Reggel fél nyolckor az arany ára unciánként 1, 74 százalék (33, 10 dollár) emelkedéssel, 1930, 50 dolláron állt. Pénteken az augusztusi jegyzésű aranyár 7, 50 dolláros drágulással rekordszinten, 1897, 40 dolláron fejezte be a napot. Az előző zárórekord 2011 augusztusában született, 1891, 90 dollárral. A nemesfém drágulását részben az okozza, hogy a befektetők - az arany befektetési menedék szerepének köszönhetően - aranyba ruháznak be a felerősödött amerikai-kínai konfliktus miatt és amiatt, hogy nem csitul a koronavírus-járvány a világon, ami komolyan visszafogja a globális gazdaságot. A Reuters által korábban idézett egyik szakérő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak. Három tonna orosz arany érkezett Svájcba, a vámhivatalnak nem nagyon tetszik a dolog - Portfolio.hu. Nyitókép: Pexels
Így hétfőn megtörtént, amire eddig nem volt példa a történelemben. A fekete arany árfolyama hétfőn mínuszba fordult az Amerikai Egyesült Államokban. Napközben mínusz 40 dolláron is járt az olaj hordónkénti ára. Végül mínusz 37 dollárral zárta a napot, vagyis mintegy 300 százalékot veszített az értékéből. "A mínuszos olajár nem azt jelenti, hogy mostanatól ingyen tankolhatunk" – szögezte le Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Kossuth Rádióban. Elmondta, az árzuhanás egyetlen amerikai olajfajtát érintett, azt is csak rövid ideig. Olaszország - Benzin ára | 1995-2022 Adat | 2023-2024 Előrejelzés. A negatív rekordra Donald Trump amerikai elnök úgy reagált, a kormány 75 millió hordót vásárol a stratégiai tartalékok számára, amihez tárolókat is bérelnek. Európában a Brent olajfajta az irányadó, az árfolyama ennek is esett, de nem akkorát, mint a WTI. Kedd reggel nagyjából 25 dollárba került egy hordó. Már a járvány kezdete óta csökken az olaj, így a kutaknál az üzemanyagok ára is. Egy liter benzin átlagosan 100 forinttal olcsóbb, mint március közepén.
A csőd állami segítség nélkűl aligha elkerülhető. Befektetése legyen sikeres, üdvözlettel Kulimár Miklós. Amint a fennti árfolyam grafikonon is látható az arany árfolyama is felflé mozgott az események hatására. Még mindíg nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a China Evergrande Group nem fog csődöt jelnteni. További árfolyam emelkedésre lehet számítanai, mind a koronavírus, mind pedíg a világgazdasági események hatásai miatt rövid távon. Figyeljük az eseményeket előre jelezzük az árak lehetséges változását. Befektetéséhez sok sikert kívánunk Magyar Aranykereskedő Zrt Kulimár Miklós
A tizennégy svájci nemesfém-feldolgozót tömörítő szakmai szövetség ugyanakkor elővigyázatosságra intette tagjait. "Kétes eredetű arany nem kerülhet Svájcba" - írta közleményében a szervezet. Ez a tizennégy vállalat dolgozza fel a Svájcban olvasztott arany 90 százalékát. Címlapkép: Getty Images
Topolánszky Ákos megfogalmazása szerint e területen a büntetőpolitika helyett inkább a kegyelempolitika szolgálná az előrehaladást, és a kirekesztés helyett hatásosabb volna az inklúzió, vagyis a befogadás elvét követni. A szegénység arcai: a magyarországi szegénységről általában. Több előadó kérdésként vetette fel, vajon az egyházaknak dolga-e beleavatkozni a szegénységgel kapcsolatos törvénykezésbe, politikába. E kérdésben talán sikerült közös platformra kerülniük a résztvevőknek, akik megfogalmazták, hogy a vallásos embernek nem dolga a politizálás, viszont kötelessége a közpolitizálás, hiszen az a közjót szolgálja. Mivel a politika javarészt számokkal, statisztikákkal, és paragrafusokkal dolgozik, az egyházaknak fontos képviselniük a peremre szorult rétegek érdekeit és hangot adni saját idekapcsolódó tanításaiknak is. Utolsóként Ferge Zsuzsa jött, aki mielőtt a hazai szegénységről kezdett volna beszélni, kitért arra, hogy azért nehéz a jövedelmi különbségeket mérni, mert egyrészt a magas jövedelmek egy részéről gyakran nem is tudunk, másrészt pedig sokan vannak – leginkább a legszegényebbek vagy éppen a hajléktalanok – olyanok, akiket nem lehet elérni, ezért nem lehet tőlük adatokat felvenni.
