Új, 100 forintos névértékű érmét mutat be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont megnyitása alkalmából. A kibocsátásról szóló MNB elnöki rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben, az 2022. március 16. napjának 10 órájától hatályos – olvasható az Origón. Lecseréli a 100 forintos érméket az MNB | DunaOnline.hu. Az érme külső része (körgyűrű) réz (65 százalék), nikkel (15 százalék) és cink (20 százalék) ötvözetéből álló, a belső része (mag) réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből álló színesfémből készült. Az érme külső átmérője 23, 8 mm, a külső és a belső rész találkozásánál az átmérő 15, 3 mm. Az érme peremvastagsága 2, 6 mm, súlya 8, 6 gramm, széle recézett. Az érme előlapján, a középmezőben – lent a körgyűrűbe átnyúlva – a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontnak helyet adó épület részletének ábrázolása látható, fölötte négy különböző – mérleget, földgömböt, Anjou-liliomot és 1-es címletértéket megjelenítő – érem és egy grafikon stilizált képével. Az érme külső szélén található gyöngysorszegélyen belül, köriratban – egymástól egy-egy díszítő ponttal elválasztva – a "MAGYARORSZÁG" és a "PÉNZMÚZEUM" felirat, valamint a "2022" verési évszám olvasható.
Az új alapanyagú érmék a készpénzforgalmi igényekhez igazodva, fokozatosan terjednek majd el a pénzforgalomban, ennek elősegítése érdekében a jegybank a jövőben már kizárólag új alapanyagú 100 forintos érméket hoz majd forgalomba. A jelenleg forgalomban lévő érme az új megjelenése után is használatban marad Forrás: Shutterstock Mi a különbség a jelenleg forgalomban lévő és az új alapanyagú 100 forintos között? Az új alapanyagú 100 Ft-os forgalmi érmét a már forgalomban lévő 100 Ft-os címlettel vizuálisan összehasonlítva, nem érzékelhető számottevő különbség. Azonos az átmérőjük és a vastagságuk, a külső (kör)gyűrű és a belső rész, az ún. mag aránya mindkettőnél ugyanakkora, az éremképük is megegyező. Az 1996. 10. 21-én kibocsátott, jelenleg is forgalomban lévő ún. 100 forintos érmék. bicolor 100 Ft-os alapanyaga acél. Az érme külső része, a gyűrű, a nikkel bevonat miatt ezüstfehér (fém) színű, a belső magon pedig aranysárga színű sárgaréz (Cu75%-Zn25%) bevonat található. Az új alapanyagú 100 Ft-os – a 2009.
55. ) - korlátozott mennyiségben - címletváltás keretében biztosítja az érmékhez való hozzájutást. Egy ügyfél legfeljebb 10 érmét válthat. Előkerült a viking király, III. Harald penningje. Az új 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozatok díszcsomagolásban és rolniban gyűjtői termékként is megvásárolhatók. Az első napon gyártott, verdefényes 100 forintos veretek sorszámozott díszcsomagolásba kerülnek, ebből maximum 12 ezer készíthető. Az első napi veretek és a gyűjtői rolnik értékesítése csütörtökön kezdődik a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában. Mindkét termék korlátozottan, vevőnként 2-2 darabos példányszámban lesz megvásárolható a készlet erejéig. Cikkünk kiemelt képe illusztráció, a 100 forintos érme már forgalomban lévő változata látható rajta.
Új 100 forintos érmét mutat be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont megnyitása alkalmából – adta hírül az MNB. Az érme külső része (körgyűrű) réz (65 százalék), nikkel (15 százalék) és cink (20 százalék) ötvözetéből álló, a belső része (mag) réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből álló színesfémből készült. Vissza a múltba - aranypénzt hoz forgalomba ez az ország - Haszon. Az érme külső átmérője 23, 8 mm, a külső és a belső rész találkozásánál az átmérő 15, 3 mm. Az érme peremvastagsága 2, 6 mm, súlya 8, 6 gramm, széle recézett. Az érme előlapján, a középmezőben – lent a körgyűrűbe átnyúlva – a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontnak helyet adó épület részletének ábrázolása látható, fölötte négy különböző – mérleget, földgömböt, Anjou-liliomot és 1-es címletértéket megjelenítő – érem és egy grafikon stilizált képével. Az érme külső szélén található gyöngysorszegélyen belül, köriratban – egymástól egy-egy díszítő ponttal elválasztva – a "MAGYARORSZÁG" és a "PÉNZMÚZEUM" felirat, valamint a "2022″ verési évszám olvasható.
