Csányi, Mariann (2015) Rehabilitáció a gyakorlatban – egyéni fejlesztési terv. Különleges Bánásmód, 1 (4). pp. 77-100. ISSN 2498-5368 Abstract Hogyan alkothatunk egyéni fejlesztési tervet, óratervet és fejlődési lapot? E módszertani tanulmány minta dokumentumokat mutat be és javaslatokat ad az általános ismeretek, a figyelem, a szókincs, a nyelvi rendezés, a mozgás és ritmus, a számolás és mérés, az olvasás és írás, a térbeli-, síkbeli-, és időbeli tájékozódás, a testséma, a beszéd, az analitikus és szintetikus gondolkodás, a pszichoszociális rehabilitáció, és a tanulási technikák fejlesztésére. Item Type: Article Uncontrolled Keywords: rehabilitáció, habilitáció, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv Subjects: L Education / oktatás > LC Special aspects of education / speciális oktatási formák Depositing User: Láda Tünde Date Deposited: 23 Aug 2016 13:18 Last Modified: 31 May 2018 12:54 URI: Actions (login required) Edit Item
logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia stb. ) gyakoriság, az ellátás formája Mik a tapasztalatok az egyéni fejlesztési terv bevezetés után: A közös cél érdekében jobban összehangolja a szülő és a gyermek, a gyógypedagógus és a pedagógus, és a tanulót. A tanuló saját fejlődésére koncentrál ezáltal motiváltabbá együttműködőbbé válik. A kimeneti elvárások között megjelenik az érdeklődés, a kíváncsiság, az egyszerű szabályok elsajátítása, az én-tudat, az önbizalom és a pozitív énkép erősödése, a környezet védelme, a rendszeretet, az alapvető téri és időbeli relációk alkalmazása, a megfigyelőképesség, a szóbeli kifejezőképesség, a szókincs, az együttműködés készségei, az öröm, a választási és döntési képesség fejlődése. Az SNI gyerekek legoptimálisabban a velük foglalkozó szakemberek – tanító pedagógusok, utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekorvos, esetleg családvédelmi felelős – összehangolt csoportmunkájával fejleszthetők. A különböző nézőpontok összehasonlíthatók, tudatosíthatók.
A fejlődés nyomon követéséhez a mérőeszközök megválasztása. Az egyéni fejlesztési terv tartalma Többféle fejlesztési tervet láttam már a gyakorlatban. Mivel nincs egységes tartalomra és formára vonatkozó előírás, célszerű egy magunk által (akár intézményi szinten) kialakított rendszerbe foglalni, hogy érvényesüljön a használhatóság. Az alábbi fejléc-minták bemutatásából merítve az egyedi igényeknek megfelelőt készíthetünk / a bennük lévő tartalom csak példa.
Egyéni fejlesztési tervre szüksége van minden beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, az átlagostól eltérő ütemben fejlődő tanulónak. Célja: Lehetőség a szolgáltatást igénybe vevő személy számára. / Nkt 47. § (8) A gyermek áll a fókuszban. (Nem a tantárgy, nem a tananyag! ) Tervezett keretben jön létre a foglalkozás: rendszeresség, folyamatosság, fejlődés. A fejlesztést együttműködésben végző különböző szakemberek összehangolt tevékenysége. (Logopédus, pszichológus…) A pedagógus – ha az osztályban való tanítással párhuzamosan, differenciáltan végzi a fejlesztést – rugalmasan beépítheti a tanmenetébe. A tanuló képességeihez igazíthatjuk a tananyag mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét, a munkája tervezhető, tudatos, mérhető lesz. Az egyéni fejlesztési terv meghatározása Pedagógiai dokumentum. Egy tervezési folyamat. Funkciója a segítségnyújtás. Célszerű => a tanuló személyére szabott, feltárt hiányosságaira épített, képességet, készséget fejlesztő tevékenységek irányított gyakorlásának tervezete.
Az egyéni fejlesztési terv jelentősége Pedagógus számára: Alapja az egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének. Segíti a tanítói/tanári felkészülést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása. Segíti a tantárgyi koncentrációt, mert az ismeretek összekapcsolódnak. Támpontot ad, ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat. Eredményessége mérhető (például félévi és év végi hatásvizsgálatokkal). Tanuló számára: A tervezet a gyermek egész személyiségére hat. A nehézséget okozó (sérülésspecifikus) területek állnak fejlődés alatt. Kialakul a gyermek biztonságérzete, mert folyamatosan tapasztalja a közvetlen segítést. Növeli az esélyeit a sikerorientált tanulásra a megismert tanulási technikák alkalmazásával. A fejlesztő tevékenység szakaszai Az óvodás gyermeknél a prevenció van hangsúlyban. Az iskola alapozó időszakában az előző kiegészül kompenzációs szempontokkal, a korrektív fejlesztés a cél. Felső tagozatban a tanulási technikák, módszerek kerülnek előtérbe és az önálló tanulás fokozása.
