2019-11-21 15:05:00 Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet. A Duna House nyilvánosságra hozta, hogy idén októberben melyek voltak a legnépszerűbb budapesti kerületek. Az adatok alapján a XI. és a XIII. kerület lett a legkeresettebb az idén is. Míg a tavaly októberi adatokhoz képest a XIII. kerület jelentős népszerűségcsökkenést mutatott, addig a XI. kerület egyöntetűen 15, 6%-os érdeklődést produkált. A budai és a pesti kerületeket összehasonlítva érdekes különbségeket látunk. Buda egyértelműen népszerűbb; itt a legkevésbé felkapott kerület a XXII. (Budafok-Tétény). Forrás: Duna House Barométer 100. szám Pesten - és egyben Budapesten is - a legkevésbé kelendő kerület még mindig a XXIII. (Soroksár). Ennek az az oka, hogy akik nem szeretnének vagy nem engedhetik meg maguknak a főváros belső, divatos kerületeit, azok nem a külső kerületeket, hanem inkább az agglomerációt választják. Érdemes megjegyezni, hogy a két leginkább és a két legkevésbé felkapottabb kerület közül az egyik Budán a másik pedig Pesten található.
Legyél tagja a 2020. Év Hazai Franchise hálózatának! Legyen tagja a 2020. Év Hazai Franchise hálózatának! Részese akarsz lenni a hazai ingatlanpiacnak? Szeretnél egy innovatív, országos ingatlanközvetítő hálózat tagja lenni? A siker motivál és biztos üzleti lehetőséget keresel? Kihasználnád a kedvezményes nyitási lehetőséget? Ha minden kérdésre IGEN a válaszod, akkor nyiss irodát velünk, és legyél a Duna House franchise partnere, mert Partnereink pénzügyileg sikeresek: 2020. augusztusában több mint 16 irodánk forgalma volt 10 millió forint felett Folyamatosan bővülünk: tavaly 16 irodával bővítettük hálózatunkat, idén még tovább szeretnénk terjeszkedni Biztos hátteret nyújtunk: a budapesti értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett Duna House cégcsoport, Kelet Közép-Európa piacvezető ingatlanközvetítő hálózata Ha pénzügyek, akkor is Duna House! A pénzügyei áttekintése szakértő nélkül szinte elképzelhetetlen manapság. Vedd igénybe díjmentes konzultációinkat és az alábbi előnyökkel számolhat: Időt és utánajárást spórolunk: független pénzügyi közvetítőként érdekünk, hogy a legjobb termékeket találjuk meg ügyfeleinknek, lerövidítve a keresési időt; Szakértelem: a teljesség igényével összehasonlítjuk a pénzügyi termékeket – rávilágítva azokra a részekre, melyeket Ön csak az apró betűben olvashat.
"A kistelepüléseken a pandémia okozta változások óta jelentősebb ingatlanforgalmat tapasztalnak értékesítőink. A bővüléshez hozzájárult az ezeken a településeken elérhető falusi csok lehetősége, amelynek meghosszabbítása továbbra is segítheti a vidéki ingatlanpiac menetelését" – idézték Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét a közleményben. Hozzátették, hogy a tervezett költségvetési számok alapján várhatóan minden családtámogatási lehetőség hosszabbításával számolhatnak majd a lakásvásárlók, azonban a támogatások összegét, konstrukcióját érdemes lenne az ingatlanpiaci változásokhoz igazítani. A falusi csok-nál például indulása óta változatlan összegű a támogatás, amely a lakásárak szignifikáns emelkedése miatt, egyre kevesebb segítséget jelent az ingatlanvásárlóknak. Felidézték: a falusi csok egy gyermek nevelése esetén 600 ezer, kettőnél 2, 6 millió, háromnál pedig 10 millió forintos segítséget jelenthet használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak.
A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, a fővárosban gyakori az is, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája költözik az ingatlanba. A trendek azt is mutatják, hogy vidéken sokkal kevesebben telepedtek le hosszútávon az örökölt ingatlanba, és mivel vidéken az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök. Hozzátette, ma már azonban egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől is - főleg, ha kertes házról, házrészről van szó - mivel ezeket nyaralóként is elkezdték használni az emberek. A közlemény szerint, mivel öröklés esetén több tisztázandó jogi és hagyatéki, tulajdonjogi és bejegyzési kérdés is van, sokszor 1-1, 5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve. Nem mindegy az sem, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nemcsak a - lakástulajdon esetében - 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó.
