Az interjú előtt Kocsisné Gál Csilla aggódva írt nekünk, hogy át kell tennünk a találkozót egy másik napra. Elgörbült a szerelék kanülje lánya inzulinpumpájában, és egész éjszaka nem aludt. Ugyan ez ritka probléma, de sajnos bármikor előfordulhat. Csilla kisebbik lánya születése után néhány évvel hallott először a döntően gyerekkorban fellépő egyes típusú cukorbetegségről. Mikor Juditnál diagnosztizálták a betegséget, öt napot töltött a kicsi betegágya mellett. Félt az ismeretlentől, és bár a kórházban minden orvosi segítséget megkapott, nem talált megbízható információkat, kiadványokat, sorstárs szülői segítséget, gyakorlati tanácsokat a diabéteszes hétköznapokhoz és lelki támogatást a diagnózis okozta trauma feldolgozásához. Jogszerűtlen elutasítás – A lányom ágya mellett szembesültem azzal, hogy hiába ismerek számtalan gyerekbetegséget, jóformán semmit nem tudok a gyermekkori diabéteszről. Azzal tisztában voltam, hogy felnőttkorban az életmód okozza a kettes típusú cukorbetegséget, de arról fogalmam sem volt, hogy a gyereknél ez autoimmun betegség, ami bárkinél és bármelyik életkorban kialakulhat.
Mivel ez a fajta cukorbetegség azzal jár, hogy leáll a szervezet inzulintermelése, a legfontosabb, hogy pótoljuk a hiányt, illetve megfelelő táplálkozással segítsük a test működését. A szigorú étrendet mindig be kell tartani – sorolja. Az alapítvány ingyenes képzést tart pedagógusoknak, akik egy ötórás oktatás alatt megismerhetik a diabétesz kezelésének tudnivalóit. Ezenkívül a szervezet országszerte kínál segítséget akár jogi kérdésről, akár eszköztámogatásról van szó. Oktatóvideóik elérhetők az interneten, így mindenki megtanulhatja a vércukormérést és az inzulinadagolást. Klubok indultak az érintettek számára, míg országosan az orvosi rendelőkben plakátok hirdetik a tudnivalókat. Sőt, a példásan segítő pedagógusoknak díjat is alapítottak. Egyre több gyereket érint – Tudományos tény, hogy az egyes típusú diabéteszes gyermekek száma rohamosan növekszik, az elmúlt három évtizedben megháromszorozódott – mondja dr. Körner Anna, a Semmelweis Egyetem 1-es számú Gyermekklinikájának habilitált egyetemi docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a terhességi diabéteszen átesett nők körében jelentősen magasabb a 2-es típusú cukorbetegség későbbi fellépésének kockázata, ezért javasolt, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor- és inzulinértékeiket. MODY A betűszó mögött rejlő angol kifejezés (maturity onset diabetes of the young) magyarul annyit tesz: fiataloknál fellépő felnőttkori cukorbetegség. A MODY egy gyűjtőnév azokra a diabéteszes állapotokra, amelyek hátterében egy-egy gén mutációja áll, és amelyek jellemzően 25 éves kor alatt jelentkeznek. Nagyon leegyszerűsítve, génjeink úgy működnek, mint egy használati útmutató. Meghatározzák sejtjeink működését, ezáltal lényegében egész szervezetünk leírása ebben a tervrajzgyűjteményben található. Előfordul azonban, hogy valamelyik gén mutáción esik át, ezáltal nem lesz képes betölteni a szerepét, ami az érintett testfunkció károsodásával jár. A MODY körébe tartozó génmutációk mindegyike az inzulinra van valamilyen kihatással. A HNF1-alfa gén mutációja miatt például kevesebb inzulin termelődik a szükségesnél.
Sejtjeink egy része kizárólag, egy más részük pedig bizonyos mértékben glükózból, azaz szőlőcukorból képes kinyerni a működéshez és fennmaradáshoz szükséges energiát. Glükóz az elfogyasztott ételekből jut a szervezetünkbe, aminek egy részét májunk elraktározza, másik része pedig a vérárammal jut el testünk különböző részeibe. Ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a glükózt a vérből, szükség van inzulinra, egy hormonra, amit a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek termelnek. Inzulin nélkül a cukor felhalmozódik a véráramban (magas vércukorszint), sejtjeink pedig éhezni kezdenek. Különböző módokon, de a cukorbetegség egyes típusai mind az inzulinhoz köthetők. Az alábbiakban számba vesszük, mi okozza pontosan a problémát a betegség egyes típusainak fellépésekor. Többféle kiváltó ok is állhat a cukorbetegség hátterében. Fotó: iStock 1-es típusú diabétesz Mitől alakulhat ki a cukorbetegség egyik rettegett akut szövődménye, a hipoglikémia, azaz kórosan alacsony vércukorszint?
