Rubin Eszter harmadik kötete az Árnyékkert, a Barhesz és Bagel cimű könyvek után. A szerző az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát, majd művészeti iskolát végzett és cukrászdiplomát is szerzett. Regényeinek témaválasztásában személyes történetek játsszák a legfontosabb szerepet, a szerző maga is dolgozott egy családterápiás központban, ahol a családon belüli kommunikációs zavarokról, manipulatív magatartásról, egyéb diszfunkciókról szerzett tapasztalatai nagy mértékben hatottak az írás folyamatára. Rubin eszter árnyékkert real estate. Nemcsak a szöveg, hanem a közvetített érzelmek, gondolatok és helyzetek, illetve az azokhoz való viszonyulás is rendkívül részletgazdag, fokozatosan dolgozik és tárja fel azokat a rétegeket, ahol egyre inkább láthatóvá válik az, hogy melyek azok a pontok, ahol olyan szintű csúsztatás és tagadás történik, ami már a lelki egészség kérdésébe ütközik. A manipuláció és a másik becsapása Gyuri és Lia történetében egyre szembetűnőbb, mégsem ragadható meg egyértelműen, ahogy ez lenni szokott.
Kiadás éve 2019 Kötés típusa Keménytábla, védőborítóval Oldalszám 344 Méret 140*200 ISBN: 9789634751175 Cikkszám: 0959 Elérhetőség: Raktáron Szerző: Rubin Eszter Fülszöveg Lehet vajon hazugságokból is otthont építeni? Ha engem is megcsalnak, kevésbé vagyok csaló? Mi indítja el egy házasság erózióját? Az olvasó olyan könyvet tart a kezében, mely választ ad ezekre a lélektani kérdésekre. Az Árnyékkert fordulatos, nagy ívű családregény, amely finom iróniával vezet végig a Stark-ház harminc évet felölelő krónikáján. Az 1980-as években kezdődő és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lép át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek előrejutni. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Rubin eszter árnyékkert group. Ezt követően, rejtélyes módon, a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót.
Rubin Eszter: Árnyékkert – Jaffa Kiadó, 2019 – 344 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 978-963-4751-17-5 A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve. Olvashatjuk a könyv elején, s közben tudva tudjuk, hogy a valóság valami olyasmi, ami oda is betoppan, ahol – gondolnánk-remélnénk – semmi keresnivalója. Rubin eszter árnyékkert wikipedia. Ugyanakkor azt is tudni véljük, hogy a valóság gyakran túlszárnyalja az irodalmat: meghökkentőbb, nyakatekertebb, valószínűtlenebb, mint amit a legvadabb írói elme képes létrehozni. Sőt, az írók gyakran megpróbálnak a realitás talaján maradni/ragadni, csak azért, hogy ne vádolják őket olyasmivel, hogy "ez csak irodalom". Rubin Eszter nem ilyen, tudja, hogy van, amit csak (a valóságon) túllépve lehet elmondani… Rubin Eszter szabadon engedte a fantáziáját, s így az Árnyékkert című regény olyan súlyos árnyakkal lett telis-teli, hogy az itt-ott szinte fizikai fájdalmat okoz annak, aki élt már át hasonló helyzetet. Aki járt már úgy, mint a regény jó szándékú és jóra törekvő "hőse", Stark Gyuri, aki el sem tudta képzelni, hogy egy élet, egy ház, egy házasság, egy család össze- és fenntartásához kevés lehet a legjobb szándék.
Nem igazán szoktam újraolvasni regényeket, de ha esetleg egyszer időmilliomossá avanzsálnék, ez a könyv biztosan ott szerepelne az élvonalban, annyi apró jelzés vagy mozzanat van elrejtve benne, hogy biztos vagyok benne, másodjára sem csorbulna az olvasási élmény és találnék benne olyat, amely elsőre elkerülte a figyelmemet. Bár ez volt az első mű, amelyet elolvastam az írónőtől, innentől kezdve fokozott figyelemmel fogom kísérni a munkásságát, nagyon szomjazom ezekre a kifinomult ízléssel megírt történetekre! A könyvet köszönöm szépen a Jaffa Kiadónak! RUBIN ESZTER ÁRNYÉKKERT (meghosszabbítva: 3170707346) - Vatera.hu. Rubin Eszter: Árnyékkert Kiadó: Jaffa Kiadó Kiadás éve: 2019 Eredeti cím: ua. Eredeti megjelenés éve: ua. Oldalak száma: 344
Kendőzetlenül tárja fel mindazokat a kapcsolati játszmákat, amelyek egy boldogtalan élet alapjait teremtik meg, és végső soron nem nevez meg tetteseket és áldozatokat, hiszen minden felnőtt felelős azért a helyzetért, amiben van. A végső feloldás nem is igazi feloldás, hanem egy olyan váratlan fordulat, amely felveti a kérdést az olvasóban, hogy vajon mi a valóságos és mi az álomszerű, illetve milyen módon lehet az elhibázott döntéseket helyre hozni. A könyv érdekes, jelképekkel tűzdelt olvasmány, a lélektant kedvelők és a kapcsolati drámáktól nem rettegők igazi kedvence lehet.
