Érkezik Mirígy, aki még mindig azon duzzog, hogy három napig volt kénytelen megkötözve ücsörögni a fa alatt. Ekkor azonban észreveszi Csongort és Tündét, ahogy egymás mellett fekszenek. Ugyanis az álom varázslata a tündérre is hatással volt, a szerelmesek egymás mellett alszanak, anélkül, hogy egy szót is váltottak volna. Mirígy kihasználja a helyzetet, és levág Tünde arany hajából egy tincset. Terve szerint ezzel a tinccsel a saját lányát fogja felékesíteni, és akkor majd a lányba lesz Csongor szerelmes. Csongor persze majd csalódni fog, és kiábrándul a szerelemből és a világból. Csongor És Tünde Szereplők Jellemzése — Szereplők | Olvasónaplopó. Az nem teljesen világos, hogy ez miért lesz jó Mirígynek, de egy gonosz boszorka tetteihez gyakran elég annyi is, hogy egyszerűen csak gonosz… Mirígy távozik, érkezik Ilma, aki ijedten veszi észre, hogy hajnalodik, márpedig nekik, a tündéreknek, napkeltekor már nem szabad a földön lenniük, haza kell térniük "Tündérhonba". Közben Csongor és Tünde is felébredtek, sőt, már azt is tisztázták, hogy szerelmesek egymásba, de ennél tovább nem jutottak, ugyanis Tündének mennie kell.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Szereplők | Olvasónaplopó Csongor és Tünde Csongor és Tünde című olvasmányból kellene ezeket a kérdéseket kidolgozni.... Revizor - a kritikai portál. Kurrah, az ördög Mirígy utasításait követve fogságba ejti Balgát, ruháit ellopja. Balgának adva ki magát álomporral altatja el Csongort. A délben érkező Tünde nem tudja felébreszteni kedvesét. Balga kiszabadul. Találkozik Ledérrel, akit Mirígy Tünde hajával ékesített fel, hogy elcsábítsa Csongort. A terv nem sikerül. Mirígy egy jóskúthoz csalja a szerelmeseket. Tünde a kútba tekintve Csongor hűtlenségéről kap hamis képet. Csongor és Tünde Archívum - Olvasónaplopó. Balga számára étkek röppenek fel a mélyből, Csongornak egy lányalak. Tünde, az égi lány az Éj birodalmának asszonyától tudja meg, hogy Csongor földi világával együtt az öröklét helyett a mulandóságot választotta. A két világszint, ég és föld jelenléte miatt kétszintes drámáról beszélünk. Csongor a lányalakot követve ér a hármas úthoz. Csalódott, amikor a csábító alak eltűnik. A három vándor újból előkerül.
Csongor És Tünde Szereplők Jellemzése Küzdj és bízva bízzál! :): Vörösmarty Csongor és Tünde - 8. tétel Vörösmarty Mihály - Csongor és Tünde tartalom Csongor és Tünde Csongor és Tünde szereplők jellemzése: Balga Ilma Csongor és Tünde Párosok... ő kelti fel Csongor érdeklődését Tünde iránt, Tündével elhiteti, hogy Csongor mást szeret, stb. ). Megzavarja a dolgok természetes menetét, ugyanakkor sokszor előfordul, hogy a jók a gonosz által előidézett helyzetből kivágva magukat lesznek hősök. Ördögfiak – Kurrah, Berreh, Duzzog Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 [3] Érdekesség még, hogy a Tünde keresztnevet Vörösmarty alkotta meg: a tündér szóból gyökelvonással képezte. A mű szerkezete [ szerkesztés] Felépítés [ szerkesztés] Színházi jelenet (O. Csongor és Tünde szereplők jellemzése: Balga Ilma Csongor és Tünde Párosok.... Szabó Soma és Lass Bea) A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők).
