Ez azt jelenti, hogy a házastársak a bevallásban más aránynak megfelelően vehetik igénybe a kedvezményt, mint ahogy azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján év közben érvényesítették. Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére erdetileg nem jogosult személlyel, például az élettársával. A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves korig bezárólag – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató esetében jelentős különbséget jelent a szülőnek, mert így egyik pillanatról a másikra esik el jelentős összegtől (gyakorlatilag több tízezer forinttól) havonta, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.
A kedvezmény igénybevétele nem attól függ, hogy a magánszemély részére valóban folyósítanak-e családi pótlékot. A kedvezmény azt is megilleti, aki családi pótlékra egyéb okokból kifolyólag jogosult, pl. rokkantsági támogatásban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, élettársával nem közös gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel egy háztartásban él, valamint az élettársi kapcsolat legalább egy éve be van jegyezve a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Továbbá jogosult a kedvezmény igénybevételére, aki várandós kismama és vele egy háztartásban élő élettársa vagy házastársa is, a várandósság 91. Napjától kezdve. Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az szja-bevallásban. A családi kedvezmény megosztása csak abban az esetben kerülhet szóba, ha a gyermek után csak egy személy jogosult családi pótlékra.
Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni. Nagyon fontos, hogy a körülmények változása esetén új nyilatkozatot töltsön ki a magánszemély, mert így tudja elkerülni a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét, és a pótlólagos adófizetést. Például, ha a családban nevelt gyermek után már nem jár családi pótlék, akkor ezt a munkáltatónak jelezni kell, mert már nem érvényesíthető a családi kedvezmény. Ha a szülő nem ad le új nyilatkozatot a munkáltatónak, akkor a kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe és emiatt pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezhet az éves adóbevallása kitöltésekor, mert a kedvezményt vissza kell fizetnie. Az a házaspár, akik év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítették a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesíthetik.
Minden, a várandóssága 91. napját elért kismama és férje már igénybe veheti, a rokkantsági járadékot is élvezők esetében ez egy hozzátartozójukat is megilleti. A segítség mindaddig érkezik, ameddig minden hónapban megfelelsz a jogosultság feltételeinek. Ha nem szeretsz számolgatni Mint minden adókedvezménynél, itt is van némi fejszámolás, hogy mennyi is az annyi. Nem mindegy ugye, hogy mekkora összegnyi segítséget kaptok, hiszen ez határozza meg az adott hónapban, hogy mit vagy mit nem engedhettek meg magatoknak. Természetesen a törvények alapján papíron is számolgathatsz egy számológéppel, ám ilyenkor sajnos mindig benne van a pakliban, hogy valamit félrenyomsz, félreszámolsz. Azonban ha szeretnéd, helyetted elvégezheti a is a matekot. Ráadásul náluk azt is megtalálhatod, hogy mi befolyásolja a kedvezmény nagyságát. Csak állítsd be a 2022-es családi adókedvezmény kalkulátort, és már meg is vagy. Mi a NÉTÁK? Ha nem mozogsz otthonosan a témában, tuti, hogy a bevezetőnk óta ott motoszkál benned ez a kérdés.
Kata szerint adózók A kisadózó gyerekesek a tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosultak. Aki a veszélyhelyzet alatt nem fizette a katát, annak a meg nem fizetett adó után nem jár a visszatérítés sem. Fontos látni, hogy nemcsak a főállású katások, akik havi 50 ezer forintot fizetnek vagy éppen a magasabb összegű tételes adót (havi 75 ezer forint) fizetők, hanem a nem főállásúak, a havi 25 ezer forintot fizetők is jogosultak a visszatérítésre. Ha a kisadózó szja-t is fizetett, és ekho-t is, akkor a kormányrendelet szerint első körben az szja-ból jár vissza a pénz, aztán az ekho kedvezmény következik, és végül jön a katából a visszatérítés. Az összes pénzvisszatérítés felső határa a már fent említett maximum. Fontos, hogy a visszatérítés a kisadózó biztosított jogállását, azaz tb-ellátási jogosultságát nem érinti. A kisadózó is tehet nyilatkozatot a NAV-nak. Elhunyt magánszemélyre is érvényesíthető a kedvezmény Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse is kérheti a gyerekeseknek járó kedvezményt, ha az elhunyt adózó 2021. bármely napján családi adókedvezményre volt jogosult.
S úlyosságtól függően a csigolyatestek különböző formájúak, a konvex oldalon kiszélesedettek, a konkáv oldalon elkeskenyedettek. A görbület helyét figyelembe véve 5 tipust különböztetünk meg: 1. primer jobbra konvex háti scoliosis Előfordulását tekintve a leggyakoribb, ugyanakkor a legrosszabb prognozisú scoliosis, ami 6-12 éves kor között kezdődik. Jellemzője, hogy minél fiatalabb korban kezdődik, annál rosszabb a prognózisa. A nyak-váll vonal nem szimmetrikus, a konvex oldalon magasabban áll. A konkáv oldalon a törzs-kar háromszög nagyobb, a csipőlapát jobban kiemelkedik. A konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elől bordapúp látható. 2. jobbra convex háti-ágyéki scoliosis A scoliosis ezen típusa általában 12-13 éves korban kezdődik. A 6-7. háti, illetve az 1-2. ágyéki csigolya között jobbra konvex scoliosis, amely 8-9 csigolyára terjed ki. A legnagyobb domborulat 10-11. háti csigolya magasságában van. Torzió deformitást rendszerint nem okoz, jobb a prognózisa, a javulási esélye, mint a primer jobbra konvex háti scoliosisé.
A legtöbb kezelés alatt álló gerincferdüléses beteg (70-80%) ebbe a csoportba tartozik. S úlyosságtól függően a csigolyatestek különböző formájúak, a konvex oldalon kiszélesedettek, a konkáv oldalon elkeskenyedettek. A görbület helyét figyelembe véve 5 típust különböztetünk meg: 1. primer jobbra konvex háti scoliosis Előfordulását tekintve a leggyakoribb, ugyanakkor a legrosszabb prognozisú scoliosis, ami 6-12 éves kor között kezdődik. Jellemzője, hogy minél fiatalabb korban kezdődik, annál rosszabb a prognózisa. A nyak-váll vonal nem szimmetrikus, a konvex oldalon magasabban áll. A konkáv oldalon a törzs-kar háromszög nagyobb, a csipőlapát jobban kiemelkedik. A konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elől bordapúp látható. 2. jobbra convex háti-ágyéki scoliosis A scoliosis ezen típusa általában 12-13 éves korban kezdődik. A 6-7. háti, illetve az 1-2. ágyéki csigolya között jobbra konvex scoliosis, amely 8-9 csigolyára terjed ki. A legnagyobb domborulat 10-11. háti csigolya magasságában van.
A gerincferdülés a gerinc frontális síkban bekövetkezett elhajlása. A gerincferdülés fajtái minőség szerint: A strukturális scoliosis minden esetben torzióval, azaz csavarodással jár együtt. A legtöbb kezelés alatt álló gerincferdüléses beteg (70-80%) ebbe a csoportba tartozik.