A kiütések igen nagy számban jelennek meg és kellemetlen viszketéssel járnak. A bárányhimlős kiütések bárhol megjelenhetnek a testen, akár a szájüregben és a fejbőrön is. A kiütések pár nap alatt kifakadnak és leszáradnak, de gyorsan újratermelődnek. A betegség vírusos jellege miatt csak tüneti kezeléssel enyhíthető: fájdalomcsillapító sziruppal, sok folyadékkal és antihisztaminos krémmel segíthetjük elő a gyógyulási folyamatokat. A bárányhimlő szövődményei A bárányhimlő ritka, de súlyos szövődményei a vírusos tüdőgyulladás, kisagyi gyulladás, agyvelőgyulladás, valamint másodlagos bakteriális felülfertőződések. 12-re nőtt a kötelező védőoltások száma A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás. Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője szerint a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás és a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás. Mint elmondta, Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
Januártól tervezték, szeptembertől valósul meg Lázár János miniszter egyébként még 2018. március elsején a Kormányinfón jelentette be, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás 2019. január 1-jétől bekerül a kötelező védőoltások körébe - ez a kötelezővé tétel a jelek szerint 2019 szeptemberére csúszik. Akkor az is elhangzott, hogy az ingyenesen elérhető bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. A tervek szerint a gyerekeket a házi gyermekorvosok oltják majd be - a megfelelő immunitáshoz 2 oltás szükséges, és nagyjából 2-3 hét alatt alakul ki a védettség. A bárányhimlő tünetei és kezelése A bárányhimlő általában a 10 éven aluli gyermekek betegsége, általában télen és kora tavasszal a leggyakoribb. Lappangási ideje 14-24 nap. Az első tünetek a láz és a fejfájás, ezt követi a betegségre jellemző kiütések megjelenése.
A bárányhimlő elleni védőöltásnak köszönhetően többé nem kell aggódni a gyermekkorban jellegzetes viszkető vörös foltok és a lehetséges komolyabb szövődmények miatt. A bárányhimlő az egyik leggyakoribb betegség, melyen az emberek nagy része már gyermekkorban átesik. A betegség rendkívül gyorsan, cseppfertőzéssel terjed, így az egy közösségben élő személyek szinte biztosan átadják egymásnak, de aki már egyszer átesett rajta, az nem fertőződhet újra. Ha a bárányhimlő ellen beoltott személy mégis elkapja a betegséget, az jelentősen enyhébb lefolyású lesz Forrás: A bárányhimlőt egy herpeszvírus, a varicella-zoster vírus okozza. Az egészséges szervezet általában képes hamar megbirkózni a betegséggel, ám a lehetséges szövődmények annál veszélyesebbek lehetnek. A vírus lefolyása után kialakulhat idegrendszeri vagy tüdőgyulladás, bőrfertőzés, és felnőtt korban visszatérhet övsömörként is. Emiatt 2019 szeptemberétől Magyarországon is kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás a kisgyermekek számára.
Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék. Komolyan kell venni a bárányhimlőt A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár. Müller Cecília hozzátette: hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak. Kevesen reagálnak rosszul a védőoltásokra Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2, 5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz - ismertette. Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat. Magyarországon jó az átoltottság Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
Az európai immunizációs hét (április 23-30. ) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás. Az oltások bizonyos rákfajták ellen is védenek Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat - emelte ki. Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit - így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez.