Liszt Ferenc utca A Liszt Ferenc utca északi házai előtérben a Régi Megyeházával Közigazgatás Ország Magyarország Település Győr Földrajzi adatok Elhelyezkedése Liszt Ferenc utca Pozíció Győr térképén é. sz. 47° 41′ 22″, k. h. 17° 38′ 19″ Koordináták: é. 17° 38′ 19″ A Wikimédia Commons tartalmaz Liszt Ferenc utca témájú médiaállományokat. A Liszt Ferenc utca Győr óvárosában található, a Széchenyi tér délkeleti sarkától egészen a Belváros keleti pereméig húzódik. A város műemlékekben leggazdagabb utcáinak egyike. Az utcát a XVII-XVIII. Holvan.hu - Győr - Liszt Ferenc utca - térkép, útvonaltervező. században Szent Adalbert utcának, majd később Megyeház utcának nevezték Látnivalók [ szerkesztés] Curia Nobilitaris (Liszt Ferenc utca 1. ) A gyönyörű barokk lakóház késő reneszánsz loggiás udvarával a város polgári építészetének egyik legjelentősebb emléke. Lásd még a Széchenyi tér (Győr) című cikket! Lakóház (Liszt Ferenc utca 2. ) A Nemesi konviktus Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobrával A XVIII. századi barokk lakóház szép sarokerkélye érdemel figyelmet.
2020. november 26. csütörtök Csatorna javítás folyik a győrben a Liszt Ferenc utcába - forgalmi változásra számítsanak. A szűk belvárosi utca középen, 5 méteres mélységben húzódik a csatorna, a 18. számú társasház bekötő vezetékénél történt a meghibásodás - ezt kell kicserélni. A Liszt Ferenc utca 18. sz. előtt bontottuk fel az útburkolatot, a Lukács Sándor utcai csomópontnál. A Liszt Ferenc utca a Teleki út felől zsákutcává válik, az Újkapu utca felől behajtók pedig a Lukács Sándor utca felé hajthatnak ki a Pálffy útra. A javítás a tervezettnél tovább fog tartani. A szennyvízelvezetés folyamatos, de a parkolás és a közlekedés viszont a szűk utcákban jóval nehezebb lesz. Győr liszt ferenc utac.com. Köszönjük türelmüket.
2017-07-26 A győri Liszt Ferenc utca 22. számú lakóház 1617-ben Darabos István magyar kapitány háza. 1703-ban már emeletes, mai alakjába az 1730-40-es években épült. Négyablakos homlokzatából a kosáríves, dór lizénákkal szegélyezett kapu felett zárt erkély nyúlik ki, amelyet a kihasasodó kapukeretre helyezett kőgyámok tartanak. A zárt erkélyt erőteljes oromzat fedi. Tág, csehsüveg-boltozatos kapualjával és függőfolyosós udvarával a győri barokk polgárházak előkelő képviselője. A Liszt Ferenc utca 22. sz. a '40-es évek vége felé. A ház udvara (kép: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964) Az 1740-es átalakításkor készült a két homlokzati freskó is amelyeket az 1982-es műemléki restauráláskor tártak fel. Győr liszt ferenc utca 16. A kaputól balra Szűz Mária, jobbra Szent Ferenc képe látható. A vakolat alól előkerült freskókkal 1983-ban Felhasznált irodalom: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964 Orbánné Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, 2006 Tetszett a tartalom? Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel.