2017. II. félév 2017. decemberben, országosan 9 787 ingatlan adás-vétel bonyolódott. Az éves szezonalitásnak megfelelően csökkent év végére az ingatlan adásvételek száma, de 2016. decemberhez képest így is 6%-os volt a növekedés. A két év utolsó negyedéveit összevetve, 2016-hoz képest 10%-kal nőtt a tranzakciók becsült száma. Ahogy arra előzetesen számítottunk, 2017-ben nem ismétlődött meg a 2016-os második féléves visszaesés, az értékek sokkal kiegyenlítettebb képet mutattak az év során. Becslésünk szerint 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt. A KSH adatai alapján 2016-ban 146 302 ingatlan adásvétel zajlott. A szokásosnál nagyobb azonban a bizonytalanság a becslést illetően, mivel nem áll elegendő adat rendelkezésre az újépítésű átadások mennyiségére vonatkozóan. Az éves trendeknek megfelelően a Keresleti Index decemberben jelentősen csökkent és jelenleg 58 százalékponton áll. Sokéves tendencia, hogy az esztendő utolsó hónapjában visszaesik az ingatlanok iránt a kereslet, az ünnepek előtt kevesebben gondolkoznak lakásvásárláson.
A visszaesés ellenére 2017. decembere volt a legerősebb december az elmúlt 5 évben. utolsó negyedévében is tovább emelkedett az Országos Lakásárindex. Így jelenleg nominál értéken 132, reál értéken pedig 101 százalékponton áll. Országos szinten emelkedett mind a Panel-, mind a Tégla Index értéke. Előbbi nominál értéken már 143-, reál értéken pedig 109 százalékponton áll. Az Országos Tégla Index két százalékpontot emelkedett nominál értéken, így jelenleg 123 százalékponton áll, reál értéken pedig 94 százalékpontot ért el az előző év utolsó negyedévében. Az ország keleti felében gyakorlatilag stagnált (1-1 százalékpontot csökkent) a Panel- és a Tégla Index értéke is. Előbbi nominál értéken 139-, reál értéken pedig 106 százalékponton áll. A Tégla Index nominál értéken 120-, reál értéken pedig 92 százalékponton áll, azaz továbbra sem sikerült elérni a kiindulási értéket. Nyugat-Magyarországon a Panel Index nominál értéken 1 százalékpontot csökkent, így jelenleg 121 százalékponton áll (reál értéken 92 százalékpont).
intenzív állattartást) végző üzemek (helyhez kötött műszaki egységek); az engedélyező hatóságok számára előírja a "BAT referenciadokumentum" (BREF) összefoglaló részeinek – az ún. "BAT-következtetések" – kötelező alkalmazását, a megjelenő új BAT referenciadokumentum végrehajtására 4 éves határidőt biztosítva. Az IED irányelv az integrált megközelítést az elérhető legjobb technikáknak (Best Available Techniques, BAT) az engedélyezés során feltételként történő előírásával valósítja meg. Az irányelv a hazai jogrendbe a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt. Kormányzat - Agrárminisztérium - Hírek. ), továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet (Khvr. ) módosításával került átültetésre. A BAT alatt azt az elérhető, leghatékonyabb és legfejlettebb megoldást kell érteni, amely lehetővé teszi a kibocsátások és azok környezeti következményeinek elkerülését, csökkentését. A környezeti hatások átfogó megközelítésének szempontjait az irányelv III.
09. 10. Környezeti hatástanulmány_közérthető összefoglaló "Bohunicei radioaktív hulladéktároló" - környezeti hatásvizsgálati eljárás Tájékoztató a nyilvánosság részére_2019. 06. A Bohunicei radioaktív hulladéktároló beruházás - környezeti hatástanulmány - közérthető magyar nyelvű összefoglaló "Déli Folyosó projekt szerbiai szakasza gázvezeték beruházás" - környezeti hatásvizsgálati eljárás Tájékoztató a nyilvánosság részére_2019. 02. A Déli Folyosó projekt környezeti hatástanulmánya "Vrbina településre tervezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló" beruházás - környezeti hatásvizsgálati eljárás Tájékoztató a nyilvánosság részére_2019. Környezetvédelmi engedélyezési eljárás ügyintézése | Zábrák. 05. 24.
