Több játszmája jelent meg a Berliner Schachzeitungban. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel évente (ápr. 4-én) kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmaznak. – M. operák: Sarolta (szöveg Czanyuga József, 1862); Dózsa György (szöveg Szigligeti Ede, 1867); Brankovics György (szöveg Ormai Ferenc és Odry Lehel, 1874); Névtelen hősök (szöveg Tóth Ede, 1880); István király (szöveg Váradi Antal, 1885); kísérőzenék népszínművekhez, zongoraművek (Rákóczi-induló, 1840; Eredeti magyar, 1844; Marches hongroises, 1852); továbbá: Sakkjáték (pantomim, 1853); Magyar cantate (ének-zenekar, 1867); Ünnepi nyitány (zenekar, 1887). Irod. Ábrányi Kornél: E. élete és működése (Bp., 1895); E. -emlékkönyv (Fabó Bertalan szerkesztésében, Bp., 1910); Major Ervin: E. műveinek jegyzéke (Zenei Szle, 1947. II–III. ); Maróthy János: E. opera-dramaturgiája… (Zenetud. Tanulm. Ki volt Erkel Ferenc? - Kvízkérdések - Híres emberek általában. II. 1954); Bónis Ferenc: E. (Bp., 1953, 1954); László Zsigmond: E. élete képekben (Bp., 1956); Maróthy János: E. útja a "hősi–lírai" operától a kritikai realizmus népi ágáig (Magy.
Bár nem tudott a teljes zenekar Debrecenbe utazni (nem tudták volna őket 3-4 napra nélkülözni), az intendáns a zenészek egy részét elengedte, így a "Kölcsey himnusz", Mosonyi "Szentelt hangok" és Lachner "Harcos imája" közös előadásban hangzottak el. Erkel mint elismert zenész, a Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán valamint a Hymnusz szerzőjeként, a Nemzeti Színház és Filharmónia karmestereként állt a mozgalom élére, s karnagyi tevékenysége által tovább emelte a dalármozgalom nívóját és jelentőségét, amelyre jó példa, hogy olyan zenészek követték országos karnagyként mint Huber Károly és Hubay Jenő. A szerző a Magyar Tudományos Akadémia BTK Zenetudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Ki volt Erkel Ferenc? - Kvízkérdések - Zene - komolyzene - zeneszerzők, muzsikusok. A fenti tanulmány a MTA BTK Zenetudományi Intézetének Magyar Zenetörténeti Osztálya a Visegrad Grants projekt részeként keletkezett, amely keretében az osztály a "Musical Theatre Companies in the Multilingual East-Central Europe 1870-1920" témakörében cseh, lengyel és szlovák kutatókkal működik közre.
Zenepedagógiai téren is vezető szerephez jutott. Közreműködött a Zeneak. megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át ig. -ja és zongoratanára. Az 1884-ben megnyíló Operaház főzeneig. -i címmel tisztelte meg. 1888-ban 50 éves működése alkalmából ünnepelte a főváros, majd 1890-ben 80. születésnapján utoljára lépett pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén. 1839-ben nőül vette Adler Adélt, a házasságukból négy jeles képességű muzsikus fiú született: Gyula, Elek, László és Sándor. ~ a m. zenei romantikának Liszt mellett a legjelentősebb képviselője. Nevéhez fűződik a m. nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. Ki volt erkel ferenc 3. sz. -i m. verbunkos zenének mély átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakkkör alelnöke, egy év múlva elnöke.
Zenei képzettsége megszerzése után 18 évesen Kolozsvárott lett zongoratanár. Erkel zenei fejlődésére jelentős hatással volt Brassai Sámuel, az utolsó magyar polihisztor. Az ő hatására írta meg Magyar ábránd című zongoraművét, amelyet több hangversenyen elő is adott. 1834-ben lehetősége nyílt bemutatni zongoratudását a pesti Nemzeti Kaszinóban. Igen pozitív kritikákat, kifejezetten dicsérő szavakat kapott előadása. Kis kitérővel visszatért a fővárosba és 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Körnél. E várszínházi szerződésnek köszönhetően huszonöt évesen már operát is vezényelt, Rossini A sevillai borbélyát, Déryné Széppataki Róza felléptével. A következő évben átszerződött a Pesti Városi Német Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott dolgozott karmesterként. Ki volt erkel ferenc 5. A színházban óriási munka várt rá: megszervezte a zenekart és az énekkart. Olyan szólistái lettek, mint Déryné, Lendvay Márton, Egressy Béni, Schodelné Klein Rozália.