Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Budapest romokban Kondor Vilmos 1946. emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről akarja követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Kondor Vilmos Regényei, Kondor Vilmos - Könyvei / Bookline - 1. Oldal. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Budapest noir Kondor Vilmos Kondor Vilmos műfajteremtő regénye, az utóbbi évtized legsikeresebb magyar krimije javított, átdolgozott kiadásban szeptembertől újra kapható, novembertől pedig már a mozikban is látható!
Régóta vita tárgya mind a szűken értett irodalmi szakmában, mind pedig a kiadók között, hogy nincs átjárás az elefántcsonttoronyban születő magasirodalom és a wc-papírra nyomott romantikus regény között. Nincs jól megcsinált besztszeller, főképp alig van jó krimi a magyar irodalomban, és általában nincs műfaji igényeket kielégítő profi mű, amely nyíltan és vállaltan szórakoztatni óhajt, nem pedig a panteon örök fényében tündökölni. Kondor vilmos regényei a la. Pedig, amint azt a Budapest noir fogyása mutatja, igény nagyon is volna rá. A szerző nem tagadja, hogy sikeres könyvet akart írni, ugyanakkor távol tartja magától azokat a rosszindulatú vélekedéseket, melyek szerint elsősorban vagy kizárólag anyagi motivációi lettek volna. Sikeres könyvet akart írni, de itt a siker elsősorban az olvasói elvárások kielégítéseként értendő. Kondor Vilmos szerény ember, de nem leplezi az afelett érzett örömét, hogy az összevont szemöldökű hazai kritikusok melegen fogadták a könyvet. A legjobban persze annak örül, hogy az első kötetet, a Budapest noirt újra kellett nyomni, mert elfogyott.
Kolozsi László első két regényében ( Ki köpött a krémesbe? és Mi van a reverenda alatt? ) két fiatal szegedi oknyomozó újságíró deríti fel a bűnügyeket, akik – a noir típusú regényeknek megfelelően – a nyomozás mellett leginkább a nők, illetve az ital iránt érdeklődnek. Ezek a Szeged noirok olyan bűntényekből inspirálódtak (a szegedi cukrászcsalád kiirtásának nevezetes esete és a kilencvenes évek egyházi botrányai), amelyek a rendszerváltozást követő időszakról szólnak. A regények azonosítható szegedi terekbe helyezik a történeteket. A nyomozás egyszerre mindennapos, az újságírói hivatásból következő, ugyanakkor – veszélyessége miatt – különleges feladatként jelenik meg. Kolozsi 2014-ben kiadót váltott, új regényekkel jelentkezett. A farkas gyomrában címűben a korábbi páros helyett csak egy szereplő folytat nyomozást. Index - Kultúr - New Yorkba költözik a háború előtti Budapest. Ezzel együtt megszűnt az eddigi regények Szegedhez kötöttsége is, jóllehet a város továbbra is fontos szerepet játszik a történetben. Másfelől pedig Kolozsi aktuális ügyeket dolgoz fel: a regény fő cselekményszálát a cigánygyilkosságok inspirálták, s ehhez az ügyhöz egyfelől a hallgatói önkormányzatokhoz köthető bűntények, másfelől pedig külföldre prostituáltként elszállított magyar lányok története kapcsolódik.
A műfaj adaptálása jelen esetben azonban nem mechanikus másolás: a ballonkabátos nyomozás, fénytelen utcák rejtélyes cipőkopogása, felparázsló cigaretta és esőpermetezte éjszakai krimi-jelleg mellett a műfaj két fő sajátossága: a nagyvárosi környezet és a két világháború közötti időszak szelleme, melyek a mű tulajdonképpeni láthatatlan főszereplői is egyben, és itt a titkot őrző Budapest nem csupán díszlet, de a textus problémahálózatának belső gócpontja is. Kondor vilmos regényei a gas. Ezzel az aspektussal kiegészülve, a Budapest noir egy sajátosan magyar kriminek nevezhető. A szerző kérdésünkre elmondta, hogy a műfajválasztást személyes preferenciák is elősegítették; a horrort például nemigen ismeri, a lélektani elemeket pedig sem könyvben, sem filmen nem kedveli. "A korszak egyébként nem implikálta a krimit, de nagyban segített. Olvastam több kiválóan megírt történelmi regényt mindenféle gyilkosság és nyomozó nélkül, viszont ha választanom kell, hogy mit tegyek az éjjeliszekrényemre, amikor végzek a Pesti Futár aktuális évfolyamával, akkor az nem Robert Graves lesz, hanem Robert Edric.