheti 56 ezermilliárd forintot, ami több mint kétszerese a 2010-es 27 ezermilliárdnak. Fotó: Szabó Miklós Nem dőlhetünk hátra, és nem mondhatjuk azt, hogy nyugodtan lehet magas a hiány, hiszen az adósságot úgyis kinőjük. Igenis szükség van a fegyelmezett fiskális politikára és a hiány fokozatos lefaragására" – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember szerint mindenképpen szerepet játszott a gazdaság helyreállásában és szükséges is volt a szokásosnál nagyobb deficit. "Nem is probléma, hogy ha egy válságidőszakban észszerű keretek között megnő a hiány, a válság elmúltával azonban ismét vissza kell térnie a fiskális szigornak – vélekedett. A kormány tett is lépéseket ebbe az irányba, a tervezett 5, 9 százalékkal szemben az idei hiányt 4, 9 százalékra módosította, a jövő évit pedig 3, 9 százalékra.
Az Áfa-törvény 2020. július 1-jétől hatályos változása számtalan eddigi szabályt és módszert megváltoztatott, több esetben azonban éppen a már alkalmazott gyakorlat félreértései mutatkoztak meg. Ilyen lehet az áfa-adóalanyiság és az áfa-kör azonosítása, de ugyancsak elterjedt tévhit, hogy csak a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók minősülnek adóalanynak. Az Áfa-törvény azonban nem ismeri sem az "áfa-kör", sem pedig a vállalkozási formák fogalomrendszerét, sőt, még a magánszemély fogalmát sem. Ki számít adóalanynak? Az Áfa-törvény adóalanyokról és nem adóalanyokról beszél. Adóalanynak számít mindenki, aki belföldön gazdasági tevékenységet végez, függetlenül annak formájától. Tehát áfa alanynak számítanak az alanyi mentes adózók, a tárgyi mentes tevékenységet folytatók, valamint a KATA-s egyéni vállalkozók, az adószámos magánszemélyek is. Nem számítanak adóalanynak az olyan szervezetek, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet. Ilyenek lehetnek például a gazdasági tevékenységet nem folytató társasházak, egyesületek, alapítványok stb.
Az áfa törvény alapján az általános forgalmi adó szinte minden termék árában jelen van, de nem egyenlő arányban. Vannak alacsonyabb és magasabb adózási besorolás, úgynevezett adó kulcs alá eső termékek és szolgáltatások. Az áfa a hazai állami jövedelmek egyik jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. Ha vásárolsz valamit vagy igénybe veszel egy szolgáltatást, akkor annak az árában már benne van az áfa, ugyanis a végfogyasztásra veti ki az állam. Így az áfa megfizetésével minden vásárló az elfogyasztott termék értékével arányosan járul hozzá a közteherviseléshez. Hazánkban 3 áfakulcs van érvényben: 5%, 18% és 27%-os. 5% adó terheli többek között a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a könyveket, napilapokat. De ide tartozik például a tojás, a sertés, a szarvasmarha, a juh és a kecskehús is. Szolgáltatások közül a távhőszolgáltatás, előadóművészek egyes fellépései, illetve az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom. 18%-os általános forgalmi adó terheli a legtöbb gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült terméket és számos tejterméket, melyeket a boltban megveszünk.
Vagy ha például a terméket egy másik tagországba szállítják 30 napon belül, akkor nem kell befizetnünk az ÁFA-t. Ehhez áfafelfüggesztést kell kérnünk. Export ÁFA Ha egy termék egy harmadik országba megy, tehát az Európai Unión kívülre, akkor a számlát adómentesen kell kiállítanunk. Az adómentesség feltétele ebben az esetben az, hogy a termék igazoltan elhagyja az Európai Unió, azaz a vámközösség területét. Az Európai Unión belüli forgalom esetén is adómentes számlát állítunk ki. Ennek azonban az a feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen közösségi adószámmal. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a magyar törvények szerinti Áfa tartalommal kell kiállítanunk a számlát. Így tehát az export Áfa esetében figyelembe kell vennünk, hogy a partner harmadik országból, azaz EU-n kívüli, vagy az Unión belüli üzletfélnek számít-e. Ennek igazolásával, a közösségi adószámmal is foglalkoznunk kell. Ha harmadik országba exportálunk, akkor lehetőségünk van adóvisszatérítést kérni. Miért fontos, hogy naprakészek legyünk?
Az Áfa törvény Az a vállalkozó, aki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy hogyan kapcsolódik az Áfa törvény a vámtarifaszámhoz, könnyen lehet, hogy már bajban van, csak még nem tud róla. Ugyanis ez a kérdés mindenkit érint, aki kézzelfogható terméket gyárt, forgalmaz, értékesít. Persze sokan tisztában vannak ezekkel a fogalmakkal, ám a vámtarifaszámot mégsem a megfelelő módon használják! Mi lehet a probléma, mit és hol lehet félreérteni? Elképzelhető, hogy egy kulcsfontosságú probléma felett folyamatosan átsiklunk, és ezzel csak akkor szembesülünk, amikor a nyakunkon a NAV vizsgálat, és a komoly bírság? Egyáltalán, miért fontos számunkra az áfa-törvény, mik azok a pontok, amelyek problémát jelenthetnek? Ismerkedjünk meg tehát az Áfa törvénnyel, és lássunk tisztán! Az Áfa törvény és a vámtarifaszám A vámtarifaszám egy, az egész világon egységes és azonos rendszer szerint megállapított kódszám. Ez a kódszám az egységesítés miatt jött létre, ezzel segítve a kereskedelemmel kapcsolatos adminisztrációt.
Ennek kapcsán azonban érdemes elhatárolni egymástól a kártérítést és a kártalanítást, ugyanis a mindennapi gyakorlatban gyakran lehet azzal a sommás véleménnyel találkozni, hogy a kártérítés nem áfa-s, míg a kártalanítás áfa-s, azaz lehet belőle ellenérték. Ez a vélemény így önmagában azonban téves, mivel azzal, hogy a jogalkotó az ellenérték fogalmába a kártalanítást nem vette bele, nem azt mondta, hogy a kártalanítás mindig áfa-s, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kártalanításra az általános szabályok vonatkoznak, azaz az ügylet összes körülményének figyelembevételétől fog függeni, hogy a kártalanítás áfa-s lesz, vagy sem. Hogyan lehet ezt eldönteni, hogy a kártalanítást hogyan kezeljük áfa szempontból? Vizsgáljuk meg, mennyire érvényesek a pénzösszegre az ellenérték fogalom tartalmi elemei (vagyoni előny-e, ki fizeti, van-e okozati összefüggés az ügylet és az ellentételezés között). Ha például az egyik fél úgy juttat összeget egy másik személynek, hogy az nem kártérítés és nincs ok-okozati összefüggés egy ügylet és a pénzösszeg között (nem megrendelés eredménye), akkor a kártalanítás sem lesz áfa-s (1).