Hatásvizsgálat Környezeti hatásvizsgálat Felülvizsgálat Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat KV TF Környezetvédelmi tervfejezet Környezeti hatásvizsgálati eljárás szükségessége, célja A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Kormány rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyeknél minden esetben környezeti hatásvizsgálat eljárás lefolytatására van szükség, míg a 3. számú melléklet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a hatóságnak egyedileg kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy a projekt járhat-e olyan jelentős környezeti hatással, amely alapján környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására van szükség. Környezetvédelmi eljárások - IPPC | Környezetvédelem. A környezeti hatásvizsgálati eljárás célja a tervezett beruházás környezeti hatásainak meghatározása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása a kiadásra kerülő környezetvédelmi engedélybe foglalva. Környezeti hatásvizsgálati eljárás A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdése előtt a tevékenység végzőjének el kell készíttetnie a környezeti hatástanulmányt, amely tartalmi elemeit 314/2005. )
sz. melléklete (Khvr. 9. melléklet) adja meg: kevésbé veszélyes anyagok, hulladékszegény technológia alkalmazása, a folyamatban az anyagok, nyersanyagok – köztük a víz – felhasználásnak kontrollja, a maradékanyagok, hulladékok hasznosítása és újrafeldolgozása, energiahatékonyság, az összes környezeti kibocsátás hatásának, kockázatának felmérése, azok megelőzése, minimumra csökkentése, balesetmegelőzés és mindenekelőtt a műszaki-tudományos fejlődés folyamatos követése. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv (a továbbiakban: IED irányelv) alapján a hatálya alá tartozó tevékenységeket az Elérhető Legjobb Technika követelményeinek megfelelően kell végezni. Az Elérhető Legjobb Technika Referencia Dokumentumok (BREF) és Következtetések (BATC) kidolgozásának részletei és az eljárás egyes fázisai megismerhetők a oldalon. A kérelmezők és az engedélyező hatóság számára a BAT meghatározásának megkönnyítése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztérium iparági útmutatókat (BAT útmutató) készít.
Az IPPC irányelvet 2011-ben az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve ( Industrial Emissions Directive – IED) váltotta fel, mely irányelv az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. Az IED Irányelv: a környezethasználatokba történő beavatkozásnál – a BAT (Best Available Techniques, elérhető legjobb technika) eszközének felhasználásával – nem elégszik meg a technológiai kibocsátások szabályozásával, a technológiák alkalmazási szintjét is megcélozza; a hatásvizsgálatról szóló irányelvvel összehasonlítva: kevesebb, mert nem szerepel benne az élővilág, a környezeti elemek közti kölcsönhatások, ugyanakkor több is, mivel nem csak az új, hanem a már meglévő-működő környezethasználókra is vonatkozik; megadja, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget mely paraméterhez (pl. üzemméret, kapacitás, küszöbérték) köti, illetve amennyiben egy üzemeltető több tevékenységet folytat egyidejűleg egy telephelyen, azok hatásait összességükben kell értékelni; mellékletében felsorolja a hatálya alá tartozó tevékenységeket-létesítményeket: energiatermelést, fémgyártást és fémfeldolgozást, vegyipari tevékenységeket, ásványfeldolgozást, hulladékkezelést és egyéb tevékenységeket (pl.
Bohunice JAVYS radioaktív hulladékot feldolgozó üzem KHV 2014. július 22-én 17 órától a Földművelésügyi Minisztérium a 1055 Budapest, Kossuth tér 11. szám alatt található épületének Darányi Ignác termébennyilvános fórum A 2010-2014 közötti kormányzati ciklusra vonatkozó dokumentumok itt érhetőek el. (Agrárminisztérium)
Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC) A hatékony környezetvédelem alapelvének minősül az integrált megközelítés és a megelőzés alkalmazása. Az integrált vizsgálatnál a környezeti elemek terhelését nem külön-külön (levegő, víz, talaj) vesszük figyelembe, hanem a környezetet, mint egységet tekintjük. Ezzel megakadályozható az egyik környezeti elemről a másikra történő szennyezés átterhelés, pl. a talajra–talajvízre hatást gyakorló hulladék elégetésével a szennyezőanyagok levegőbe kerülése. A megelőzés esetében meghatározó a forrásnál való beavatkozás, a döntéshozatal legkorábbi szakaszától alkalmazva a leghatékonyabb megoldásokat, illetve a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikákat, azokra az ipari és egyéb (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezve a hangsúlyt, ahol várhatóan a legnagyobb a környezet igénybevétele. A fentiekkel összefüggésben született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve, az első IPPC irányelv.