Az 1880-ban átadott siklóvasút az 1944-es kitörés során teljesen megsemmisült, az új siklóvasút építését pedig 1991-ben állították le. A 20. század során emellett fogaskerekű vasút és drótkötélpálya szállította a látogatókat, előbbit 1955-ben, utóbbit pedig 1984-ben zárták be. Etna, Olaszország Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között fekszik az Etna, amely 3329 méteres magasságával Európa legmagasabb ma is működő vulkánja, jelenlegi kitörési periódusa több mint tíz évvel ezelőtt, 2001-ben kezdődött. Az 1200 négyzetkilométer területű tűzhányó több szempontból is nagyon érdekes: egyrészt mert bolygónk vulkánjai közül ennek a kitöréseit jegyezték le a legrészletesebben és a leghosszabb ideje, másrészt mert működésének körülményei a mai napig megosztják a tudósokat, amelyre különféle magyarázatokat dolgoztak ki. Az Etna jelentős aktivitása ellenére turisztikai szempontból is igencsak látogatott és népszerű tűzhányónak számít, ugyanis a pusztítástól senkinek sem kell tartania.
Bolygónkon számos ma is működő vulkán található, amelyek közül több európai tűzhányó is felkerült arra a 16-os listára, amelyet a Nemzetközi Vulkanológiai és Geokémiai Szervezet állított össze az ENSZ felkérésére még a kilencvenes években. Következzenek most ezek. Teide, Spanyolország A Kanári-szigetek részét képező Tenerifén található a Teide, amely 3718 méteres csúcsával nem csak Spanyolország, hanem az egész Atlanti óceán legmagasabb pontja is. A La Orotava város fennhatósága alá tartozó hegy további rekorddal is büszkélkedhet: két hawaii vulkán után ugyanis ez a világ harmadik legmagasabb tűzhányója, amely Pico Viejo és Montaña Blanca nevű hegyszomszédaival egy központi vulkáni tömböt alkot. Az aktív, de jelenleg szunnyadó vulkán utoljára 1909-ben tört ki, de 2003-ban megnövekedett szeizmikus aktivitást észleltek a kutatók. A vulkán a közel 19 ezer hektáros Teide Nemzeti Park részét képezi, amely 2007 óta a világörökség részét képezi. A Teidét elsőként Sir Edmund Scory mászta meg 1582-ben, manapság pedig kötélpályán közelíthetik meg a csúcsot az ide látogatók.
Etna, Olaszország Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között fekszik az Etna, amely 3329 méteres magasságával Európa legmagasabb ma is működő vulkánja, jelenlegi kitörési periódusa több mint tíz évvel ezelőtt, 2001-ben kezdődött. Az 1200 négyzetkilométer területű tűzhányó több szempontból is nagyon érdekes: egyrészt mert bolygónk vulkánjai közül ennek a kitöréseit jegyezték le a legrészletesebben és a leghosszabb ideje, másrészt mert működésének körülményei a mai napig megosztják a tudósokat, amelyre különféle magyarázatokat dolgoztak ki. Az Etna jelentős aktivitása ellenére turisztikai szempontból is igencsak látogatott és népszerű tűzhányónak számít, ugyanis a pusztítástól senkinek sem kell tartania. Az érdeklődők elég közelről és biztonságban nézhetik meg a vulkáni jelenségeket, amelyek közül főként a hosszú lávafolyamok és a magasra törő lávaszökőkutak jellemzőek. Arról nem is beszélve, hogy a helyiek közül több tízezren költöztek a hegy lejtőire, mivel a termékeny vulkáni talaj kiválóan alkalmas a bor- és gyümölcstermelésre.
Vezúv, Olaszország A Nápolytól kilenc kilométerre fekvő Vezúv a világtörténelem egyik legismertebb vulkánja, amelynek 79-es kitörését az ókor egyik legsúlyosabb katasztrófájaként tartják számon, mely során nem csak Pompeji, hanem Herculaneum, Oplontis és Stabiae városa is elpusztult. Az áldozatok pontos száma nem ismert, a becslések szerint több ezren vesztették életüket. Az 1281 méter magas hegy legutóbb 1944-ben tört ki, de napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel a közelében több mint három millióan élnek. Az elmúlt évszázadok során igazi vulkánturizmus alakult ki a Vezúvnál, amelyet például Johann Wolfgang Goethe is megmászott háromszor az élete során. A turistákat a 19. század végén siklóvasút vitte fel a vulkán tetejére, amelynek ötlete Oblieght Ernő magyar mérnöktől származik. Az 1880-ban átadott siklóvasút az 1944-es kitörés során teljesen megsemmisült, az új siklóvasút építését pedig 1991-ben állították le. A 20. század során emellett fogaskerekű vasút és drótkötélpálya szállította a látogatókat, előbbit 1955-ben, utóbbit pedig 1984-ben zárták be.