Csernobil;építés;befejezés;acélszarkofág; 2016-11-16 06:35:00 Befejeződött az új acélszarkofág építése a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége által sújtott csernobili atomerőműben, a szakemberek megkezdték a létesítmény "rátolását" a sérült atomreaktorra - jelentették kedden ukrán hírforrások. Az árkád formájú szerkezet várhatóan 100 éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ukrán környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a munkálatok várhatóan négy napon át tartanak, összesen 33 órát vesznek igénybe. Az építményt 327 méterrel kell "odébb tolni" az erre a célra épített síneken, hogy teljesen befedje a sérült négyes energiablokkot. Külföld: Szarkofág kell csernobili mintára - NOL.hu. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Vegyi és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.
A csernobili atomerőmű konstrukcióinak elöregedése miatt nem zárhatók ki az újabb balesetek – írja a Magyar Hírlap. Az ukrán államfő követelte a kormánytól, hogy mielőbb vonják be az atomerőművet egy új, speciális burokkal. Kijevben közölték: a csernobili atomerőmű konstrukcióinak elöregedése miatt nem zárhatók ki az újabb balesetek – írja a Magyar Hírlap. Viktor Juscsenko ukrán elnök a nemzetbiztonsági és védelmi tanács megállapításai nyomán adott ki rendeletet az immár teljesen és végérvényesen leállított atomerőművet borító új szarkofág mielőbbi megépítéséről. Az elemzők rámutatnak, hogy az idő múlásával romlik a leállított reaktorok műszaki állapota, és máig nem távolítottak el belőlük minden nukleáris fűtőelemet. Az államfő követelte a kormánytól, hogy mielőbb vonják be az atomerőművet egy új, speciális burokkal, valamint fejezzék be a sugárzó anyagok feldolgozását és megőrzését lehetővé tevő üzem és tároló építését. A rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint mindehhez több mint egymilliárd dollárra volna szükség.
A hosszabb távú védelmet jelentő modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
Végül mind ugyanazt a két mondatot küldték el: A kormány célja a bürokráciacsökkentés, és hogy csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, amennyi ember feltétlenül szükséges. Tehát kevesebb tisztviselő legyen, de magasabb bérért. A leépítés mértékéről még nem született kormánydöntés. A minisztériumokból kiszivárgott hírek szerint olyasmi készül, hogy a tisztviselők jelentős részét elküldik, a maradóknak emelik a bérét, és végeredményben a megtakarítás lesz 15-20 százalék - az elbocsátottak aránya azonban sok helyen ennek a duplája is lehet. Létszámleépítés a közszférában 2018 szeptember online Létszámleépítés a közszférában 2018 szeptember lyrics Létszámleépítés a közszférában 2018 september 2012 Létszámleépítés a közszférában 2018 september 11 Létszámleépítés a közszférában 2018 szeptember karaoke Poirot online magyar Mazda premacy hibák Végtelen szerelem 110 114 rész tartalma english Fitness modell verseny Vizelet széklet visszatartási probléma Nav telefonszám
Leépítés | Létszámleépítés a közszférában 2018 september 2010 Létszámleépítés a közszférában 2018 september 23 Közszféra | Elindultak a leépítések a közszférában Boros Péterné reméli, hogy legalább a mostani kormánydöntés után ez megtörténhet. "Ha előveszik a leveleinket, lesz kapaszkodó" – utalt arra, hogy a kormány több tagjával igyekeztek felvenni a kapcsolatot, néhány napja például Pintér Sándor belügyminiszternek címeztek nyílt levelet ennek érdekében. A bértömeg-gazdálkodás (vagyis az, hogy nem a létszámot, hanem a juttatások össztömegét határozzák meg) kiterjesztése persze nagy mozgásteret aligha hagy a tárgyalásokra, még úgy is, hogy a szakszervezeti vezető szerint lépéskényszerben van a kormány. Hiába nőtt ugyanis az engedélyezett állami foglalkoztatotti létszám (a közfoglalkoztatottak nélkül) 680 ezerre, a jelenlegi munkamennyiséget figyelembe véve százezer ember hiányzik a rendszerből. Boros Péterné © MTI / Balogh Zoltán A munkaadói oldal, pontosabban a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége viszont úgy látja, 100 ezer embert lehetne az állami szférából átterelni a magángazdaságba, enyhítendő az ott meglévő munkaerőhiányt.
Egy szakszervezet szerint a hazai munkaerőhiány enyhítését a közszféra dolgozói létszámának leépítésével lehetne megoldani. Varga Mihály pénzügyminiszter nincs az ötlet ellen, viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem így kell nekiállni az ügynek. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, a Nemzeti Versenyképességi Tanács július eleji ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárkózott el a felvetéstől. Nincs a kormányon költségvetési nyomás, a cél, hogy hatékony legyen az állam. Az indokolt dolgozói létszám felett minden egyes állami alkalmazott az adófizetők elleni merénylet - mondta el Gulyás Gergely a keddi kormányinfón. A miniszter szerint nincs szükség arra, hogy fűnyíróként nyirbálják a dolgozói létszámot, noha ő is úgy érzi, hogy több alkalmazott van, mint szükséges.
Ez már a kormánydöntés előtt is megvalósult, hiszen június 24-e óta létszámstop van a közigazgatásban, ennek keretében nem lehet felvenni a friss nyugdíjasok helyett senkit, és a lejáró határozott idejű munkaszerződéseket sem lehet meghosszabbítani. Kérdés van? Az érintett szervezetekkel sem átszervezésekről, sem a leépítésről, sem a béremelésről nem egyeztettek a mai napig – erősítette meg a kérdésére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Pedig a szervezet ezt többször kezdeményezte az elmúlt időszakban. A pénzügyminiszter akkor egyébként még egy csoportot említett: a nyugdíjasokét. Az idősek munkavállalásánál egy fontos könnyítésről döntött az Országgyűlés: 2019-től bérük után nem kell járulékokat fizetni. Egy fontos akadály azonban még mindig nehezíti a munkavállalást, az, hogy a közszférában dolgozóknak le kell mondaniuk az öregségi ellátásról, ez alól csak külön engedéllyel kaphatnak felmentést. A mostani létszámstop az enyhítéssel pont szembemegy, a szakszervezeti vezető ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy visszavonnák a 2010 után életbe lépett szigorítást.
visszavonta a 2013 őszén kezdeményezett 890, valamint a 2016 áprilisában bejelentett, további 300 alkalmazott elbocsátására vonatkozó szándékát -… 2016. április 06. 2016. január 30. január 25. Karbantartókat rúgnak ki a BKV-nál Mintegy százfős csoportos létszámleépítés várható a BKV-nál, mivel az új buszüzemeltetési modell miatt harmadával csökkent a buszos üzletág teljesítménye. 2015. november 13. október 30. március 18. Leépítés a Főpolgármesteri Hivatalban Nyolcvan fős létszámleépítés kezdődhet júniusban a Főpolgármesteri Hivatalban, az erről szóló előterjesztésről jövő hétfőn dönthet a Fővárosi Közgyűlés. … 2014. december 25. Kirúgások jönnek az egészségügyben Saját háttérintézményeit is kényszerű fogyókúrára fogja az egészségügyi kormányzat. Az elbocsátásokkal is járó átszervezéstől mintegy félmilliárd forintnyi… Márpedig kereslet leginkább itt van. Eredetileg 14 ezer emberre becsülték az elbocsátandó állomány nagyságát, a jelenlegi adatok fényében ez akár 30 ezer fő is lehet. A fotó forrása: Shutterstock.