Perifériás neuropátia A perifériás neuropátia a kezek és a lábak zsibbadásával, égő fájdalmával és gyengeségével jár. Ilyenkor az agyon és a gerincvelőn, tehát a központi idegrendszeren kívüli idegek sérülnek, ez különösen gyakori cukorbetegeknél, de előfordul egyes autoimmun megbetegedések (például rheumatoid arthritis és lupus erythematosus), vitaminhiány és alkoholizmus hatására is. Egy vagy több perifériás ideg is érintett lehet. 6 komoly kórkép a kézfájdalom hátterében: autoimmun megbetegedést és az idegek károsodását is jelezheti - Egészség | Femina. Extrém érzékenység vagy gyengült érzékelés jelenhet meg többek között, a betegek olykor arról számolnak be, hogy olyan, mintha zokni vagy kesztyű lenne rajtuk. A cikk az ajánló után folytatódik Lupus A lupus, teljes nevén szisztémás lupus erythematosus (SLE) a teljes szervezetet érintő, autoimmun betegség. A diagnózis felállítását nehezíti, hogy a tünetek gyakran szerteágazóak és nem túl specifikusak. Fáradékonyság, ismeretlen eredetű hőemelkedés, hajhullás és pirosas kiütések is jelentkezhetnek. Utóbbiak olykor jellegzetes, pillangószerű formát öltenek az arcon.
Ezt követi a kézen, a lábon és a farpofákon észlelhető viszketés. Mi okozza a kéz-láb-száj betegséget? A betegséget leggyakrabban a Coxsackie vírus A16-os típusa okozza. Ez a vírus a gyermekbénulást nem okozó enterovírusok csoportjába tartozik. Egyéb vírusfajok is okozhatják. A fertőzés kontakt úton terjed, pl. az alábbiak révén: Orr- illetve torokváladék Nyál a hólyagok váladéka Széklet Cseppfertőzés, a levegőbe kerülő köhögés, orrfúvás cseppecskéi révén Kéz-láb-száj betegség: ezeken a helyeken terjed a leggyakrabban Értelemszerűen bölcsődében, óvodában a leggyakoribb, főleg az előzőben ahol még a kicsik pelenkásak, vagy ujjukat szopják, bilizni tanulnak stb. Bár a fertőzőképesség főként a betegség első hetében a legerősebb, de a tünetek elmúltával is megmarad néhány hétig, tehát a gyermek megfertőzhet másokat. A felnőttek körében pedig általában tünetmentes hordozók vannak, akiken semmilyen tünet nem mutatkozik, a fertőzést azonban gyermeknek át tudják adni. Járványszerű változatban (USA) főleg nyáron és ősszel fordul elő.
A bárányhimlő a szövődmények tekintetében veszélyesebb: a hólyagok elfertőződhetnek, kötőhártya-gyulladást okozhatnak, extrémebb esetben pedig enkefalitiszhez, májgyulladáshoz, tüdőgyulladáshoz is vezethet a betegség - hívta fel rá a figyelmet a gyermekgyógyász. Más kezelést igényel A bárányhimlő kezelésénél a legfontosabb, hogy a viszketést csillapítsuk, amelyre az ecsetelés már nem javasolt megoldás: helyette bőrnyugtató zselékkel, habokkal próbálkozhatunk, amelyek nem zárják le, így hagyják szellőzni a hólyagokat. Emellett a beteg kaphat antihisztamint is. - Néhányan úgy gondolják, a bárányhimlős gyermeket nem fürdethetik, pedig éppen ellenkezőleg, nagyon fontos, hogy gyakran zuhanyozzuk a beteget, így csökkentve a továbbfertőződés esélyét. A kéz-láb-száj betegségnél is ügyelnünk kell a megfelelő higiéniára, és ennél a betegségénél a szájnyálkahártyát érdemes külön kezelni. Ezt tehetjük lidokainos fájdalomcsillapítóval, gyógynövényes zselével vagy szájöblögetővel - tette hozzá Dr. Cesko Izabella -, ahogy fogzás esetén a fogínyt kezelnénk.