Téved-e az a munkáltató, aki azt gondolja, hogy minden esetben védhető, ha a munkaidő kezdő és befejező időpontjaként az érkezés/távozás blokkolási időpontját adja meg? Sok munkáltató csúszik el apró hibák miatt a munkaügyi ellenőrzéseken. Az alábbiakban összeszedtük, mire érdemes odafigyelniük. A papír alapon vezetett munkaidő-nyilvántartás hátrányait mindenki ismeri: nagyobb létszám esetén szinte lehetetlen annak kezelése. Ez is oka annak, hogy egyre többen állnak át az elektronikus munkaidő nyilvántartásokra - olvasható a BDO szakmai anyagában. A nem kellően figyelmes munkáltató azonban ezeknél az alkalmazásoknál is bőven találkozhat buktatókkal: - Kevesen szánnak rá figyelmet, pedig alapvető követelmény, hogy a munkavállaló az időadataihoz folyamatosan hozzáférhessen, azokat ellenőrizni is tudja. A legjobb, ha ezeket az adatokat rendszeresen hitelesíttetik is a dolgozóikkal. - A munkaügyi felügyelők kérhetik a tárgynapi munkaidő kezdetét is rögzítő munkaidő-nyilvántartást. A gyakorlatban ugyanakkor sok rendszer erre nem alkalmas, csak 24 óra elteltével frissülnek bennük a munkaidőadatok, addig a munkaidő kezdő időpontja helyett a munkahelyre érkezés időpontját tudják csak kezelni.
Ez esetben előfordulhat olyan iparág, ahol olyan magasak a biztonsági elvárások, hogy csak a biometrikus beléptetéssel valósítható meg az ott dolgozók és nem ott dolgozók megkülönböztetése, azonban ezt a következtetést minden esetben egyedi vizsgálatra kell alapítani. Megjegyzem, a jelenlegi hatósági gyakorlat egyértelműen minden esetben szükségtelen adatkezelésnek tekinti a biometrikus adatok felvételét és nyilvántartását. – Azok a cégek, akik elektronikus munkaidő nyilvántartást alkalmaznak sokszor adatokkal rendelkeznek arról is, hogy az egyes munkavállalók dohányzással töltött vagy személyi szükségleti ideje – mint amilyen pld. a mosdóhasználat – hogyan alakult. Milyen adatvédelmi és egyéb kockázatok lehetnek ebben? A munkaidő nyilvántartási kötelezettség körében a fenti elvárások nem szerepelnek. Az olyan munkakörök esetében, amelyek állandó egyhelyben ülést követelnek meg a munkavállalótól (pénztáros, járművezető, ügyfélszolgálat) előfordulhat olyan munkáltatói jogszerű elvárás, hogy a munkavállaló ne hagyja el a munkaállómását.
1., Az érkezés/távozás nem azonos a munkaidő kezdő és befejező időpontjával A munkáltató köteles nyilvántartani a munkaidő kezdő és befejező időpontját, mely nem azonos a munkahelyre történő belépés és onnan történő távozás blokkolási időpontjával. Fontos világosan látni azt, hogy semmilyen jogszabályi előírás nincs arra vonatkozóan, hogy a tényleges munkahelyre történő érkezés és onnan történő távozás időpontját tartsa nyilván a munkáltató. Azt is világosan kell látni kell, hogy abban az esetben, ha az általunk vezetett munkaidő nyilvántartás a munkaidő kezdeteként az érkezést, a munkaidő végeként a távozást tünteti fel, ezen munkaidő adatok alapján kell a munkabérek elszámolását is teljesíteni, még annak ellenére is, ha a ledolgozott órák számát összegző oszlop a nyilvántartáson 8-ban jelöli meg. Blokkolás BE Blokkolás KI Munkaóra 05:47 14:42 8 Több bírósági ítéletben is kimondásra került, hogy a munkáltató viseli a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos jogkövetkezményeket.
De hasonló problémát jelenthet az is, ha egy irodaházban dolgozó tisztviselő a munkaidő lejárta után benn marad internetezni, majd egy-két óra elteltével - a kártyáját lehúzva - eltávozik. A fentiekből következően további probléma merülhet fel a rendkívüli munkavégzés időtartamának a nyilvántartásával összefüggésben is. Önmagában az a körülmény ugyanis, hogy a munkavállaló a munkaideje kezdeténél korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, a fent leírtakból következően általában nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Így például nem rendkívüli munkaidő a pusztán önszorgalomból végzett munka, valamint a munkaidőn túli, a munkával össze nem függő munkahelyen tartózkodás esete. Erre is figyelemmel, nem minden esetben lehet a kártya lehúzásának időpontja irányadó […]
A munkáltatónak számos nyilvántartási kötelezettsége van a munkaviszony kapcsán. A vezetendő nyilvántartások közül a legfontosabbak között van a munkaidő és a szabadság nyilvántartás. A digitalizáció erősödésével rendszeresen felmerül a kérdés: vezethetők-e ezek a nyilvántartások elektronikus formában? Aki válaszol: dr. Szabó Gergely ügyvéd. Munkaidő és szabadság nyilvántartások A munkáltató számára a Munka Törvénykönyve kötelezővé teszi, hogy nyilvántartást vezessen a rendes és a rendkívüli munkaidő, a szabadság, továbbá a készenlét tartamáról. Amennyiben a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodást kötött az önként vállalt túlmunkára vonatkozóan, akkor a munkáltató e túlmunkáról is köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásokkal kapcsolatban fontos követelmény, hogy azokat naprakészen kell vezetni. A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és a túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. A nyilvántartásból a munkaidőre vonatkozó további lényeges adatoknak is ki kell derülnie.