Számlát vagy nyugtát adok minden termékre! Köszönöm, hogy körülnézett. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Gárdos Péter Hajnali láz című filmje
Értékelés: 90 szavazatból Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. Ilyen a huszonöt éves Miklós, akit újra halálra ítélnek: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar! Levelet ír hát 117 magyar lánynak, akiket szintén Svédországban rehabilitálnak, és feleséget keres, hogy új életet kezdhessen. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. Gárdos Péter filmrendező szülei életéből írt nagysikerű, Prix d'Europe-díjas könyvét filmesítette meg. Bemutató dátuma: 2015. december 17. Forgalmazó: A Company Hungary Kft. Stáblista:
Összefoglaló "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stickholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét. " Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával.
Miklóst kétszer ítélték halálra, de csak egy élete volt. A huszonöt éves magyar fiatalember a belseni koncentrációs tábor túlélőjeként, alig három héttel a háború után Svédországba került, ahol az orvosok súlyos tüdőbetegséget diagnosztizáltak, hat hónapja maradt. Nem készült a halálra, épp ellenkezőleg: 117 levelet írt olyan magyar lányoknak, akik egykor földijei voltak, és hozzá hasonlóan valamelyik svéd rehabilitációs táborban töltötték mindennapjaikat. De nem holmi kedves locsogás céljából ragadott tollat - feleséget keresett, akivel otthon újrakezdheti az életét. Talán a makacs élni akarás, a folytonos tiltakozás volt a titka. Folyton leveleket írt, meg verset, cikkeket. Hithű kommunistaként várta a gyógyulást, miközben a sok levelezőtárs közül csak egy maradt. Gárdos Péter - igen, az Uramisten, a Szamárköhögés és A porcelánbaba rendezője - első regénye édesapjának állít emléket. "Az ügyetlenségeiben felmagasztosult szerelem" tanúbizonyságául szolgáló levelek létezéséről ötven évig nem tudott a szerző, szülei a történet szereplőihez hasonlóan eltették egy dobozba a múltat.
A regény "egy földi poklon túl kibontakozó diadalmas szerelem története". Egy 19 éves leányt és egy 25 éves fiatalembert, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, 1945 nyarán Svédországba szállítottak, rehabilitációs kórháztáborokba. Egymástól több száz kilométerre ápolták őket. A főhőst, Miklóst, a regény elején orvosa lényegében halálra ítéli: körülbelül hat hónapot jósol neki még az életből. Ám a súlyos tüdőbeteg fiatalember hadat üzen a Sorsnak. Megszerzi 117 leány nevét és címét, és ismeretlenül levelet ír nekik. Ebből a gazdag levelezésből végül egyetlen lánnyal bonyolódott egyre szenvedélyesebb, egyre érzékibb levélváltásba. Hét hónap alatt több mint 100 levél született. A levelezés legmegdöbbentőbb sajátossága, hogy egyetlen szót sem vesztegetnek bennük a közelmúltra. Nem írnak, de még csak nem is utalnak az átélt borzalmakra. Ezek a levelek csupán két fiatal sóvárgó "élni akarásáról" tudósítanak, és az egyre szenvedélyesebb szerelemről. Úgy van jelen a holokauszt iszonyata, hogy egyáltalában nincsen jelen.
Gárdos szaggatott - néhol zavaróan töredékes - levélregénye az érzelmekre helyezi a hangsúlyt, ami a filmszerű epizódleírások, na meg a jól bevált késleltetés eszközével teremtené meg a feszültséget, de izgalom vagy rendkívüli szenvedély helyett csak szépelgő, hosszúra nyújtott szerelmes történet marad. A karakterek sem kellően árnyaltak, a főszereplők központi szerepe a sok mellékszereplőt a villanásnyi snittek szintjére degradálja - kár, igazán érdekes figurák tűnnek el két helyszínváltás között. Pedig az alapsztori ígéretes, az aparegény kezdő oldalain még bizakodunk, hogy valami újat kapunk, hogy ez most nem az a lerágott csont lesz. De nem, a Hajnali láz egyszerű, nyelvében is minimalizmusra törekvő, szép szerelmes történet, olyasféle, amitől már mindannyiunk könyvespolca jócskán roskadozik. OlvasóSarok, 2010, 314 oldal, 2990 Ft
Ekkor 117 levelet ír, Svédországban lábadozó, Debrecen környékén született magyar lányoknak, azzal a szándékkal, hogy feleséget keres közülük. Rövidesen meg is találja "az igazit", a műben Lili néven szereplő későbbi feleségét. A regény legnagyobb erősségét abban látom, hogy megragadja az élet elején meghőkölt két fiatal életérzéseit. Talán gyakran olyan dolgokról ír, amiket alig lehet mai tapasztalatok után átérezni. Mert hogyan is érthetnénk meg a kicsit fennhéjázónak tűnő fiatalembert, aki újságíróként mutatkozik be, holott – a zsidótörvény "jóvoltából" – nem jutott tovább a lapkihordásnál? Hogyan érthetnénk meg azt a legyintést, amivel elintézi az orvos őszinte beszámolóját, és a végszót, mely szerint alig fél éve van hátra, – hogy aztán a halálos ágyán fekve egy csomó levelet írjon, feleséget keresve? Hogyan értékelhetnénk a maga helyén Lili kitérési kísérletét, vagy a levelekben fel-felbukkanó, naivan kacér, tudatlan-komolykodó más részleteket? Hogyan érthetnénk a két beteg ember között a távolság ellenére kibontakozó szerelmet, az élet mindenáron való igenlését?