Duna-Ipoly Nemzeti Park térképe lefedi a Börzsöny, Pilis, Gerecse, Gödöllői-dmbság, Budai-hegység területének nagy részét Kategória: Nemzeti park térképek Vissza a kategória összes termékéhez Leírás További információk Magyarország Dél-Dunántúl Térképek Kerékpáros, Turista, Turista-információs térkép Kiadó Paulus
2015. 09. 16 A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis - a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. Füri András – Janata Károly – Teszáry Károly 2015. 15 A Duna–Ipoly Nemzeti Park megalakulása 1997-ben hosszú, küzdelmes munka eredménye. Elég, ha arra gondolunk, hogy a nemzeti park születésének közvetlen előzménye a Nagymarosra tervezett vízlépcső meghiúsulása volt. Pedig az első védetté nyilvánításra már 1942-ben – hét évvel a hazai első természetvédelmi törvény megszületése után – sor került.
Az átmeneti jelleg a Duna jobb parti területein is megmutatkozik: a nemes májvirág elterjedési területe a Visegrádi-hegységben végződik, a pirosló hunyor viszont a Pilisben éri el elterjedési határának nyugati peremét. Szentendre városszéli hegyeiben él az itt felfedezett szentendrei rózsa, amelynek az ittenin kívül csak két lelőhelye ismert. Mindhárom hegységre jellemző az erdőtársulások nagy térfoglalása: az alacsonyabb fekvésekben a cseres-tölgyesek, magasabban a gyertyános-tölgyesek, felettük (északias kitettségben és hűvös, szűk völgyekben alacsonyabban is) a bükkösök uralkodnak. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-sziget buckáin gyakori a fokozottan védett homoki kikerics és a homoki nőszirom, a folyam partján élő puhafás galériaerdők aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak, a mély fekvésű, nedves, mocsárrét jellegű kaszálókon pedig a szibériai nőszirom. Állatvilága [ szerkesztés] Állatvilága igen gazdag és változatos.
A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el. Földrajzi tájegységei [ szerkesztés] A Duna–Ipoly Nemzeti Park területe a Dunakanyar Visegrádi-Dunakanyar, Pilis (hegység) a Visegrádi-hegység és a Börzsöny (hegység)et, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és Göd és Esztergom közötti Duna szakasz fontosabb szigeteit, továbbá a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. Sződ–Rákos-patak mentén a csatlakozó vizes és homoki élőhelyek is részei a nemzeti parknak. A nemzeti park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. A nemzeti park jellegzetességei [ szerkesztés] Felszíne [ szerkesztés] A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása. A Börzsönyben 1978 -ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredményeként alakult ki; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el.
Völgy, hegy, sziget, folyó: az Ipoly-völgy, a világszép Börzsöny, a Duna karéjába zárt Szentendrei-sziget, s a Dunakanyar kalandos piknikekre, napsütéses hajókázásra csábít. Néha egy-egy sziklamászót, hétvégénként piknikező családokat, esténként tábortűz körül ülő barátokat, délelőttől délutánig egy könnyű barlangtúrára váró időseket, fiatalokat látni a Pál-völgyi-barlang bejárata körül. Akik bejutnak a hévizes kialakulású barlangba, változatos cseppkövekben, gömbszerű hévizes oldásformákban és ősi kagylólenyomatokban gyönyörködhetnek. Aszfaltrengetegben egy csipetnyi természet hívogat a Szemlő-hegyi-barlangba. Különlegesen tiszta, pormentes levegője akár terápiás célokra is használható, a hévizes eredetű barlang falait vastagon borító, karfiolra és szőlőfürtre emlékeztető ásványbevonat, a borsókő látványa pedig a lelket is gyógyítja. Egykor előkelő urak hölgyeikkel kart karba öltve sétáltak, hűséges paripájukon lovagoltak és üzleteket kötöttek, szivarokat szívtak a kastélykertben, az Alcsúti Arborétum ban.
Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Székhelye 2005. január 21. óta Esztergomban van. Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos. A hegység 300-350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A karsztosodás révén 200 barlangot rejt magában. A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű. A keményebb kőzetek az időjárásnak jobban ellenállnak, ennek ellenére ezen a területen alakult ki a Holdvilág-árok és a Rám-szakadék. Tájvédelmi körzetek Budai Tájvédelmi Körzet Gerecsei Tájvédelmi Körzet Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet Ócsai Tájvédelmi Körzet Sárréti Tájvédelmi Körzet Sárvíz-Völgye Tájvédelmi Körzet Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Vértesi Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi területek A Kerek-tó - Adonyi Természetvédelmi Terület Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület (Sas-hegyi Látogatóközpont Budapest XI.