Elképzelhető, hogy ekkor vesztette el valaki a pénzt. Az apró érmét időközben óvatosan megtisztították, a szekszárdi múzeumban bemutatását tervezik. Borítókép: III. Harald (Fotó: Skynews) A kalandos életű uralkodó III. Harald 1015-ben született. Harald születésének évében féltestvére megszerezte a norvég koronát, II. Olaf néven (1015–1028) országa egyik legismertebb uralkodója lett, ám Nagy Knut, Dánia és Anglia királya 1028-ban elüldözte. Olaf Kijevbe ment, ahonnan 1030-ban tért vissza. Az akkor alig 15 éves Harald hatszáz emberrel csatlakozott hozzá. A mindent eldöntő csatában Olafot megölték, Harald I. (Bölcs) Jaroszlávnál, a kijevi Rusz uralkodójánál talált menedéket. A kijevi fejedelem zászlaja alatt számos hadjáratban vett részt. Harcolt többek között a lengyelek, a besenyők és a bizánciak ellen. 1033 körül Konstantinápolyba távozott, ahol ötszáz emberével együtt a császár varég testőrségéhez csatlakozott. A bizánciak hadi vállalkozásaiban is részt vett – állítólag az Eufrátesz folyóig is eljutott.
A megugrott infláció miatt ugyanakkor már túl alacsony címletnek találták a százforintost ahhoz, hogy bankjegyként kerüljön forgalomba. Előállítása [ szerkesztés] A százforintos szerkezete egy feldarabolt érmén A százforintos egy úgynevezett bicolor (kétszínű) érme. Az érmét nem egyetlen lapkára verik, hanem egy réz-cink bevonatú mag és egy nikkel bevonatú abroncs kerül a verőtövek közé. A mag peremén egy horony, az abroncs belső peremén pedig egy sín fut körbe. A pénzverés során a két rész összepréselődik, a sín a horonyba kapaszkodva meggátolja kettéválásukat. Ezen – az elterjedt városi legendával ellentétben – még a hűtés vagy hevítés sem változtat, mivel a bevonattól eltekintve a mag és az abroncs anyaga, így hőtágulási együtthatója is megegyezik. Az érméből bevezetésekor készült tömeges mennyiség, majd éveken keresztül csak pár ezer darabot vertek gyűjtői célokra. A tömeges veretszám miatt gyűjteni elsősorban a kifogástalan darabokat érdemes. A forgalmi kivitel mellett készültek Proof kivitelű érmék is a következő évszám és minőség szerinti lebontásban: Évenként vert mennyiség Évjárat Vert mennyiség (db) BU PP 1996.
Két szoba közt a csend, de végtelen nagy távolság. S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát. Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz, és nem sírok csak bánt a cigaretta füst, attól könnyezem. Boldogság, gyere haza, késő van, gyere haza, honnan jössz, nem érdekel, gyere haza, csak ennyi kell! Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt, de elfeledtem mindent, úgy öleltél éjjel át. És ma sincs nálam boldogabb, ha velem vagy s ez nem panasz, és nem sírok ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezem! Kinn sűrűbb lett a homály, az utca zaj is elcsitult, nézem, ahogy csöndben álmodik a kisfiunk. Boldogság, gyere haza! 7 dolog, amitől otthonod garantáltan felderül. Én gyűlölöm az álmokat, s te tudod, hogy ez nem panasz, és nem tudom miért, hisz sírni szeretnék, most mégsem könnyezem. nekem elég, hogy itt leszel! Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség.
A boldogságlista második helyén egyébként a dánok, a harmadikon pedig az izlandiak végeztek, de még a precizitásukról híres svájciaknak is sikerült "megcsípniük" a negyedik helyet. Azon, hogy az elsők közé bekerült Finnország, Svédország, Hollandia, talán már nem is csodálkozunk. De Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is a legjobb, jobban mondva legboldogabb tíz ország között végzett. A nagyon happy-nek tűnő amerikaiaknak viszont csak a 14. hely jutott. A 155 vizsgált országból a 23. helyen végeztek a csehek. Akinek van szerencséje őket közelebbről is ismerni, az nem nagyon csodálkozik. A csehekben van egy fajta – valószínűleg velük született, genetikailag adott – irigylésre méltó lazaság, nem veszik véresen komolyan az életet. Egyik kedvenc mondásuk is bizonyítja ezt: Když nejde o život, nejde o nic, magyarán, amíg az élet nincs veszélyben, addig nincs semmi baj. Rokonnemzetük, a szlovák viszont csak, ahogy már említettük, a lista 40. Boldogság gyere hazardous. helyére került. Úgy látszik Szlovákiában az emberek elégedetlenek azzal, ahogy és amennyiből élnek, s ami a politika "harcterén" zajlik… Hiába pásztázom többször is végig az első 50 helyezett listáját, magunkat, magyarokat, sehol sem találom.
