Hétszáz épület szerepel a gigantikus adatbázisban, a kötetben található 1200 fotó többsége ezekhez tartozik. A szerző száz lépcsőházba kéredzkedett be, és fotózta végig azokat, így azokról is minden eddiginél teljesebb képet tud nyújtani a kötet. Fel van tüntetve minden ház címe, helyrajzi száma, építtetője, építésze, funkciója, tervezési éve és stílusa. Bolla Zoltán kiállítása - „Újlipótváros építészete 1861–1945” - Kult 13. Sőt, épületenként vannak jelölve a források, ha tehát valaki alaposabban utána akar járni valamelyiknek, megteheti. A modern építészet legszebb példáit rejti a városnegyed Galéria: Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete, 1861-1945 (Fotó: Bolla Zoltán / Újlipótváros, 1861-1945) És éppen itt kezdődnek a problémák. Korunkban, vagyis a 2010-es évek végén nagyon furcsa műfaj ez a kézikönyv. Már megszoktuk a digitális adatbázisok kényelmét, jó lenne belenagyítani a fényképekbe, vagy rákeresni egy szóra. Ez lassan kifejezetten hiányzik, érezzük a nyomtatott forma korlátait, hogy ugyanebből a kép- és tudásanyagból mennyivel jobban használható dolgot lehetett volna digitálisan létrehozni.
Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945 312 oldalon: 700 épület, 100 lépcsőház, 1200 színes és archív fotó A kötetet egy kb. 10 év előzetes munka, valamint helyszínbejárás előzte meg a szerző részéről. Majd kutatótársával, Kiss Attilával, a Budapest Fővárosi Levéltárból 400 épület tervrajzát, alaprajzát kérték ki. Áttanulmányoztak több mint 1000 régi térképet a gyűjteményéből, a korabeli lapokat pedig az adatbázisból. Lentebb egy szemléltető mozaik, arról, ahogy a képekhez jól kialakított lexikális szöveget csatoltak. ( katt. a képre a nagyításhoz) Ú jlipótváros Budapest építészetileg legeklektikusabb városrésze, azonban ennek ellenére lakóövezeti utcái egységes atmoszférát árasztanak. Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945 | antikvár | bookline. A II. Lipót magyar királyról elnevezett Lipótváros egykori külterülete nem büszkélkedhet történelmi múlttal, de annál jelentősebb az építészeti öröksége a múlt század első feléből. Itt volt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gyárövezete és Budapest első nagyobb erőművei is. Mikor a komolyabb gyáripari beruházok száma a XIX.
17 Hegedűs Gyula utca 15., Rosenfeld Ede és neje bérháza, Porgesz József, 1910–1911 Galéria: Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete, 1861-1945 (Fotó: Bolla Zoltán / Újlipótváros, 1861-1945) A témával együtt változott a könyv szerkezete is az eddigiekhez képest. Jóval nagyobb teret kapott benne a várostörténet, melyet olykor egy-egy telek, olykor egy-egy család példáján követhetünk végig. Különösen izgalmasak a statisztikai összeállítások, infografikák, amelyeket a szerzők készítettek, például, hogy a városnegyed melyik épülete melyik korból származik. Ám a legmeghökkentőbbek a korabeli térképek, és tervezőasztalon maradt elképzelések. Például az, amelyik bemutatja, hogy egy egyházi negyedet akartak létrehozni a Szent István park körül hatalmas katedrálissal (1928-as közmunkatanácsi terv), majd egy évvel később már szállodákkal pakolták volna körbe, a "Budapest fürdőváros" koncepció jegyében. Index - Kultúr - Amikor hatalmas katedrálist terveztek a Szent István parkba. Akkoriban is elég gyorsan változtak a tervek. Annyira, hogy 1936-ban már ide tervezte Vágó az új budapesti városházát.
Kiadó: Ariton Kft., Budapest, 2019 Ára: 8. 990 Ft Aztán városnéző túrákat szervezett a stílus bemutatására, végül készített egy fantasztikus letölthető könyvet, amelynek az első kötete félévvel később meg is jelent nyomtatásban, majd rá egy évre a második rész is. Ezután még előrukkolt egy városnéző zsebkönyvvel is. Egyszóval, mindent bemutatott, amit be lehetett hazai art deco ügyben. Sokat köszönhet neki a stílus: az, hogy ma Magyarországon ilyen ismert és népszerű, nagyrészt az ő munkájának az eredménye is. Szóval, amikor megtudtam, hogy új könyvvel rukkol elő, nagyon kíváncsi voltam (és kicsit féltem is persze), hogy mit lehet még kifacsarni ebből a témából. Ám igazi meglepetés volt ez a kötet, ugyanis a szerző elkalandozott a kitaposott ösvényről. No jó, az art deco természetesen Újlipótvárosban is jelen van, de egyáltalán nem ez a környék meghatározó stílusa. Így aztán Bolla a tőle megszokott alapossággal, rengeteg kutatással, és részletességgel most nagyrészt valami egészen mást mutat be, mint eddig.
Ha kezünkbe vesszük a kötetet, érdemes még egy pillanatra megfékezni a kíváncsiságunkat, és mielőtt belelapoznánk, nyissuk ki rögtön az első oldalnál – a belső borító zseniálisra sikeredett. Fotó: We Love Budapest Aki még csak ismerkedne a a környékkel, azt a könyv elején egy 40 oldalas alapos tanulmány várja, amiből nemcsak a városrész kialakulását ismerheti meg, de olyan izgalmas hely- és családtörténeti érdekességek is kiderülnek, hogy melyik mostani sarokbérház helyén volt az a filmgyári műterem, ahonnan Kertész Mihály, a Casablanca rendezője karrierje indult, vagy hol működött Pest-Buda gépesített "sörgyára", amit Anton Dreher is meglátogatott, vagy éppen hogyan is nézne ki most a Szent István park, ha megvalósul Vágó József városházának terve? Az Inventáriumban a bemutatott 700 épülethez nemcsak a jelenlegi fotót találjuk meg a házakról, de az építtető, az építész, a tervezés éve, a stílusbeli besorolása is kiderül, valamint nem egy esetben korabeli tervrajz, archív fotók és rövidebb megjegyzések is színesítik a tartalmat.
Ebben a stílusban épült fel a városrészben a Horthy-korszak legmodernebb, legdrágább és legelegánsabb bérházegyüttese, a hozzá átgondoltan megtervezett közparkkal. Ugyan a II. világháború viszontagságai és az azt követő szocializmus nem kedvezett a polgári kultúrának, Újlipótváros ettől függetlenül többé-kevésbé megőrizte öntudatosságát, mely a mai napig kisugárzik utcáiból. A kötet a városrész változatos, csaknem 700 épületből álló, 250 építész által tervezett történelmi állományát hivatott leírni és bemutatni 1200 fényképpel, mellette 40 oldalban 200 évnyi hely-, társadalom-, gazdaság-, ipar- és családtörténeti tanulmányt tartalmaz.