(A ferencesek első temploma és rendháza a Rákóczi utca 37. számú klasszicista épület helyén volt. ) 1654-ben tűzvész pusztította el, de 1673-ra a templomot újjáépítették. 1683-ban itt szállt meg Sobieski János lengyel király. 1710-re teljesen felépült az új rendház is a templom keleti oldalán, a megyeháza mai hangulatos udvara az ekkor épült rendházudvar. 1786-ban a szerzetesrendek feloszlatása után a rendház katonai célokat szolgált, a templomot pedig gabonaraktárként használták. 1826-ban Győr vármegye vette meg, ekkor alakították klasszicista stílusban megyeházává. Ezt a funkciót egészen 1971-ig látta el, amikor felépült a Városház téren az új Megyeháza. Győr liszt ferenc utc status.scoffoni.net. Ma Győr-Moson-Sopron megye Levéltára működik az épületben. A Liszt Ferenc utca északi házai előtérben a Régi Megyeházával Lakóház (Liszt Ferenc utca 16. ) Egyemeletes XVIII. századi eredetű kora eklektikus épület, homlokzata klasszicista hatású. Az emeleti ablakok felett magtár ablaksort találunk. A XIX. században gabonakereskedő háza volt, kiépített magtárral.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Győr, Liszt Ferenc u. 10. A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 45013 Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1982. szeptember 5. 2004. szeptember Dokumentáció készítője További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Jelentés a Győr, Liszt Ferenc utcában előkerült leletekről. Győr, Liszt Ferenc utca – Irodaház (5 szint) | seq.hu. XJM Rég. Ad. 22-82. 1982. 09. 05 Adattári dokumentáció Takács Károly Győr-Moson-Sopron megyei adatlapok KÖH 600/1646/2004 2004. 01 Adatfelvételi lap Jelenség Kor Leírás Forrás Kőemlék római kor sírkő Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. július 12.
Helyén egykor ferences templom és kolostor állott. A győri épület egykor a Szent István plébániatemplom és a Ferences-rend kolostora volt. A templom ekkor nyugat-keleti irányban feküdt, az utcával párhuzamosan. Részlet a város 1617. évi rekonstruált helyszínrajáról (Borbíró-Valló: Győr városépítéstörténete, 1956) "Amikor Győr 1594. szeptember 29-én a törökök kezére került, Szinán nagyvezér kihangsúlyozta annak vallási fontosságát is. Mivel a káptalandombi "öreg" templomot hadi célokra foglalta le, a Szent István templomot rendelte átalakítani török imahellyé. Győr - Liszt Ferenc utca - csatorna javítás miatt megváltozik a forgalmi rend - PANNON-VÍZ Zrt.. Nemcsak egyszerű mecsetté, hanem dzsámivá, melyben a mohamedánok pénteki hivatalos imádsága, a khubbet is elvégezhető volt. " (Győr útikalauz, 1959) A Szent István plébániatemplomot az 1614-ben Győrbe másodszor telepített ferencesek kapták meg, ők építettek kolostort hozzá. A kolostor a templomtól délre, a mai Liszt Ferenc utca és a Nefelejcs köz sarkán kapott telken épült. 1654-ben egy hatalmas tűzvész elhamvasztotta, de újjáépítése hamarosan megkezdődött.
Piri Reis régi térképe olyan ismereteket ábrázol amelyről még a 20. század elején sem voltak biztosak. A forrásul szolgáló térképek tartalma meghaladták az akkori európai földrajzi ismereteket. Ebből megállapítható, hogy Kolombusz előtti időből származnak, mégpedig a a sarkvidékek eljegesedése előtt. Piri Reisz legismertebb, 1513-as világtérképéből csak egy kis szelet maradt az utókorra. A térképdarabra a Topkapi palota Oszmán Birodalmi Irattárában dolgozó kutatók bukkantak rá 1929-ben. A térkép megtalálása, bár másolatokat küldtek a legfontosabb múzeumoknak, akkoriban nem vert föl nagy port. Csak 1956-ban történt, hogy egy látogató török tengerésztiszt másolatot ajándékozott az amerikai haditengerészet washingtoni Térképészeti Hivatalának. 1950-es években a térképet a világ legnagyobb földrajztudósai (Charles Hapgood, Arlington Mallery, Walther, D. Lineham stb. ) vizsgálták. A 65×90 cm nagyságú, őz- vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az Ibériai-félszigetet ábrázolja, s egyeselméletek szerint az Antarktisz partvonala is megjelenik a térképen.
