Fontos azzal tisztában lenni, hogy ha esetleg a társaság bejegyzését a cégbíróság elutasítaná a cég tevékenységéért az ügyvezető helytállni köteles. A betéti társaság esetén semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy ilyen személy megválasztására lehetőséget ad. A tagsági jogviszony felmondható három hónapos felmondási idővel írásban, ezt a jogot határozatlan idejű tagsági jogviszonynál nem lehet korlátozni. Cégek,kft,bt társasági szerződés módosítása 2013. 02. 01-ig. Azonnali hatályú felmondásnak abban az esetben van helye, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. Ebben az esetben is írásban kell közölni a felmondást és az okot is meg kell jelölni. A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a társaság a felmondás hatályossá válásától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat a tag ellen.
Ez az összeghatár az induló kisvállalkozások számára sokszor vízválasztó. Korlátolt felelősségű társaság esetében a törvény külön rendezi a tagok mellékszolgáltatását. Ha a tag –külön jogviszony hiányában- személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezért ellenszolgáltatást csak akkor kérhet, ha a társasági szerződés ezt a mellékszolgáltatást nevesíti és rendezi. A céget az ügyvezető képviseli, akár valamennyi tag is lehet ügyvezető. Az ügyvezetők aláírási joga lehet önálló, vagy együttes, attól függően, hogy a tagok hogyan rendezik ezt az alapító okiratban. Összeségében elmondható, hogy a betéti társasági forma lényegesen egyszerűbb, a Polgári törvénykönyvben a kft. -re vonatkozó szabályok sokkal részletesebbek. A Kft. Bt – Társasági Szerződés – Jogi Fórum. mint társasági forma nagyobb biztonságot jelent a tagok számára. Gazdasági tevékenységet természetesen más formában is lehet folytatni, lehet például egyéni vállalkozóként, vagy esetleg részvénytársaságként. Fenti tájékoztatóm a leggyakrabban felmerülő kérdéskört vázlatosan érinti.
Ezek a rendelkezések mind azt a célt szolgálják, hogy elkerülhető legyen a társaságba nem kívánatos tag, "idegen" belépése. Az új Ptk-ban felsorolt kérdéseken kívül bármely más kérdésben kiköthetnek a tagok az egyszerű többségnél magasabb – akár 3/4-edes, akár 4/5-ödös, stb. – szavazati arányt. Tipikusan magasabb szavazati arányhoz szokták kötni az ügyvezető, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tagok kinevezését, díjazásának megállapítását és visszahívását. Bármely kérdés elvonható az ügyvezetőtől, és áttehető a taggyűlés hatáskörébe, ezáltal nagyobb kontroll gyakorolható az ügyvezető felett. Ezek a szabályok azt próbálják elkerülni, hogy egy vagy több tag, akinek magasabb szavazati joga van, ennek révén egyedüli irányítása alá vonhassa a társaságot. A fentieken kívül kapcsolódhatnak még eltérő szabályok a taggyűlés/közgyűlés megtartásának egyszerűsítéséhez (pl. elektronikus hírközlő eszköz segítségével), illetve a jogszabály által előírt egyes eljárások menetét (pl. tag kizárása, taggyűlés összehívása, stb. )