Forrás: Zsúfolásig megtelt teremben, tényleg hatalmas érdeklődés mellett tartott fórumot a szegénységről a Stádium 28 Kör csütörtök délután. A csoport onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt évben több olyan rendezvényt is tartottak a tagjai, amely nagy visszhangot váltott ki: volt, amikor például akadémikusok mondták el a rendezvényükön, hogy mekkora válságban van ma az oktatás Magyarországon. A kezdeményezést egyébként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorai és tudósai hozták létre, mert szerették volna, hogy legyen egy fórum, ahol olyan kérdésekről lehet tudományos igényességgel beszélni, amelyek égetőek, de nem biztos, hogy a közvélemény eleget tud róluk. Ferge Zsuzsa A Magyarországi Szegénységről - Ferge Zsuzsa A Magyarorszag Szegénységről 2016. Jól jellemzi a mai helyzetet, hogy Sarkadi Balázs biokémikus, a mostani rendezvény levezető elnöke finoman utalt rá, hogy kiderült, ma már egyáltalán nem olyan könnyű termet találni, ahol lehetőség van arra, hogy megrendezzék a Stádium 28 fórumait. Pedig ahogy a Párbeszéd Házában összegyűlt közönség számából is látszott, igény mindenképpen van arra, hogy az egymondatos válaszok helyett tudományos előadások segítségével beszéljünk a jelenlegi gondokról, jelen esetben a szegénységről.
Csakhogy Ferge szerint ez nem igaz, végignézve az adatokat, a nyugati jóléti államok, köszönik, jól vannak, egyetlen egyben sem csökkentek az elmúlt évtizedekben a jóléti kiadások. Ami pedig felmerülhetne egyenlőtlenség-csökkentő eszközként, itthon az is a visszájára fordul: Hegyeshalomtól nyugatra mindenhol progresszív adó van, míg nálunk az egykulcsos SZJA súlyosan egyenlőtlenségnövelő. Arról pedig, hogy még a létminimum is adóköteles legyen, mint ahogy most van Magyarországon, Ferge elmondása szerint Adam Smith is azt gondolta, hogy teljes képtelenség. Pedig a magyar állam a GDP felét vonja el és osztja újra, ez egyáltalán nem alacsony arány, de ezekből főleg az eleve jó helyzetben élők részesülnek. A családi adókedvezmények és az egykulcsos SZJA révén ők sokat profitálnak a jelenlegi adórendszerből, míg lefelé alig jut bármi. Szintén probléma, hogy az EU tagországai között nálunk a legkisebb a társadalmi mobilitás, messze a legmerevebb társadalom vagyunk. "Ez minden álomfejtő szerint rosszat jelent. Ferge Zsuzsa A Magyarországi Szegénységről. "
Meghatározás A létrehozásának célja, hogy a linkgyűjteményben a nem szórakoztató és biznisz tematikájú oldalakat erősítve olyan téma is megjelenjen, amely a magyar társadalom egyik legégetöbb problémájára hívja fel a figyelmet a vonatkozó tematikus oldalak minél szélesebb körű összegyűjtésével és bemutatásával. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: A szegénység arcai: A magyarországi szegénységről általában Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Így egy négytagú háztartás 400 ezer forintos jövedelme, egy főre 100 ezer forint, ugyanakkor OECD2 fogyasztási egység szerint (400 ezer/ (1+0, 5+0, 3+0, 3), azaz 400 ezer forintot nem néggyel, hanem 2, 1-gyel osztunk) már 190 476 forint, ami közel duplája, mint az egy főre számolt. " Azt a hagyományos számítási módban és az OECD2-es számítással is látni, hogy az elmúlt években az alsó 10 százalék jövedelme csökkent, míg a felsőé nőtt Magyarországon, de a két megközelítés egészen másmilyen számokat mutat mellé. Volt pedig eszköz arra, hogy ennél precízebb képet kapjanak, de a KSH 2014-ben beszüntette a létminimum számítását, ami a szegénység abszolút mértékét mérte. Havasi mindenesetre nem hivatalosan újraszámolta ezt az értéket, számítása szerint 2017-ben a magyar társadalom 37, 3 százaléka él a létminimum alatt. A terület két kutatójára, a tavaly elhunyt Tony Atkinsonra és tanítványára, Thomas Pikettyre hivatkozott, és azt mondta, ha mindez így megy tovább, felrobban a társadalom. Szerinte a két kutató által felvetett intézkedések (alapjövedelem, progresszív adózás) segíthetnének abban, hogy valamelyest csökkenteni lehessen az egyenlőtlenségeket.
Másodikként a szintén szociológus Havasi Éva beszélt, és a Mérhetetlen szegénység című előadásában leginkább arról volt szó, miért is nehéz a szegénységet mérni. Alapvetően kétféle megközelítést szoktak alkalmazni a kutatók, amikor a szegénységet vizsgálják. Van egy abszolút és relatív megközelítés: előbbi a szükségletek, utóbbi pedig az egyenlőtlenség felől közelít a szegénység felé. Havasi szerint amikor az emberek szegénységéről beszélünk, valójában a háztartások szegénységéről beszélünk. Havasi Éva Fotó: A szerző felvétele Az előadás legérdekesebb része az volt, amikor Havasi elmesélte, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két éve megszüntette a létminimum mérését, ő kutatóként úgy döntött, az elérhető adatok alapján mégis kiszámolja, mi lenne ma a helyzet: szerinte a magyarok 37, 3 százaléka élhet a létminimum alatt. Idetartozik, hogy a KSH helyett tavasszal a Policy Agenda is kiszámolta a létminimum alatt élők arányát, és az ő számuk (36 százalék) is csak egy picivel mutat jobb helyzetet annál, mint amit Havasi ismertetett.