Az admirális többek között azt állította, hogy egyszer kezében tartotta a Kolumbusz térképét (mi erre a mai napig nem bukkantunk rá) és hogy Kolumbusz egy könyvből szerzett tudomást Amerika létezéséről, sőt nagyon sokat tudott már erről a földrészről, mielőtt nekivágott volna az Atlanti-óceánnak! Piri Reis szerint ez a könyv még Nagy Sándor idejéből maradt fenn (nyilván többszörös másolatra célzott). Sejthetjük azt is, hogy már Kolumbusz elődei – akikről mi csak nemrég szereztünk tudomást, a vikingek és mások – is olvastak-hallottak Amerikáról. Térjünk rá a térképekre, helyesebben a fellelt két részletre. A szenzáció tulajdonképpen itt kezdődik. A lapokon az Atlanti-óceán európai, afrikai, amerikai és antarktiszi partjait láthatjuk! A hatodik földrészt csak évszázadokkal később fedezték fel. Ám vegyük sorra azokat a tényeket, amik miatt a Piri Reis-térképek világszenzációk lettek. 1. 1513-17 között Amerika nem jelent meg még a térképeken, legalábbis nem az egész partvonal. Dél-Amerikát lényegében csak jóval később fedezték fel, partvonalai feltérképezésére pedig még sokkal később került csak sor!
Hapgood szerint az eredeti térkép vagy térképek készítői nemcsak azt tudták, hogy a Föld gömb alakú, hanem azt is, hogy mekkora a kerülete! Továbbá az eredeti forrástérképe(ke)t, amely(ek)ről Piri reisz térképe készült, gömbháromszögön alapuló körös hálózattal szerkesztették, melynek központja Egyiptom volt. Amikor próbára tették e feltételezését, s az amerikai haditengerészet térképosztálya ugyanilyen hálózatot használva és ugyanazzal a központtal készített térképet, akkor a Karib-térség valóban derékszögben tért el, Dél-Amerika pedig megnyúlt. A körös ábrázolásnak ez a fajtája Európában csak századokkal e térkép megrajzolása után alakult ki. Piri reisz elárulta az effajta ábrázolásban való járatlanságát, mivel az eredeti térképekről másolt szárazföldeket a Mercator-vetület délkörei alapján ábrázolta, ezért kárpótlásul eltolta és illesztgette az eredeti hálózatát. Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] René Noorbergen. : Az elveszett fajok titkai Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1, Piri Reisz titokzatos világtérképe The Mysteries of the Piri Reis map További információk [ szerkesztés] Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1, Piri Reisz titokzatos világtérképe
1929-ben, történészek egy csoportja egy különleges, gazella bőrre rajzolt térképet talált. A kutatások azt mutatták, hogy ez egy eredeti dokumentum, amelyet 1513-ban Piri Reis, a török flotta neves admirálisa készített. A térképészet volt a szenvedélye. A török hadiflottán belüli magas rangja lehetővé tette számára a privilegizált hozzáférést a Konstantinápolyi Császári Könyvtár gyűjteményéhez. A török admirális több feljegyzésben elismeri, hogy számos forrástérképet használt fel a térkép összeállításához, köztük olyan is volt, amely az ie. 4. századból vagy régebbről származott. A Piri Reis-térkép Afrika nyugati partjait mutatja, Dél-Amerika keleti partjait, és a Déli-sark északi partvidékét. A Déli-sark északi partszakasza tökéletesen részletezett. A leginkább zavarba ejtő nem is az, hogyan tudott Piri Reis ilyen pontos térképet produkálni az Antarktisz vidékéről 300 évvel annak felfedezése előtt, hanem az, hogy a térkép a jég alatti partszakaszt mutatja. A geológiai kutatások azt igazolták, hogy a Queen Maud öböl ie.