Kemény telek és forró nyarak jellemzik. A fennsíkhoz délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Dzsebel Aïssa (2236 m). Itt a Szaharai-Atlaszban termékenységről már szó sem lehet. Még a legmagasabb csúcsokon sem éri el a csapadék évi mennyisége a 400 mm-t. Legfeljebb gyér füvű legelő nő meg rajta. A Szaharára néző lejtők kősivatagok. Az úgynevezett szaharai kapukon kelnek át a hegységen a nagy múltú (karaván)utak, amelyeknek kijáróiba oázisvárosok települtek. A Szaharai- és a Tell-Atlasz egyesülő-, és Tunéziába is átnyúló keleti része az Aurés (Oresz-) hegység. Képek [ szerkesztés] Berber falu Marokkóban, a Magas-Atlaszban, Imlil völgyben Források [ szerkesztés] Magyar Larousse: Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2 Magyar nagylexikon I. Melyik a Kilimandzsáró legmagasabb csúcsa?. (A–Anc). Élesztős László, Rostás Sándor. 1993. 489. ISBN 963-05-6612-5 Magyar nagylexikon II. (And–Bag). 1994.
Atlasz legmagasabb csusa la Az atlasz hegység legmagasabb csúcsa Cloud atlasz Atlasz (A–Anc). Élesztős László, Rostás Sándor. 1993, 489. o. ISBN 963-05-6612-5 Magyar nagylexikon II. (And–Bag). 1994, 552. ISBN 963-05-6800-4 Ezerarcú világunk. Afrika 40. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8 7% 29. 68 - 35. 61% +107. 9% 41. 67 - 50% +150% Vad lovasság életereje 3. 67 - 50% +150% Stratégiai lovasság életereje 3. 67 - 50% +150% Ellenséges katonai támadási gyengítés 3. 8 - 4. 56% 7. 58 - 9. 1% 12. 28 - 14. 74% 19. 61 - 23. 53% 29. 94 - 35. 93% 41. 67 - 50% Ellenséges stratégiai támadási gyengítés 3. 67 - 50% Távolsági életerő 3. 67 - 50% +150% Vad távolsági életerő 3. 67 - 50% +150% Ellenséges vad katonai támadás gyengítése 3. 67 - 50% Stratégiai távolsági életerő 3. 67 - 50% +150% Vad távolsági védekezés 2. 15 - 2. 58% +9. 34% 4. 54 - 5. 45% +18. 23% 7. 34 - 8. 81% +29. 53% 11. 73 - 14. 08% +47. 15% 17. 91 - 21. 5% +71. 94% 25 - 30% +100% Gyalogsági védekezés 1. 92 - 2. 3% +9. 51 - 5. 41% +18.
Mintegy 1500 km hosszan húzódik. Közvetlenül a Földközi-tenger partjáról szökik 1500 vagy akár 2000 méter fölé. Legmagasabb pontja 2308 méter ( Lalla Khedidja), Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. A Tell- (vagy Parti-) Atlasz több keleti-nyugati irányú párhuzamos vonulatát a haránt irányú folyóvölgyek rövid szakaszokra darabolják. A magasabb részeket erdők, a völgyeket jól gondozott gyümölcsös és zöldségeskertek tarkázzák. Innen ered a hegység elnevezése (Tell = termékeny, jó minőségű föld). A Tell-Atlasz déli oldalán meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. Nyár elejéig még csak kitart bennük a téli esővíz, de a nyár közepére szürkésfehér színű sós agyaggá szárad a tavak feneke. A Sott- (vagy Berber-) fennsík kb. 1000 km hosszú, de 100 km-nél sehol nem szélesebb. 1000-1500 méter átlagmagasságú. Egyhangú hullámos felszín, település csak imitt-amott akad rajta.