Húsvét másodnapján régi szokás szerint 23 március 2010 Kategóriák: Locsolóversek Cimkék: húsvét, locsolóversek, tavaszi ünnepkör Megtekintések száma: 271 Húsvét másodnapján régi szokás szerint, fogadják szívesen az öntöző legényt! Én még a legénységhez, igaz, kicsi vagyok, de azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, ha e locsolásért piros tojást kapok. Kapcsolódó bejegyzések
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Húsvét másodnapján régi szokás szerint 2021. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték. Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúk számra édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A sibá nak nevezett négyszögűre font korbáccsal a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat, közben ezt mondogatva: Keléses ne légy, Bolhásos ne légy, Esztendőre frissebb légy! Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntözôlegényt. Én a | Idézet.zin.hu. "Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, / Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. /Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam/ Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. /Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, / Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. " A lányok a sibára szalagot kötöttek, majd általában borral vagy piros tojással kínálták a legényeket.
Erzsi Nanival reggeliztünk, Ádi a reggeli után közölte velünk, hogy a grapefruitlevét a nappaliban issza meg. Utánanéztem, ahogy bement a világoskék tapétával borított helyiségbe, és tréfásan így szóltam: - A kék szalonban? - Nem. A poharamban. Húsvét másodnapján régi szokás szerint angolul. - érkezett a frappáns válasz a kis "félig ötéves" fiacskánktól (hogy az ő szavaival éljek). Ebédre továbbmentünk Kati Nanihoz, aki már várt bennünket. A műsor hasonló volt itt is, szemtakarós előadás, csokitojás, sok nevetéssel. Négy óra után indultunk haza, hogy a Húsvét Hétfő estét komáinkkal, Emmaci keresztszüleivel töltsük, akik már-már hagyományszerűen utolsó állomásként a mi otthonunk felé vették az irányt. Persze Emma a hazaúton elaludt, de mivel Lili is az autóülést választotta pihenése helyéül, így mindkét autóval beparkoltunk az udvarra, és a kertben beszélgettünk, míg a lányok fel nem keltek. Aztán büszke szülőkként végignéztük a gyerekek locsolkodását, meghallgattuk Ádi újabb előadását, és mosolyogva kísértük végig Lili kedves reakcióját, majd meghallgattuk a nagyobbak kitekert kecskerímeit is.