evés;férfias erények; 2021-09-06 06:08:00 Az egyik korábbi írásomban említett Alkibiadész az olimpián is öregbítette saját hírnevét. Az i. e. 416-os játékokon a kocsiversenyre mindjárt hét lóval nevezett, így nem csoda, hogy megszerezte az első, a második és a negyedik helyezést is. Igazi férfias sportteljesítmény, mondhatnánk miniszterelnökünkkel egyetértve, aki Tokió után értékelte a magyarok szereplését: "Annyi kihívás éri a modern korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve. (…) A magyarok, akik most nyertek, nagy szolgálatot tettek a hazának, és az ő segítségükkel talán visszahozhatjuk a férfieszményt is a magyar életbe. " O. V. e nyilatkozatáról, amelyben felemlegette a magyar szempontból legsikeresebb, 1952-es helsinki olimpiát is, Parti Nagy Lajos A hullámzó Balaton című írása jutott eszembe, amely a ma már sajnos nem létező Holmi folyóirat 1991-es novellapályázatán a második díját nyerte el. (Kötetben: A hullámzó Balaton. Jelenkor Kiadó, 1994) Kár, hogy nem idézhetem a teljes írást, ezt a zseniális nyelvi játékot, aminek magamban az "Egy kiöregedett sportoló emlékei" címet adtam.
Hullámzó Balaton tetején Műfaj magyar népies dal Szerző Sárközi Ferenc Hangfaj moll A kotta hangneme D moll Sorok A A 5 A 5 v 1 B A v 2 Hangterjedelem ♯VII–4 ♯4–8 ♯4–8 2–5 ♯VII–4 Kadencia 1 (5) ♭6 ♭3 Szótagszám 9 9 7 7 7 A Hullámzó Balaton tetején kezdetű népies dalt Sárközi Ferenc írta. Lukácsy Sándor Vereshajú című népszínművében adták elő, először 1877. június 2-án. Feldolgozás: Szerző Mire Mű Ludvig József tangóharmonika Kicsiny falu, ott születtem én, 7. oldal Kotta és dallam [ szerkesztés] Hullámzó Balaton tetején csónakázik egy halászlegény. Hálóját a szerencse, őt pedig a kedvese elhagyta, el a szegényt. Hullámzó szívem a Balaton, Kis csónak rajta búbánatom. Szerelmem a kormánya, Lelkem a vitorlája, Megtört a hullámokon. Források [ szerkesztés] Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest: Zeneműkiadó. 1986. 375–376. o. ISBN 963 330 599 3 Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 162. kotta Jaj de szépen muzsikálnak: Magyar dalok énekhangra, zongorakísérettel.
Ennek egyszer s mindenkorra véget akartam vetni. Olyannak akartam látni a vizet, amilyennek Zoltán festette, a kék millió árnyalatában. Úgy akartam beinni a látványt, hogy közben ne fájjon. " Paulovkin Boglárka: A nagy utazás (Pozsonyi Pagony) A városban nem lehet kibírni a hőséget, kapóra jön tehát, amikor a szomszéd bácsi felajánlja Andriséknak a balatoni kiruccanást. A kisfiú (meg Róka és Egér) hamar a vízparton találják magukat, ahol azonban még egy karúszó is komoly bonyodalmakat okozhat. Még jó, hogy lehet sátorozni, szalonnát sütni, az ég pedig olyan csillagos, amilyet a városban szinte sose látni. Kellei György: A sakál éjszakái (K. U. K. Kiadó) Melis Zsolt irodalomtörténész valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy tanulmányírásra szánt balatoni magányát bármi megzavarhatná. Egy napon azonban rejtélyes események veszik kezdetüket, például egy feldarabolt nő végtagjai kerülnek elő az istállóból, majd egy reggel ismerős férfi holtteste fekszik a kerti fürdőkádban. Ki ölte meg őket, és miért?
Összefoglaló Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Meghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is.
Benedek Szabolcsot megkértük, írja meg saját élményeit a nyolcvanas évekről, ezt ITT olvashatjátok. Gévai Csilla: Amíg zötyögünk (Pozsonyi Pagony) Doma családja Nanukkal, az eszkimóval kiegészülve maga mögött hagyja kis időre a várost: vonatra szállnak, melyet menet közben eltérítenek a gyerekek, de csak egy kicsit, célállomásuk pedig Badacsony lesz. A srácok kikötői horgászattal izzítanak, de persze az igazi program a kompozás lesz, táncoló hajóval, vicces alakú hegyekkel, és szőlőszőröket növesztő egykori vulkánnal. Laboda Kornél: mátéPONTindul (Tilos az Á Könyvek) Kőkuti Máté, köszöni, de ezen a nyáron nem szeretne a szüleivel Horvátországba utazni. Helyette otthon marad, és barátjával, Médivel belevág az éjszakába. Csakhogy az estének váratlan következménye lesz. Máté előtt mintha egy párhuzamos valóság nyílna meg, fura lakással, eltitkolt nagybácsival, rejtélyes családi viszonyokkal. Álmában korábban Keszthelyen jár, és az anyai győzködés kell hozzá, hogy elhiggye: ilyen város márpedig létezik.