Fenékpuszta mai képét a Festetics-major épületegyüttese határozza meg A majorság épületeinek alaptömbje a 18. század végén alakult ki, szigorú szimmetrikus rendet követve. A középtengelyt alkotó főépülethez északról és délről egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. Alig egy évszázad múltán, a 19. században, Festetics László jóvoltából az épületeket kibővítették, a homlokzatokat klasszicizálták. A középső tömb, az úgynevezett kiskastély, emeletet kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Az épületegyüttes északi és déli részében továbbra is a lótenyésztés folyt: itt az alaprajz négy-négy udvart és az ezt tagoló istállót mutat. Fenékpuszta – Wikipédia. "Uradalmi puszta, lenfonógyár és szociális lakások" A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, "elpusztult" tájat, illetve települést jelent. A 18-19. században formálódó geográfia a pusztákat külön településtípusként kezelte. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtokrendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági és kisipari munkákat végeztek a nagybirtokos uradalmi gazdaságában, a majorságban.
A birtok a 19. század elején is ménesmajorként szolgált, de sajátos balatoni hangulatához hozzátartozott egy hajóépítő műhely és kikötő is. Az 1945-ös földreform idején a birtokot is államosították, s a térség településfejlesztése során tudatosan igyekeztek felszámolni a táj arisztokratikus jellegét. A régi épületek mellé lenfonógyárat telepítettek, a 19. századi épületekben pedig úgynevezett "csökkentett komfortfokozatú lakásokká" (lényegében szükséglakásokká) alakították át. Az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden van a majorság rehabilitálása, többek között egy kocsimúzeum ötlete is felmerült, az épületegyüttes állaga azonban azóta is sokat romlott, így a jövője bizonytalan. A környék kultúrtörténeti érdekessége, hogy Fenékpuszta közelében, a Keszthely belterületének déli határában található Szendrey-telepen született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége; egykori szülőházában emlékszobát is kialakítottak. Fenékpuszta | BalatonInfo.sk. Közlekedése [ szerkesztés] Fenékpuszta a 71-es főút mentén fekszik, nem messze attól a ponttól, ahol a főút véget ér és betorkollik a 76-os főútba.
A faegyedek egy 1912-ben elpusztult, maj... Római kori romkert - Hévíz Az Attila utca végén található római kori romkert 2010 -re teljes egészében felújításra kerül. Fenékpuszta festetics major nelson. Rendezett környezetben... Hévízi gyógytó - Hévíz A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdí... Egregyi borospincék A Hévízi- tó fürdő szomszédságában a Deák téren a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Hévíz Galéria várja lát... Halott római katona sírja - Hévíz A halott római katona sírja - későrómai téglasír - Hévíz Egregy városrészében található. Picikét sántít a bejegyzés címe, ugyanis nem magát a kastélyt, hanem Keszthelynek azt a településrészét hívják Fenékpusztának, amelyen az épület áll, de mivel a homlokzaton hatalmas betűivel ott díszeleg a FENÉK szó, így talán megbocsátható a címválasztás. A pompázatos keszthelyi Festetics-kastélyt talán nem kell bemutatni senkinek, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy másik Festetics-kastély is van Keszthelyen, ami sokkal kisebb, és csak a szentlélek tartja össze roskadozó falait.
Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély A minor Festetics castle at Fenékpuszta. Local history.
A Balaton felőli madármegfigyelő állomás teljesen elhagyatott állapotban volt. A kilátóról gyönyörű panoráma terült a szemem elé, melyet talán az alábbi fotó nem is annyira érzékeltet, mint amilyennek láttam. TUDTAD, HOGY FESTETICSÉKNEK NEM CSAK NAGY, HANEM KISKASTÉLYUK IS VOLT..? - FENÉKPUSZTÁN JÁRTUNK Ha a balatonszentgyörgyi Csillagvártól elindulunk Keszthely felé (a Csillagvár volt a keszthelyi Festetics-palotában élő Festetics-család férfitagjainak a vadászvára), ne hagyjuk ki Fenékpusztát (meg az oldal alján található összes látnivalót sem:)), mert ott is van Festetics pötty, oda festették például a kiskastélyukat (mert az is volt) Festeticsék, és a majorságuk épületét. Itt volt a gazdaságuk, innen lovagolt be Keszthelyre, a Festetics-palotába a gazdatiszt riportolni (ma ügyvezetőnek mondjuk őket) a még ma is létező "Fenyves-allén". (Tudtad, hogy ilyen Festetics-gazdatiszt volt pl. Petőfi Sándor feleségének, Szendrey Júliának az apukája..? És, hogy Szendrey Júlia itt, a Festeticsék területén, a "Fenyves-allén" található gazdatiszti házban született..? )