Az 5 iszlám parancsolatja - Életmód Tartalom: Shahadah Salat zakat Saum hajj A muszlim hit 5 parancsolatát jobban nevezik az iszlám 5 oszlopának. Ez az öt erkölcsi kódex, mely Allahhoz tartozik, az "Isten" arab szóhoz, aki eldönti, mi a helyes és mi a rossz. Ezeknek a kódexeknek megfelelően igazolják Allahnak való alávetést. Shahadah A Shahadah, vagyis a hit vallása, az első pillére. Ez azt jelenti, hogy az élet célja, hogy higgyen, szolgáljon és engedelmeskedjen Allahnak, Muhammad, az Allah iszlám hangjának utolsó prófétájának tanításait követve. Az oszlop egyszerű mondása szerint ez az első dolog, amelyet újszülöttnek mondnak, és utoljára valaki halálos ágyában: "Nincs más Isten, csak Isten, és Muhammad Isten hírnöke. " Salat A második oszlop Salat vagy az ima. Ez a fizikai imádkozás, amely napközben ötször történik: hajnalban, délben, délután közepén, naplementekor és éjszaka. Arra biztatjuk, hogy imádkozzon a mecsetben egy csoport részeként, de bárhol lehet, amíg Mekkára néz. Islam 5 parancsolata . Ezek a mondatok arabul vannak.
Az emberiséget ősidők óta lenyűgözi az őt körülvevő világ. A felkelő Nap, a csillagokkal teli éjszakai égbolt, villámok, tűzhányók, havas hegycsúcsok és az óceánok háborgó ereje egyszerre ébreszt bennünk félelmet és csodálatot. Ebből a kettős érzésből születtek meg azok a gondolati rendszerek és rituális cselekedetek, melyeket vallásoknak nevezünk. Az alábbiakban néhány alig ismert és különleges vallás nyomába eredünk. Zoroasztrizmus – a fény és a sötét küzdelme A Zarathustra, ókori iráni próféta által meghirdetett tanítás alapjaiban határozta meg a Perzsa Birodalom és később mind a zsidó, mind a keresztény, mind az iszlám vallások fejlődését. A zoroasztrizmus szerint, a világ a fény és a sötét korszakokon átívelő harcának helyszíne. A két istenség, Ahura Mazda, a Bölcs Úr, valamint Angra Mainyu a gonoszság megtestesítője küzdenek egymás ellen, illetve az emberi lelkek megszerzéséért. Iszlám 5 parancsolat. A zoroasztriánusok hisznek az utolsó ítéletben, a feltámadásban és a pokolban. Szerintük a halál tisztátalan és gonosz, ezért a halottaikat sem nem temetik, sem nem hamvasztják, hanem a településeik szélén emelt, úgynevezett Hallgatás Tornyaiba helyezik, ahol a testek a keselyűk prédájává lesznek.
A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak. II. Bizánc és az egyházszakadás: A Bizánci Birodalom: Kialakulása 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. 10 ÉRV, miszerint a szombat nemcsak a zsidóké – Dénes Ottó. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek. A birodalom jellemzői: A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg. A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról.
Céhek: Olyan érdekvédelmi szervezetek voltak egy-egy településen, szakmánként, melyek meghatározhatták a céhben alkalmazott árakat - béreket, szabadon dönthettek a mesterré nyilvánításokban és felléphettek érdekeikért a városvezetéssel szemben. (inas => céhlegény => céhmester, a mestervizsga után) Céhen kívüli: kontár. Távolsági kereskedelem: Levante - Hanza - Champagne.
A Ház tehát már jóval a Korán kinyilatkoztatása előtt híres zarándokhely volt. A Kábát Isten tette meg később, Mohammed (béke legyen vele) prófétasága idején a muszlimok imairányának. Isten parancsának engedelmeskedve ezért mi muszlimok mind a mai napig a Kába felé fordulva imádkozunk, legyünk bárhol is a világon. Az iszlám vallás tanításai A Kába-kő Mekkában Mohamed tanításának középpontjában két alapeszme áll: hit az egyedüli istenben, Allahban és az utolsó ítéletben. Allah örök, nem nemzették, sem maga nem nemzett, minden dolog teremtője és a világegyetem mindenható irányítója, minden élő és élettelen tőle függ. Összefoglalás: A középkor világa, 5.A - Odkryj karty. Láthatatlan, alaktalan és semmilyen helyhez nem kötött. A világot a semmiből, teremtő szavával hozta létre. Ádámot, ez első embert agyagból és vízből alkotta, és életet lehelt belé. Az első emberpár Ádám és Éva volt, akik bűnbe estek, de később megbánták ezt, kétszáz év múlva találkoztak, és Ádám örömkönnyei ekkor színezték feketére a Kába kövét. (Így emelte be Mohamed a Kába kő tiszteletét az iszlámba. )