Képeinek főszereplői jobbára olyan esendő sorsú, vagy mélyebb társadalmi rétegből származó emberek, akiknek otthonuk a betondzsungel, a nagyváros perifériája (jelen kiállítás esetében két metropolisz: Mexikóváros és Budapest). Biharit vonzzák ezek az emberektől nyüzsgő urbanizált környezetek és azok az ember alkotta tárgyak, amelyek magukon viselik a múló idő, a változó divat vagy éppen az értékek viszonylagosságának nyomait. Munkáinak nagy részét éppen ezért a street fotók alkotják, ugyanakkor néha olyan storyline-okat (történeteket) is készít, amelyek hétköznapi találkozásokból alakulnak ki. Sok éven át tartó újságírói munkájának köszönhetően megtanulta, hogyan kommunikáljon az emberekkel, és hogyan győzzön meg egy idegent, hogy legyen képének portréalanya. A tárlat koncepciójáról Bihari Ágnes a kiállításon elmondta, hogy azt két részből "szőtték" össze. Boldogság gyere hazan. A Boldog Kft. egyrészt azokból a mobiltelefonnal készült és válogatott street fotókból áll, amelyeknek darabjait már 2016 óta készíti Budapesten, másrészt a Mexikóban néhány évvel ezelőtt fotózott, és korábban még be nem mutatott képekből.
Ma van a boldogság világnapja. Az ENSZ közgyűlése 2012-ben nyilvánította március 20-át világnapnak. Mondanám, hogy ezen a napon figyeljünk befelé és ünnepeljük picit a saját boldogságunkat, de – bár nem vagyok boldogságkutató – arra már ráébredtem, hogy erre minden egyes nap lehetőséget kell teremtenünk. Tegyük ezt meg, még ma! Az ötlet egy kis himalájai királyságból származik, Bhutánból, ahol a világon elsőként vezették be a "bruttó nemzeti boldogság" fogalmát, ami azt mutatja, hogy milyen a hazai lakosság jóléte. Boldogság gyere hazards. Ez az ázsiai ország világított rá elsőként arra, hogy a bruttó boldogság sokkal inkább mérvadó, mint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP. Míg utóbbi elsősorban a gazdasági értékeket vizsgálja, addig egy nép boldogsága sokkal több összetevőből áll: szociális, társadalmi és érzelmi hatások is befolyásolják, hogy mennyire érezzük jól magunkat a földi létben. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus azt vallja, hogy a boldogság nincs kapcsolatban sem a szerencsével, sem pedig a pénzzel.
Azonban az eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyrészt a konfliktusokkal sújtott országok (például Eritrea, Kongó, Irak, Afganisztán) nem szerepeltek a felmérésben, másrészt érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon egy indonéznek ugyanazt jelenti-e a boldogság, mint egy amerikainak vagy egy magyarnak. A boldogság fogalma ugyanis kultúránként változhat, és függhet az iskolai vagy vallási neveltetéstől is. Sőt, Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvében egy másik érdekességre hívja fel a figyelmet: kutatások szerint 100 százalék boldogságból 50 százalék a genetikai hajlamra vezethető vissza. Vannak emberek, akikre jellemzőbb a boldogság, mint másokra: megfigyelték ezt katasztrófák túlélőinél; szegénysorban, ám örömmel élőkön és gazdag, de boldogtalan embereken is. Boldogság, gyere haza… - Pszichológus Pszichológus Blog Írta: Mircse Andrea. Ugyanakkor a környezet hatása meglepően alacsony: csupán 10 százalék. A maradék 40 százalék az, amivel minden ember gazdálkodhat, ez az állítólag, amit meg tudunk cselekedni, ami rajtunk múlik, amiben fejlődni tudunk.