A megmaradt íven látszik, hogy vaskapcsokkal erősítették meg. Az ipolyhídvégi hídfő és az ártéri első nyílás most felfedezett maradványa (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Hídvég és Drégelypalánk ma a világvége, elfelejtett peremvidék két ország határán, de valaha fontos országút vezetett itt át a folyón, amely összekötötte az északi, felföldi területeket Váccal és Pesttel. Ez az út Drégelypalánk mellett találkozott a mai 2-es út elődjével, amely az ország közepe felé teremtett kapcsolatot, északra pedig továbbment Ipolyság felé. Kilenclyukú híd | National Geographic. Főként ezért építettek az oszmánok Drégely középkori váracskájának elfoglalása után a romos, elavult hegyi erődítmény helyett egy nagy palánkvárat a lapályon, a két országút kereszteződésében. Az Ipolyon mindig állt itt híd: erre utal a település ősi neve (1252-ben említik először), és egy Drégely várát ábrázoló 1617-es metszeten is látszik a két települést, Palánkot és Hídvéget a lápos ártéren át összekötő hosszú fahíd. Az áradások az ilyen hidakat pár évente elsodorták, ezért nagy előrelépést jelentett, amikor valamikor a 19. század első felében felépült a klasszicista kőhíd, amely egy 1852-es kataszteri térképen már látható, és egészen 1944-ig szolgálta a közlekedést.
Meglepő felfedezést tettek a Magyarország és Szlovákia között épülő új határhíd földmunkái során: Ipolyhídvég községnél a folyóparti vastag szemétfeltöltés alól szinte teljes épségben került elő egy régi kőhíd első nyílása. A hídrom nemcsak ritka és értékes közlekedéstörténeti emlék, hanem történelmi idők tanúja is: hajtottak rajta csordát, volt trianoni határhíd, látta a második világháború csatáit. Igazán kár, hogy nem maradhat meg. A szlovákiai Ipolyhídvég és a magyarországi Drégelypalánk lakói több mint 70 éve várnak a második világháború végén felrobbantott Ipoly-híd újjáépítésére, hogy a két szemközti falu lakóinak ne kelljen húsz kilométeres kerülőt tenni Ipolyság felé, ha át akarnak menni egymáshoz. Ez a régi álom nemsokára teljesül, mert egy 2019-es államközi megállapodás nyomán megindult a híd építése, de a munkálatok hoztak egy egészen váratlan felfedezést: az ipolyhídvégi oldalon a folyópartot borító szemétfeltöltés és bozót alól előkerült az egykori kőhíd szélső íve. Hortobágyi kilenclyukú hip hop. Mégpedig szinte teljes épségben, még az eredeti, szabálytalan kőből rakott útburkolat is megmaradt a tetején.
Gyerekeink körülfogták, s mikor megtudták, hogy magyar imakönyvért jönnek, mindnyájuknak könnyes lett a szeme. " Ebből azért kiderül, hogy a két község között a híd továbbra is biztosította a hétköznapi összeköttetést. Keresés az archívumban - Manda. A két háború közötti időszakból fennmaradt szép privát fotón látható a híd eredeti állapota és mögötte a kaszárnya. Privát fotó a két háború közötti időkből, amely jól mutatja a híd eredeti állapotát, balra fent a modern csehszlovák határőrkaszárnya látszik. 1938 októberében, a müncheni egyezmény után 1938 októberében, a müncheni egyezmény után a csehszlovák hadsereg az ország szorongatott helyzete miatt ekrazittal elaknásította és lezárta a hidat, de alig pár nappal később, október 11-én már arról írtak az újságok (például az idézett Pesti Hírlap), hogy a magyar területi követelésekről szóló komáromi tárgyalások hírére "a Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő határhíd cseh hídfőjéről eltűntek a katonák. De eltűnt a vékony vörös villanydrót is, amely a cseh hídfő alá rejtett aknához vezette a halálos áramot s eltűnt az akna is!
A kőhídhoz a Drégelypalánk felőli oldalon töltésút és kisebb fahidak csatlakoztak, mivel az Ipoly ártere ezen a részen süppedékes lápot alkot. Hídvég falu viszont közvetlenül a folyó és az ősi hídfő mellett, szárazabb magaslaton alakult ki. hirdetés A trianoni békeszerződés után az Ipoly határfolyó lett, ezért a hídvégi hídfő mellett a csehszlovák állam modern stílusú határőrlaktanyát épített (ez tönkretett homlokzattal ma is áll, 1939 után lengyel tisztek internálótábora volt). Hortobágyi kilenclyukú hidayah. Az akkori viszonyokról érzékletes leírást ad egy osztálykirándulási beszámoló, amely a Miasszonyunk Iskolanővérek kalocsai érseki polgári leányiskolájának értesítőjében jelent meg 1935-ben: "Drégelypalánkra érve, első utunk az Ipolyhoz vezetett. Összeszorult szívvel álltunk a kis hídon, melynek egyik felén magyar, a másik felén cseh zászlót lengetett a szél. Majd, mintha összebeszéltek volna, kisleányaink letéptek egy-egy szálat a hídon nyíló vadvirágokból, bemártották az Ipoly vizébe és elhozták emlékül. Közben átjött a hídon két asszony.
A Hortobágyi csárda és a Kilenclyukú híd Oktatás Adatok exportálása:
(A hídi vásár értelemszerűen abból származik, hogy a helyiek a Kilenclyukú hidat a helyiek csak "A híd"-ként emlegették)