A képességfejlesztés sikerességének feltételei A tanuló megismerése Megfelelő tanulási környezet Hatékony motiváció Változatos szemléltető eszközök Játékos feladatok Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása Átgondolás – " A tervezés tervezése" A tanuló megismerése => a szakértői vélemény megállapításai, javaslatai; a gyermeket tanító pedagógus meglátásai; a tanuló megfigyelése; tanulói dokumentumok elemzése (rajzok, füzetvezetés, dolgozatok…); valamint saját mérés alapján. A fejlesztő munkához szükséges, a gyakorlatban jól használható eszközök, eljárások, technikák összegyűjtése. (Ha létezik erre a célra kialakított feladatbankunk, akkor csak válogatnunk kell. ) A fejlesztés színtere hol lesz? (Fejlesztőszoba, tanterem, csoportszoba…) Kik vesznek részt a fejlesztésben? (Tanító/tanár, fejlesztőpedagógus, további szakemberek…) Gyakoriság (A szakértői vélemény tartalmazza a heti 1 vagy 2 órát. De további időt is rendelhetünk hozzá, ha a feltételrendszerünk megengedi. ) Ütemezés (Készíthetjük tematikus egységre, egy képességterületre, vagy negyedévre, félévre, de egy teljes tanévre is. )
Postatiszta képeslap a nagykanizsai piarista gimnáziumról. Képmező bal felső sarkában felirat: "Nagykanizs. Gimnázium. " Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy képeslap piarista célközönség általános Tér- és időbeli vonatkozás az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest Jellemzők hordozó papír méret 9 x 14 cm kép színe színes formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető Forrás, azonosítók forrás Piarista Múzeum leltári szám/regisztrációs szám 2021. Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1927 | Könyvtár | Hungaricana. 13. 23. P
Nagykanizsai Piarista Gimnázium, 1765. -1948. jún. 16. : Batthyány Lajos gr. nádor 1763: alapította azzal, hogy 1500 Ft-ért megszerezte Zala vm-től a katonatiszti lakást és átadta a rháznak, a vm. pedig átengedte a kincstári laktanyát a gimn. céljaira. 1765: nyílt meg a piar-k vezetése alatt, 394 tanulóval. 1777: az első, 1806: a második Ratio szerinti nagygimn. 1850: 6 o-os algimn., 1871: 8 o-os főgimn. Az első éretts-t 1871/72 végén tartották. 1923: mind a rház, mind a gimn. átköltözött a volt Frigyes-laktanyába. 1924: reálgimn., 1935: egységes gimn. - Tanulólétszámok: 1880: 322 (32), 1900: 422 (230), 1910: 436 (27), 1924: 378 (19), 1932: 462 (34), 1942: 393 (23). 1948: államosították, a volt r. k. leánygimn-mal összevonva Irányi Dániel Gimn., 1957: Landler Jenő Gimn., 1990: Batthány Lajos Gimn. →Piarista Általános Iskola és Gimnázium M. I. -88 Acsay 1887. - Wutz 1887:99. Piarista-iskola | Kanizsa Újság. - Prónai 1899. - Vajda 1900:152. - Kalmár 1910:148. - Pallmann 1914. - Barthos-Csetri 1923:155. - KKF 1940:28. - M. piar.
rtart. tört. 1943:255. - Balanyi 1943:86.
Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1927 4 Sok bajuk volt a rozoga épületekkel és a maguk fenntartásával. Ha nem akadt volna nagy jótevőjük Matkovics megyei alszolgabiró személyében, már az első évhen itt kellett volna hagyniok az új alapítást. A ház története sok szomorú panaszt hallat erre vonatkozólag. A rendtagok mindezek ellenére buzgón végezték sokszor lehetetlen körülmények között lelkes munkájukat. A második évben 478-ra emelkedett a tanulók száma, majd kevesebb lett, de egészen 1870-ig mindig 200-on felül maradt. A háborús idők, de különösen II. József uralkodása alatt erős visszaesés mutatkozott. 1788-ban 33-ra szállt alá a létszám. Néhány évig így is maradt; azután növekedett lassanként és 1799-ben ismét 258-ra szökött fel. 1849-től 1860-ig megint apadás állt be; innen kezdve emelkedést látunk; párhuzamos osztályokat kell felállítani; 1919—20-ban a magántanulókkal együtt 520 volt a tanulók száma. A csekély alapítvány, a rend szegénysége semmiféle befektetést, javítást nem engedett meg.