Balassi Bálint:Egy katonaének by Vivien Németh
Házasságát vérfertőzés miatt felbontották. Harcol és botrányosan él. Az úgynevezett "hosszú háború" Esztergomban volt, a harc alatt megsebesült – mindkét combját golyó járta át –, s e sebbe bele is halt. Kora legműveltebb embere volt. Kora földesurának tipikus képviselője, a földi örömöket kereste. Júlia ciklus: fiatalkori, udvarló költemények. Idegenből való utánzás, nem eredeti. Petrarca hatása érezhető. Az elérhetetlen szerelmét írja meg Losonczy Annának, "Júliának". A költemények ugyan nem hozták meg a várt eredményt, de Balassi költői tudatossággal versciklussá, magyar "Daloskönyvvé" szerezte verseit. Ezek – a szerkesztés eredményeképpen – a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig széles skálán helyezkednek el, s ezzel párhuzamosan Júlia elérhetetlen eszménnyé, az élet egyetlen jelképévé válik. Kifinomult ritmika, új strófa jellemzi verseit. Hogy Júliára talála, így köszöne neki című vers elemzése: az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza. 1. versszak: örömet fejez ki, hogy találkozik vele, mert nélküle nem ér semmit ez az élet, ezután köszön neki "Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, " 2 – 4. Balassi Balint Egy Katonaenek / Balassi Bálint Egy Katonaének Fogalmazás. versszak: metafora sorozat, ezzel érzelmeit fejezi ki. "
A vers Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Az egy katonaének "hárompillérű kompozíció", s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa. Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is. A felkiáltásszerű szónoki kérdés elsősorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellet, felsorakoztatva mindazt, amit a kikelet értékként az embernek nyújtani tud. Balassi blint egy katonaének elemzése 10. A következő szerkezeti egység (2-4. ) az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sőt az sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete.