Utóbbi hangulata visszaköszön a Csernobilban is. A sorozat nem bajlódik a hosszas felvezetéssel vagy a fontosabb karakterek előzetes megrajzolásával. Itt mindenkit az események sodrásában ismerünk meg, hiszen egy rövid prológust leszámítva rögtön a robbanással indulunk. És az azt követő döbbenettel, hitetlenséggel és káosszal, a rossz döntések sorozatával. Az erőműben éppen úgy, ahogy azon kívül. A sorozat szerint a bent dolgozó mérnökök egyszerűen nem hitték el a katasztrófa súlyosságát, még akkor sem, amikor olyan kollégáik állították, hogy a reaktormag is megsérült, akik a saját szemükkel látták. Az erőműtől messze pedig elsőként természetesen az amerikaiakra gyanakodtak, de még azt is elképzelhetőbbnek tartották, hogy atomfegyverekkel való kísérletezés vagy valamilyen űrkutatási projekt okozza a megnövekedett sugárzást, mint hogy Csernobilban történt valami. Csernobilról cenzúra nélkül. Halál azonnal vagy heteken belül A sorozat két fő alakja Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes, a mentési és helyreállítási munkálatokat irányító bizottság elnöke (Stellan Skarsgård) és Valerij Legaszov atomfizikus (Jared Harris).
Ennek érdekessége, hogy alig három héttel a bemutató után baleset történt a pennsylvaniai Three Miles Island-i atomerőműben. Ez volt az amerikai atomipar legsúlyosabb balesete, és valóságos csoda, hogy nem lett súlyosabb következménye. Kijev ostromára fordulnak, Csernobilt elfoglalták az oroszok, sok az áldozat - Napi.hu. Itt megnézheti a Csernobil című sorozat eredeti előzetesét: James Bridges filmjét azonban már a bemutató előtt támadta az atomlobby, mondván, a katasztrófahelyzet bemutatásával atomellenes hisztériát kelt, és azt sugallja, hogy a társaságok nem ügyelnek eléggé a biztonsági előírásokra. (A film címe arra a végleges szituációra utal, amelyben az atomreaktor magját hűtő víz elszivárog, s leáll a láncreakció. Ekkor a radioaktív fűtőanyag belső hőmérséklete felszökik, s mindent megolvaszt, ami alatta van. Az így létrejött massza végül az acélon, betonon és talajon át keresztülfúrja magát, hogy a Föld másik pontján, Kínában bukkanjon elő. ) Magyarországon egyszerűbb volt a helyzet: a már átvett, szinkronizált filmet évekig pihentették azzal, hogy felesleges az emberek idegeit borzolni akkor, amikor a paksi beruházás megvalósítása még folyamatban volt.
Ezen kívül senki ne szakadjon le a csoporttól, mert a vadállatok igencsak elkanászodtak a vidéken és állítólag hajlamosak bepróbálkozni egy-egy magányosabb humanoid egyednél. Ezután vezetőnk felajánlotta, hogy bérelhetünk tőle kézi Geiger-Müller számlálót, amitől mi ugyan eltekintettünk, ám a norvégok nem. A soha meg nem nyitott vidámpark A Geiger-Müller által megzenésített mászókák romjai között Az első állomásunk egy, a sűrű fák között meghúzódó egykori óvoda volt, koszos játékokkal és gyermekágyak rozsdásodó csontvázaival. A megsárgult mesekönyvek és a fakó játékbabák fejeiből összerakott kompozíción ugyan érezni lehetett a hatásvadász szándékosságot, ám a díszletek hitelessége mégiscsak nyomasztó súlyt kölcsönzött ennek a bizarr skanzennek. Norvég utitársaink nagyjából ekkor tartották oda a GM számlálót egy teljesen egészségesnek tűnő fa ágáról lelógó levelekhez. Néhány orosz katona azt sem tudta, mi történt Csernobilban a megszállás előtt. A készülék hangjelzése magáért beszélt. Gyermekágyak az óvodában Pripjaty panel lakótelepe a kelet európai szem számára mérsékelt építészeti egzotikummal szolgál, ám tapintható történelme és legfőképp jelenlegi állapota nagyon is földöntúli.
A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigy ben, telíti a pajzsmirigy et. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegség ek, vérképzőszervi betegség eket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>> Ami viszont valóban emelkedett sugárzást mutatott, az az Ukrajnából érkező teherautók, kamionok alváza volt.
Biosphoto / Fabien Bruggmann / Europress Ahogy haladtak tovább az erdei nyomvonalon, ami egykor a főút volt a főváros Kijev felé, az idegenvezető közölte velük, 50-50 százalék az esély, hogy farkast fognak látni. A parkban körülbelül száz él ebből a fajtából, és mivel a vadászatot betiltották, az állatok egyre kevésbé félnek az emberektől. Út közben megálltak egy szovjet megfigyelőtoronynál a rezervátum közepén. A harmincméteres magas épület a tériszonyosok rémálma lehet, de megéri leküzdeni a fóbiát. A magasból rálátni a felrobbant csernobili reaktorra és bámulatos panoráma nyílik a 30 kilométeres zónán belül található falvakra, melyeket már visszahódított a természet. Az újságíró szerint itt az ember megtapasztalhatja, milyen lenne a világ az emberek nélkül. Tele olyan állatokkal, amik korábban nem számítottak őshonosnak a területen. Biosphoto / Fabien Bruggmann És mi a helyzet a sugárzással? Az idegenvezető arról beszélt, hogy a látogatók körülbelül akkora szintnek vannak kitéve, mint egy transzatlanti repülőgépen.