[htmlbox mt_kommentar] Például, a munkavállaló egy írásosnak minősülő elektronikus dokumentumban a tárgyhónap előtt egy héttel megkapja a teljes tárgyhavi beosztását. Emellett a felek külön nem vezetik a jelenléti adatokat, csak akkor, ha a beosztástól eltértek. Például, ha a második héten a munkavállaló beteget jelent, akkor azonnal fel kell vezetni a beosztásba, hogy a tervezettel szemben a munkavállaló betegszabadságon van. Ugyanígy, ha a valamely munkanapon a munkavállaló beosztásától eltérő rendkívüli munkaidőt teljesít, ezt rögtön be kell vezetni a nyilvántartásba. Az ekként vezetett beosztást-nyilvántartást elég a hónap végén kinyomtatni és jóváhagyólag aláíratni a munkavállalóval. A nyilvántartás formája viszont a munkáltatóra bízott kérdés. Ez lehet egy papíron vezetett vagy, az üzem falára kifüggesztett táblázat, de akár egy elektronikus dokumentum is. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalók kötelezettségévé tegye, hogy vezessék a saját jelenléti adataikat. Ám a munkavállaló mulasztása esetén ekkor is a munkáltató felel a nem megfelelő munkaidő-nyilvántartás miatt.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 8-án (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 367 […] óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, valamint az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. Az Mt. 103. § (1) bekezdése - többek között - úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Általános munkavállalói kötelezettség, hogy a munkaidő kezdetére a munkavállalónak már - a telephelyen belül - munkavégzési helyén szükséges tartózkodnia. A munkahelyen való jelenlét azonban általában nem azonos a munkaidővel. Ez az állítás különösen igaz a munkaidő kezdő (megérkezés, átöltözés formaruhába) és befejező időpontja (tisztálkodás, visszaöltözés utcai ruhába) körüli időpontokban. Magának a kártyának a lehúzása tehát egyáltalán nem biztos, hogy egybeesik - sőt, feltehetően nem azonos - a munkavállaló munkaidejének kezdetével, illetve végével, mert a kártyarendszer csupán a munkahelyen való jelenlétet rögzíti.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Változásbejelentés. Milyen feltételekhez kötött az adott gazdasági tevékenység végzése? Új tevékenység bejelentése előtt érdemes ellenőrizni, hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles -e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, amely szerepel az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és amelynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell. A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.
Sürgősségi eljárásra nincs mód. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén. A változásbejelentéshez nem kell csatolni dokumentumokat. Az eljárás díj- és illetékmentes, azaz ingyenes. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mi a teendő, ha a vállalkozó adatai megváltoznak? Egyéni vállalkozó adatainak változása. Az egyéni vállalkozó – természetes személyazonosító adatai (név, születési helye, születési ideje, anyja neve), lakcíme és állampolgársági adatai kivételével – az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak megváltozását a változástól számított 15 napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (változás-bejelentési űrlap) keresztül bejelenteni. Mit kell tudni tevékenységi kör módosítása esetén? Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR, ), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást. A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról: ÖVTJ'21 Tartalom Mit kell tudni a vállalkozói címadatok változása esetén? Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult. A VÁLLALKOZÁS ADATAINAK MÓDOSÍTÁSA. Mi a menete az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatti székhelyadat változási bejelentésnek? Szünetelő egyéni vállalkozó esetében az ügyintézési felületen található a " Szünetelő egyéni vállalkozó székhelyadat változásának bejelentése "-menüpontot kiválasztva tehető meg a bejelentés. A szünetelés időtartama alatt kizárólag a megváltozott székhelyadat jelenthető be, más adat változásának bejelentésére nincs mód.
Az adatlap első oldala (alapadatok), valamint a módosult adatokat tartalmazó oldalak kitöltése kötelező! Kérjük, minden esetben adjon meg elérhetőségeket! Javasoljuk, hogy adjon meg e-mail címet a későbbi módosítások elektronikus elvégzése érdekében. A módosítás minden esetben díjmentes!
Időpontfoglalás bankfiókba A számlanyitáshoz szükséges dokumentumok listáját itt megnézheti. Amennyiben csoportos beszedései vagy állandó átutalási megbízásai vannak korábbi számláján, teljesítésükkel bízza meg a Raiffeisen Bankot. Ehhez kérjük, hozza magával aktuális bankszámlakivonatát. Elintézzük Ön helyett a cégkivonat beszerzését. Kímélje meg magát a sorbanállástól! Mi ezt is elintézzük Ön helyett. Segítünk tájékoztatni üzleti partnereit megváltozott számlaszámáról. Ingyenes számlaszám matricát nyomtatunk Önnek, így számláit egyben partnerei tájékoztatására is felhasználhatja! Ragassza rá kimenő számláira az új számlaszámát tartalmazó matricát, így felhívhatja üzleti partnerei figyelmét megváltozott számlaszámára. Az ingyenes számlavezetés feltétele, hogy havonta a bejövő forgalom eléri a 1, 5 millió Ft összeget (EBKM: 0, 01%). Bejövő forgalomnak minősül minden bankon belülről és bankon kívülről érkező átutalás – kivéve az ügyfél Raiffeisen Banknál vezetett saját tulajdonú számlájáról érkező átutalásokat – illetve bármely, az ügyfél számlájára történő pénztári készpénzbefizetés.