Az egyenlítői éghajlat az Egyenlítő mentén kialakult éghajlat. Egyetlen évszaka a nyár. Egyenletesen eloszló, sok csapadék ( kb. 3000, de akár 5000 mm is lehet évente) és magas hőmérséklet jellemzi. Egész évben magas a hőmérséklet, évi átlagban a középhőmérséklet kb. 25-27 fok. Évi átlagos hőingás 2-3 fok. Szinte naponta érkezik eső, gyakran özönvízszerű felhőszakadás. Egyenlítői Éghajlat Jellemzői, Shiba Inu Jellemzői. A sok eső és a nagy meleg miatt a levegő páratartalma magas. A folyók vízjárása egyenletes, a vízfolyások sok vizet szállítanak, hordalékban gazdagok. Az egyenlítői éghajlat talaja tápanyagban szegény, laterittalaj, mely sárga vagy vöröses színű, mivel vas és alumínium halmozódik fel benne. A tápanyagok jelentős részét a gyorsan növő fák azonnal felszívják, a maradékot pedig a sok eső kimossa (kilúgozódás). Felszínfejlődésére jellemző, hogy a felszínen vastag a málladéktakaró, a lefolyás nagy, így sokszor fordul elő csuszamlás, talajfolyás. Egyes helyeken tönkfelszínek is kialakulhatnak. Természetes növénytakarója az esőerdő.
hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve Leh, India (hideg sivatagi égh. ) 9. 5 −2 −14 8. 1 2 −11 11 −6 9. 1 −1 9 16 3 3. 5 15 7. 5 3. 6 −7 4. 6 −12 Átlagos max. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: [2] 28 35 44 30 61 0. 1 71 0. 6 51 78 50 42 58 0. 2 Átlagos max. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 250 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet. [1] A folyók vízjárása időszakos. Felszíne Szerkesztés Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja.
A haszonfák közül főleg az egzotikus trópusi keményfák iránt nagy a kereslet (mahagóni, ében, tik stb. ), amelyekből például a japánok akármennyit megvesznek. A vándorló talajművelés: a fő bűnös A trópusi esőerdők kiirtásának elsőrendű célja az, hogy a lakosság új termőterületeket, illetve az állattartáshoz szükséges legelőket nyerjen. Az irtással nyert területek műveléséből ma kb. 600 millió ember él. A folyamat lényege a következő: kezdő lépés a lombtalanító vegyszerek repülőgépes kiszórása. Második lépésként a még lábon álló, de már elhalt fák felgyújtása (égetéses erdőirtás) következik. Az így nyert földterületet növénytermesztésre vagy legeltetésre fogják. A probléma abból adódik, hogy három évi művelés után az amúgy is tápanyagszegény talaj kimerül, s a művelet kezdődhet elölről – másutt. A felhagyott területeket tízévente újravágják, így az erdő megújulása lehetetlen. Következmények Az erdők pusztulásának következményei kihatnak az élővilágra, a víz körforgására, az éghajlatra és a talajra.