Ha ezek közül bármelyik hiányozna a levegőből, minden élet elpusztulna. Ha tehát sikerülne az atmoszférát – az adófizetőket terhelő hatalmas költségek árán – tökéletesen "dekarbonizálni", ahogyan azt egyes klímavédő politikusok és aktivisták javasolják, minden növény elpusztulna a Földön, azután az állatok és az emberek éhen halnának. Tényleg ezt akarjuk? No de egyáltalán miért kell az atmoszférából kiküszöbölni a széndioxidot? Hát azért, mert állítólag ez okozza a melegedést! Rendszergazda alapismeretek - Dr. Héjjas István, Szandi Lajos, Dr. Pétery Kristóf, Hanis Attila, Molnár László Norbert, ifj. Nagy László - Régikönyvek webáruház. Tényleg ez okozza? És ha igen, miért baj, ha melegszik az éghajlat? A Föld történetében volt már a levegőben több millió éven keresztül 10-szer annyi széndioxid, mint most, miközben 4-5 fokkal valóban melegebb volt, azonban a bolygó és az ökoszisztéma remekül működött, felgyorsult az evolúció, óriási fák nőttek, hatalmas testű állatok legelték a dús növényzetet. Más alkalommal, ugyancsak több millió éven keresztül megint csak 10-szer annyi volt a széndioxid, mint most, közben pedig 4-5 fokkal volt hidegebb, és tömegesen pusztultak ki, fagytak meg, haltak éhen az élőlények.
Mindez azonban Lovelock szerint nem jelenti a Gaia elmélet feladását, és azt a tényt, hogy az üvegház gázok kibocsátásával felboríthatjuk az éghajlatot. Tudomány és spiritualitás - Dr. Héjjas István - | Jegy.hu. Ugyanakkor úgy véli, hogy az emberiség éppen a "zöld" mozgalmak hatékony közreműködésével teszi tönkre a bioszféra önszabályozását, és ebben a káros folyamatban jelentős negatív szerepet játszik a Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Éghajlat-változási Bizottság (IPCC = Panel on Climate Change) is, amely a politikusok és gazdasági érdekcsoportok tudománytalan nézeteit népszerűsíti. Dr. Héjjas István Forrás:
Szóba került a Szigetköz vízpótlására több megoldási változat, például a meder feltöltése, szélesítése, szűkítése, meanderező mellékágak kialakítása, fenékküszöbök építése. Nem esett azonban szó arról, hogy miért ilyen siralmasan rossz a tárgyalási pozíciónk, az érdek érvényesítő képességünk. Dr. Héjjas István: Megújul-e a megújuló? | Klímaszkeptikusok. A probléma kezelését ugyanis nehezíti, hogy a vízmegosztás Dunacsúnynál történik szlovák területen, ezért a szlovák fél kizárólagos birtokában van a vízmegosztás szabályozásának lehetősége. Az eredeti nemzetközi szerződés szerint – amely a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a mai napig érvényben van – a vízmegosztás magyar területen történt volna Dunakilitinél, ahol meg is épült erre a célra a jelenleg is üzemképes duzzasztógát és zsiliprendszer. Amikor azonban a rendszerváltó magyar kormány 1992-ben felmondta a Bős-Nagymaros szerződést, arról is döntés született, hogy ezt sem helyezzük üzembe. Hogy mi lehetett a döntés oka, azt ma már nehéz megítélni, hiszen azóta lezajlott a társadalomban egy teljes generációváltás.
Lehet, hogy a politika megint maga alá gyűri a józan szakmai érveket, ahogyan történt ez már számtalan alkalommal? A probléma nem új és nem csupán magyar specialitás. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni egy mondatot a Nobel díjas Oláh György professzor egyik riportjából: "…nézd fiacskám, ha engem odaát a kormányzati emberek beszélgetésre hívnak meg, kíváncsiak valamilyen kérdésben a véleményemre, maximum egy kávét fogadok el a beszélgetés ideje alatt, mert mindig attól tartok, hogy ha többet fogadnék el, azt várnák tőlem, hogy azt mondjam a szóban forgó ügyben, amit Ők hallani akarnak. " Dr. Héjjas István Forrás:
Az ilyen együtt történéseket nevezi Jung szinkronicitásnak, s példaként hozza fel egyes orvosi esetek különös ismétlődését. " Dr. Héjjas István Aquarius Kincsei folyóirat 2020/1. 5. évf. /1. szám Letöltöm az ingyenes kiadványt! Aquarius Kincsei Alapítvány © 2022. Minden jog fenntartva