SZENT LÁSZLÓ királyt Nagyváradon temették el az általa emelt székesegyházban. Sírjánál csodák történtek, a törvénykezésben ott történő eskünek perdöntő ereje volt. Szenttéavatása 1192-ben történt s a XIII. század elején elkészült életírása is: Legenda Sancti Ladislai. A névtelen szerző a kereszténység jámbor hősét dicsőíti a királyban minden különösebb magyar vonatkozás nélkül. Nem annyira életéről, mint inkább csodáiról szól. A Szent László-legenda legrégibb latin kéziratában hat csoda van: az imádkozó király levegőbe emelkedése, az éhező sereget tápláló vadállatok meséje, a király tetemeit szállító szekér megindulása, a hátrafordult fejű ember története, az ezüst tál esete és a csillag-csoda.
Mindezek a mozzanatok már a László-legenda megírása előtt is megvannak számos külföldi legendában, nem egy közülük nagyon régi eredetű, egyik-másik igazi ősrégi történet. A szép elbeszélések idegenből kerültek hozzánk s utólag kapcsolódtak a király személyéhez. Ha valamelyik egyházi férfiú a templom szószékén megemlékezett egy-egy példáséletű szent emberről s elmondta Szent Jakab, Szent Márton, Szent Vencel és mások életének csodás eseményeit, hallgatóinak képzeletét megragadta a csoda, beszélgettek róla s idő multával Szent László emlékéhez fűzték az elbeszélést. Belejutottak ilyen jámbor történetek más középkori magyarországi szövegekbe is, így Márk krónikájába, a Dubnici Krónikába, Temesvári Pelbárt munkáiba és a XVI. századi magyarnyelvű kódexek lapjaira. Egész legendakör alakult ki ilyen módon a magyarok hőslelkű királyáról, a mondák szálai legendákkal fonódtak egybe, az igaz történet a képzelet alkotásaival keveredett. Kiadások. – A magyarországi szentek legendáit a könyvnyomtatás elterjedése óta sokszor kiadták s a jobb kiadásokban a kéziratok és megelőző szövegkiadások megemlítésére is gondot fordítottak a szövegek közlői és magyarázói.
Talán ennek is köszönhető, hogy László kultusza a halála után gyorsan kifejlődött. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt ezt az egyház hivatalosan is megtehette volna. A kultusz kibontakozásához a döntő lökést III. Béla király adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód képviselői őt tekintették példaképüknek. Számos monda is őrzi a Lovagkirály emlékét. "Erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára. Ám mikor látta, hogy kitüntető javakkal dicsekedhet, nem fuvalkodott fel gőgjében, nem foglalta el mások jogait ármányosan vagy erőszakkal, hanem a kapott jótéteményekért köteles hálát adva annak, aki megelőző érdemek nélkül szokta osztogatni a javakat, valahányat észrevett magában, Isten tiszteletének szentelte" - maradt fenn róla.
Vagy A Nap nélküli világ (1964), amely bemutatta, hogyan élt Cousteau és csapata 15–20 méter mélyen általa alkotott tengeri házban és tett felfedező túrákat több száz méternyi mélységbe. (Ez a mű is Oscart ért. ) Az Utazás a világ végére című alkotásában arról számolt be izgalmasan, miként tett a kapitány izgalmas felfedezőutat az Antarktiszra. Jelenetek a filmből (Fotók: a film magyarországi forgalmazójától, az ADS Service-től) A mélység kalandora (L'odyssée) című új francia játékfilmben, melyet a magyar mozik is vetítenek 2016 decemberétől, Jérôme Salle rendező az 1910 és 1997 között élt felfedező, feltaláló, kutató, filmkészítő kalandokban bővelkedő életét, sorsát tárja elénk. A direktor egyrészt magánéletén keresztül ábrázolja, amely összefonódott munkájával, másrészt alkotó- és tudományos tevékenysége bemutatásával, mely az utókor számára halhatatlanná tette. A mélység kalandora · Film · Snitt. Salle találkozott is Cousteau unokáival: a tragikusan, 39 éves korában, balesetben elhunyt Philippe fia gyermekeivel, akiknek el is magyarázta: nem dokumentumfilmet fog készíteni, hanem egy játékfilmet, mellyel az a célja, hogy szórakoztasson, és megismertessen egy fantasztikus embert, akiről az ifjabb nemzedék már alig tud valamit.
a film adatai L'odyssée [2016] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: produkciós vezető: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: forgalmazó: moziforgalmazó: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! A mélység kalandora film. hangsáv adatok A mélység kalandora 1. magyar változat - készült 2016-ban szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Vissza a kezdőlapra
Jacques-Yves Cousteau a XX. század egyik ikonikus alakja, akinek sok mindent köszönhet az emberiség. Felfedezései által megismerhettük, milyen csodás hely a világ, amelyben élünk, kutatásai rávilágítottak, mennyire fontos megóvni környezetünket. Amellett, hogy életét a tengerek, óceánok mélyének kutatásával töltötte, folyamatosan kereste helyét a világban, valamint saját boldogságát és az élet értelmét. Jacques-Yves Cousteau Magyarországon sem ismeretlen, az egész világon hatalmas megbecsülés övezte. Érdemeit hosszan lehetne sorolni: fedezte fel a könnybúvárok által használt búvárkészüléket és megannyi más, az óceánok kutatásához elengedhetetlen eszközt és készüléket, de legnagyobb érdeme az volt, hogy az elsk között népszersítette a környezetvédelmet és vitte be a tudományt a szórakoztatás világába. Filmjeit és tévésorozatait mindenhol vetítették és imádták, kutatásaival pedig közelebb hozta hozzánk a tengerek mélyének titokzatos világát. A mélység kalandora teljes film. Most egy kicsit az embert is megismerhetjük a híres piros tengerészsapka alatt.
Ugyanakkor azt is feladatának tartja, hogy közben őszintén elmeséljen egy hibáktól sem mentes gazdag életutat. A mélység kalandora « VOX.hu. A rendező úgy véli, létezett egy csodálatra méltó Cousteau a maga felfedező vágyával, kalandorságával, bámulatra méltó kíváncsiságával és egyben bátorságával, valamint egy olyan esendő ember, aki mintha túlságosan is szerette volna önmagát, aki kedvelte a rivaldafényt, aki kicsit egoista volt, s olykor hajlamos volt átlépni mindenen és mindenkin céljai megvalósítása érdekében. A célja nem volt más, mint meghódítani, idővel oltalmazni a tengert, egyszerre megismerni és megismertetni mélységét, annak rejtelmeivel. A filmben megelevenedik Cousteau ifjúkora, tengerimádata, ahogy megismerkedik későbbi feleségével, és ahogy már a negyvenes években foglalkoztatja a filmkészítés, a búvárkodás képi megragadása. Az erről az időszakról szóló jeleneteket Horvátország még ma is érintetlen tengerpartjain készítették, mivel Franciaországban már teljesen eltűntek ezek a vidékek – árulta el a rendező.