In: Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulóján. Eger: 1963. 131-180. Bognár Gyula: Gárdonyi Géza gyermekjátékai. In: Kisdednevelés. 1939. 193-197. Bognár Gyula: Gárdonyi gyermekkori pedagógiai tanulságai. In: Nevelésügyi Szemle. 1938. 453-454. Brassai Zoltán: Gárdonyi Géza kismonográfia. Veszprém: Művészetek Háza, 2003. 209p. Czeidli József: Gárdonyi Géza és Devecser. Devecser: Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2010. 83 p. Dluhopolszky Bertalan: Gárdonyi mint pedagógus. 1917. 2-3. 22. Dluhopolszky Bertalan: Gárdonyi Géza mint pedagógus. In: Hevesmegyei Tanügy. 1916. 8. sz. Dömötör Sándor: Gárdonyi Géza nyugat-dunántúli élményei. In: Életünk. 1964. 135-141. Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kunó negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Bp: 1925. Ismerteti Gárdonyi Géza. In: Századok. 1925. sz. Finta Sándor: Gárdonyi Géza élet- és jellemrajza. In: Dunántúli Tanító. 1933. 4. Földi Sándor: Apró képek Gárdonyi Géza tanítói működéséről.
Igaz, idillizl hajlama kibkt kpet ad a szegnysgrl. 9. feladatlap GÁRDONYI GÉZA: A SÁNTA TYÚK Van egy fahéjszínű tyúkunk. A fél lábára sánta. Még csirke korában sántult meg. Verekedett a macskával. Azóta nem is állnak jó lábon egymással soha. A sánta csirke, mikor megerősödött, mindig megkergette a macskát. Azután meg, hogy tyúk lett belőle, minden macskát elvert az udvarról. Jó tyúk, mindennap tojik egy tojást. Sántasága miatt nem is került a pecsenyés tálba soha. Petinek hívjuk ezt a tyúkot. Érti a nevét és úgy kísér bennünket, mint egy jó kutya. Egy napon Peti abbahagyta a tojást, s attól fogva heteken át nem adott a konyhának tojást. – Mi lelhette ezt a tyúkot? – kérdezgettük. – Bizonyosan megharagudott valamiért, azért nem tojik. A tyúk persze nem felelt a kérdésünkre semmit, csak szedegette a magot az udvaron, és ahogy félrefordított szemmel ránk nézett, olyan volt, mintha nevetne. – No, ha nem tojsz, Peti – mondotta az anyám –, odaadlak a koldusasszonynak. Egyen meg! Akkor Peti eltűnt.
In: Magyartanítás 2013. 54. 2-14. Kertész Ödön: Gárdonyi és a tanító. In: Pedagógusok Lapja 1963. 14-15. 8. Koltai Gábor: Gárdonyi Géza a néptanító. In: Honismeret 1993. Kürti Menyhért: Gárdonyi pedagógiája. In: A Gárdonyi Társaság első évkönyve 1925-ös naptárral. Eger: 1924. 157-166. Loska Károly: Iskolánk tíz éves története. In: Az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium évkönyve az 1966-67. iskolai évben. Eger: 1967. 19-35. Móra László: Gárdonyi és az új tanterv. In: Néptanítók Lapja 1936. 124-126. Móra László: Gárdonyi Géza. In: Néptanítók Lapja 1933. 10. 326-330. Móra László: Gárdonyi: a tanítók tanítója. In: Simon Lajos (szerk. ): Az egri remete – tanulmányok Gárdonyi Gézáról halálának tíz éves évfordulója alkalmából Dante Könyvkiadó, Bp. : 1932. 175-195. Násik Sarolta: Eger és Gárdonyi. In: Néptanítók Lapja 1944. 308-309. Novák Rezsőné: A Gárdonyi Géza Általános Iskola. In: Molnár Zoltán (szerk. ): Sárvár iskolatörténete. Szombathely: 1988. 111-132. Oláh János: Gárdonyi Géza korának iskolájáról.
