(Kun) László királyt. A 14. században a Szent Erzsébet és a Szentlélek-templomot említik a már különálló várral erődített városban. A török korban az akkori várban lévő templomot már romosnak, de még álló falúnak írja le Evlija Cselebi. A 18. században a várat elbontották, a középkori Csanádból nem maradt felszínen látható épület. Az új Szent Gellért templom 1868-1870 közti építése során Rómer Flóris és Henszlmann Imre is megfigyeléseket végzett a területen, de a kora középkori épületeket és azoknak egymáshoz való viszonyát nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Rövid leírás: A korábbi (de szintén újkori), 18. század közepén épült templom elbontása után 1868-1870 között épült egytornyos, háromhajós épület. A templomban található a Szent Gellért temetkezési kellékeként számon tartott kőszarkofág. A templom előtt Szent Gellért 19. században készült szobra áll. Szent Gellért Templom, Zalaszentgrót. Adatlapot készítette: klo Adatfelvétel ideje: 2011-07-27 06:52:23 Pár helyen pereg a vakolat máshol jó állapotban van. A szobor talapzata sárgára lett festve sajnos nem lehet bemenni, pedig szerettem volna.
Szélesség (lat): N 46° 8, 295' Hosszúság (lon): E 20° 35, 189' Védettség van? nem tudom Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3 Magyar történelmi jelentőség: 3 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Egyéb adat: A Marosvárként is ismert település korábban a csanádi püspöki székhelynek adott otthont. Ajtony legyőzése után (1028) 1030-at követően küldte ide I. Szent Gellért-templom üvegablakai – Köztérkép. (Szent) István Gellértet, hogy püspökséget szervezzen. A püspököt itt temették el 1046-ban bekövetkezett halála után. Első írott forrásból ismert templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték, görögkeleti volt (ekkor még nem következett be az egyházszakadás). Gellért korában a Szent György-, illetve a Boldoságos Szűz tiszteletére szentelt templomokat emeltek. A Gellért korában emelt épületek (átépítésekkel) a tatárjárásig állhattak, ekkor a város elpusztult. A város, illetve a székesegyház még ebben a században újjáépült, 1290-ben itt temették el IV.
Diósd község Önkormányzata elektromos orgonát ajándékozott az Egyházközségnek. 2013-ra a Diósdi Római Katolikus Egyházközség tulajdonában levő, a legnagyobb történelmi egyház hitéletének terepéül szolgáló templom-épület külső és belső állaga (vizesedések, beázások, repedések, elhasználódás, stb. Szent gellért templom gyóntatás. ) nemcsak egy sima tatarozást kívánt, de megkövetelte a jelentkező hibák okainak feltárását, majd azok elhárítása után szükségessé tette a teljes felújítást. 2013 augusztus végén kezdődtek meg a külső munkálatok az épületen (a teljes tetőcsere, hátsó oromfal lefedés, homlokzaton leváló vakolatok leverése, új vakolat felhordása, homlokzatra kő díszek újra gyártása és elhelyezése, toronyban ablakok cseréje, homlokzat és lábazat festése, mázolás) és a környezetében (esővíz elvezető rendszer feltárása, tisztítása, bekötése), késő őszig és tavasszal zajlottak. A külső munkálatok befejezése után a toronyban világító keresztek már messziről felhívják a templomra a figyelmet. Ezt a hatalmas munkát az Egyházközség önerőből elvégezni nem tudta.