Csongor és Tünde (dráma) – Wikipédia Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés) – Jegyzetek [3] Érdekesség még, hogy a Tünde keresztnevet Vörösmarty alkotta meg: a tündér szóból gyökelvonással képezte. A mű szerkezete [ szerkesztés] Felépítés [ szerkesztés] Színházi jelenet (O. Szabó Soma és Lass Bea) A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők). Cselekménye [ szerkesztés] Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérhon keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget.
A dráma során három allegorikus alakkal találkozunk, akik a mű elején és végén jelennek meg egyszer. Ø a kalmár = pénz jelképe Ø a fejedelem = hatalom jelképe Ø a tudós = felvilágosodás racionalistája Ezek tévutak és kisemmizve térnek vissza. Szereplők: – Csongor, ifjú hős – Kalmár, vándor – Fejedelem, vándor – Tudós, vándor – Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája – Dimitri, boltos rác – Kurrah, ördögfi – Berreh, ördögfi – Duzzog, ördögfi – Tünde, tündérleány – Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója – Mirígy, boszorkány – Ledér – tündérek, nemtők, stb. Történet: Első felvonás A helyszín egy földi kert, közepében almafa. Mirígy a fához van kötözve. Csongor érkezik, meglátja a boszorkányt, s kérdi, miért jutott ilyen sorsra. Mirígy válaszából kiderül, hogy neki az almafára kéne vigyáznia, ugyanis az éj közeledtével a csodálatos növény termést hoz, ámde gyümölcse nem lehet az övé, mert bűvös, álmot hozó szellő szenderíti el mindig, s ezalatt egy tündérleány szüreteli le az almát. Ezt hallva Csongor eloldozza, s maga telepszik a fa alá, hogy találkozhasson a földöntúli lánnyal.
Itt Csongor nemcsak a saját boldogságát. hanem az emberekét is keresi. A " vándorok " – egy-egy óriásira növesztett szenvedély képviselői – (a kalmár, a fejedelem, a tudós), akik oly makacssággal hisznek önmagukban, saját céljaikban, három különböző életideált, testesítenek meg: a pénztől, a hatalomtól s a tudománytól várják önző boldogságukat. Csongor álmai teljességéhez képest értéktelennek, üresnek találja a vándorok ajánlatát, s elindul saját célja, Tündérhon felé. Csongor másodszor is elindul az ördögfiak örökségével eljut a Hajnal birodalmába, de Mirigy ármánya, megakadályozza a Tündével való találkozást: az ember nem szakadhat el a földtől, a boldogság nem érhető el az irrealitás világában. Kiábrándultan, csalódva és megcsalatva, ő, aki a mindent vágyott elérni, sehová sem jutott. Második vándorútjának végén, újra " fellépve " a hármas útra, az emberi lét céltalanságáról, abszurditásáról elmélkedik: "A hangya futkos, apró léptei/ Alig mutatnak járást, és halad…/ Elérhetetlen vágy az emberé, / Elérhetetlen tündér csalfa cél! "
Ez a dráma legelvontabb része, itt fogalmazza meg Vörösmarty a pesszimizmusát. Csongor a földi létben csalódottan szemléli a zt, hogy nem találja boldogságát, Tündét. A három vándor három zsákutcát mutat és ez az éj monológjában kozmikussá nő. A mű felépítése nemcsak szerkezetileg körkörös, hanem tematikailag is. Az éjszaka monológja azt a gondolatot erősíti Csongorban, hogy a világban nincs fejlődés és semmi, ami öröktől fogva létezik. A boldogságban öröm is van, de a befejezés mégis pesszimisztikus, mert le kell mondania Tündének a tündérségéről. Vörösmarty Mihály leghíresebb drámája ez a mű, bár ne feledkezzünk meg róla, hogy nem csak ezt adta nekünk, hanem a Szózatot, a Zalán futása és a Vén cigány című művét is. Rengeteg tanulságot levonhatunk ebből az alkotásból, többek között azt is, mint már eddig sokszor említettem, hogy a boldogság nem a tér és az idő függvénye és ne éljünk álomvilágba. Ebben a műben többek között megismerkedhetünk a 19. század legfontosabb kérdéseivel, amikre talán soha nem kapunk választ.