16. Gárdonyi a válás után is rendszeresen látogatta és támogatta a családját, három idősebb gyerekét az egri években magához is vette. A színes illusztrációk segítenek a me... Julcsa kútja Gárdonyi Géza egy ország kedvence. A Kairosz Kiadó jelen kötete mégis egyfajta hiánypótlásnak tekinthető, és reményeink szerint hozzájáru... A hálátlan krokodilus és más mesék Nemzeti Örökség Kiadó, 2014 Gárdonyi Géza művei sorába tartoznak azon írásai is, melyeket nem a felnőtt olvasók számára írt, hanem a gyermekeknek szánt, azaz a meséi... ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ KFT., 2019 1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és... 17 pont Messze van odáig! Az irodalom történetének hosszú és tarka évszázadai sokféle írót és költőt szültek. Vannak, akiket ismerünk közülük, akadnak, akiket nem,... Egy 1600 évvel ezelőtti szerelemnek állít emléket a híres történelmi regény, amelyben a keletrómai Konstantinápolyból érkező rabszolgafiú... Arany tömjén mirha Hermit Könyvkiadó Bt., 2017 Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való: az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; az én mirhám nem testi sebeket enyhít.
212-221. Havas István: Gárdonyi Géza. In: Néptanítók Lapja 1922. 45-46. 14. Hegedűs András: Gárdonyi, a néptanító. : Tankönyvkiadó, 1962. Hegedűs András: Gárdonyi Géza és a gyermek. In: Köznevelés 1963. 15. 474-479. Hegedűs András: Gárdonyi Géza és az iskola. In: Köznevelés 1960. 3. 92-93. Hegedűs András: Gárdonyi Géza és a népművelés. In: Pedagógusok Lapja. 1959. 4. 6. Hegedűs András: Gárdonyi Géza pedagógiai nézetei. In: Pedagógiai Szemle 1963. 7-8. 668-679. Hegedűs András: Gárdonyi Géza a "Tanítóbarát" szerkesztője. In: Köznevelés 1956. 31-33. ; In: Győr irodalmi örökségéből. Győr: 1961. 59-109. Héjj Erzsébet: Gárdonyi Géza a nevelők nevelője. Székesfehérvár: 1939. Különnyomat a Magyar Gyermeknevelés c. folyóiratból. Kallós Károlyné: Néptanítói hittel és szívvel. In: Tanító. 1998. 36. 1. Kallós Károlyné: Emlékezés a győri Gárdonyi Géza iskola fennállásának 75. Győr: 1996. Kelemen Ferenc: Gárdonyi nevelői személyisége Az én falum tükrében. Makó: 1929. Keller Péter: Gárdonyi Géza: az isteni Mesterét követő néptanító.
A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent. Gárdonyi természete szerint novellaíró volt. Nem a nagy formák monumentális mestere, hanem a kis formák gyengéd kezű művésze, a lágy harmonikus színek felrakásáé és megmutatásáé. Regényeiben és drámáiban sem az történelmi hitelességre utaló rész a fontos, sőt ebben erős bizonytalanságokat is észrevehetünk, – az előadás vonalaiban és részletek színeiben van a lényegük, a hatásuk fő eleme. Erre a legtöbb bizonyítékot történelmi regényei szolgáltatják. Ami ezekben történelem, az csak messziről fénylő színháttér, a főszereplő valójában mindig egyforma, időtlen: kicsiny emberi sorsok képe. Schöpflin Aladár írta a Nyugatban, hogy nem a múlt pátosza foglalkoztatta Gárdonyit, nem is az az érdeklődés, amellyel a történelmi regényírók egy kor tükrében keresik egy nép, egy nemzet, egy ország vagy az emberiség sorsának vagy jellemének képét. Gárdonyit az érdekelte, mivé alakul egy-két jelentéktelen, a nagy eseményekben legfeljebb passzív szerepet játszó ember élete egy bizonyos történelmi korban.
Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el. Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban – az író születésének 125. évfordulójára – újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". Nevét viseli az egri színház, számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át. Születésének 150. évfordulója alkalmából 2013-ban Gárdonyi-emlékévet tartanak, amelyben számos rendezvénnyel emlékeznek az íróra.