Ezen $P_3$ pont felett (első blikkre) egyáltalán nincs is víz, így felületesen szemlélve azt gondolhatnánk, hogy itt nem jelentkezik (a "felette lévő víz súlyából származó") hidrosztatikai nyomás. Csakhogy nyugvó folyadékban vízszintesen elmozdulva a nyomás mindenütt azonos, márpedig a $P_4$-ba innen vízszintes elmozdulással juthatunk le: így a \(P_4\) pontban a nyomásnak meg kell egyeznie a vele azonos magasságban lévő \(P_3\) pont nyomásával. Ugyanakkor a \(P_4\) pont a folyadékfelszín alatt \(h_1\) mélységben van, így ott a víz súlyából származó hidrosztatikai nyomás biztosan: \[p_{\mathrm{hidr}}=\varrho \cdot g\cdot h_1\] (amihez még hozzájön a vízfelszínre ránehezedő légkör súlya miatt keletkező \(p_0\) légnyomás, vagyis a teljes nyomás \(p=p_{\mathrm{hidr}}+p_0\) értékű, de most mi csak a víz hidrosztatikai nyomásával foglalkozunk). Tehát a \(P_3\) pontban is Ha a $P_3$ pontban is \(p_{\mathrm{hidr}}=\varrho \cdot g\cdot h_1\) hidrosztatikai nyomás van a víz miatt. Mivel nyugvó folyadékban vízszintes irányban elmozdulva a nyomás mindenhol azonos, ezért a \(P_3\) pont mellett (vízszintes irányban) mindenhol ekkora nyomás uralkodik, ezért a \(P_3\) pont felett közvetlenül található (pirossal jelölt) \(A\) felületű vízszintes üveglapra a víz \[F=\varrho \cdot g\cdot h_1\cdot A\] nagyságú nyomóerőt fejt ki.
Még szép, furán nézne ki, ha a kétfajta nyomásnak más lenne a mértékegysége. Természetesen 1000 Pa = 1 kPa (kilopascal) és ez a nyomás SI mértékegysége. Tán hallottátok még a másik mértékegységet is említeni, ez a bar**, illetve a kilobar. Ez nem a szabványos SI m. e. Még egy kísérletet végezz el gondolatban. Ez is le van írva a tankönyv 47. oldalán. (Érdemes még ezen az oldalon az előző kísérletet is elolvasni, elképzelni. ) Nyomd meg a képen látható vizibuzogány dugattyúját! Minden irányban szinte azonos nyomással fröcsköl ki a víz. Ez a megállapítás már Pascal törvénye. Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. Ezen a Pascal törvényen alapszik a hidrosztatika egy észszerű alkalmazása, a hidraulikus emelő működése: Az A1 felületen megnyomom a dugattyút. Ennek hatására a négyszer nagyobb A2 felületen ugyanannyival emelkedik a nyomás (=F/A). Tehát az F1/A1 = F2/A2 egyenletből látható, hogy A2>A1 miatt ez (Pascal) törvényszerűen az F2>F1 relációt jelenti.
Ugyanis ebben a konkrét esetben az F1/A1=F2/A2 egyenlőség akkor marad érvényben az A2 helyére 4*A1-et írva, ha F2 helyére 4*F1-et írok. F1/A1=4*F1/4*A1. Ami bennünket érdekel: F2 erő, vagyis a teher négyszerese az F1 erőnek. Tehát nagyobb súlyt/terhet lehet imígyen megemelni! Itt meg kell említeni, hogy csak erőt nyerünk, de munkát, energiát NEM! Gondolkozz el, miért? Még egy fontos összefüggésre hadd térjek ki! Azt állapítottuk meg, hogy a folyadékok nyomása, vagyis a hidrosztatikai nyomás két tényezőtől függ és mindkettővel egyenesen arányos. Függ: - a folyadékoszlop magasságától, - a folyadék sűrűségétől. Mást nem említettem, tehát CSAK e kettő befolyásolja a NYUGVÓ FOLYADÉK hidrosztatikai nyomását. FIGYELEM, ezek után logikus a következtetés, hogy például a folyadék színétől, hőmérsékletétől nem függ. Tehát NEM FÜGG a folyadékot tartalmazó edény alakjától (állhat ferdén is! ) és főleg nem függ az edény szélsségétől, az aljának kiterjedésétől, bármekkora legyen is az! * a -méter a szóösszetételek részeként a fizikában mindig -mérőt, -mérést jelent.
Az edények alján a felületek nagysága megegyezik. (Forrás:) Pascal törvénye: a külső nyomás a folyadék belsejében gyengítetlenül terjed tovább minden irányba. Egy animáció mutatja be ezt a törvényt, melyet ide kattintva nyithatsz meg. Ha a dugattyú segítségével (a kép alján lévő csúszkát balra kell húzni) nyomást fejtek ki a folyadékra, akkor az továbbterjed, és az üvegbúrán lévő lyukakon keresztül kinyomja a vizet. Ezt a törvényt alkalmazzuk a hidraulikus emelő működtetése közben, melynek animációját ide kattintva nyithatod meg. Számítási feladat Mekkora hidrosztatikai nyomás nehezedik az 50 méter mélyen lévő búvárra? (a víz sűrűsége 1000) h = 50 m ρ = 1000 p = h · ρ · 10 = 50 m · 1000 · 10 = 500. 000 Pa = 500 kPa Teszt Vissza a témakörhöz Bejegyzés navigáció
a folyadék, amelyet a hely elfoglalásával távolított el, és ezáltal az objektum felhajtóerővel rendelkezik.
Hogyan lehet... A köszvény - okok, tünetek és... A köszvény egy több szervet érintő betegség, melyben megemelkedik a húgysav szintje a vérben, és bizonyos szervekben kristályok formájában... A fehérjék szerepe az étrendben Az élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék, ezért ezeknek a táplálékok között különleges szerepük van. A szerkezetüket tekintve 20... A fehérjedús diéta hátulütői Ha Ön nő, és éppen fogyókúra vagy étkezési szokásain való változtatás elkezdését fontolgatja, óvakodjon a magas proteintartalmú... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Kerüld el a húsok fogyasztását! Kis mennyiség még "elmegy", de figyelj arra, milyen típusú húst és mennyit viszel be. Kerüld a nagy "zabálásokat" …. a köszvényes rohamok gyakran jelennek meg disznótoros vacsorát, pörköltes ebédet követő éjjelen. Az alkatodnak megfelelő testsúly fenntartása. Akkora adagokat egyél, amelyek az egészséges testsúly fenntartását segítik. Ha a súlyod növekszik – túl sokat eszel! A fogyás csökkentheti a húgysavszintet! De kerüld a drasztikus fogyasztást, mert ez átmenetileg növelheti a húgysavszintet. Diagnózis A köszvény diagnosztizálásához általában nem kell sok minden, általában elegendők a következők: Fizikális vizsgálat: A betegség annyira jellemző tünetekkel jelentkezik, hogy többnyire azonnal, első pillantásra felismerhető. A lokalizáció (nagy lábujj alapízülete), a duzzanat, a bőrpír és a kínzó fájdalom együttese azonnal fel kell, hogy hívja az orvos figyelmét. Köszvény roham gyógyszer házhozszállítás. A vizsgálatokkal inkább más betegségeket kell kizárni, mintsem a köszvényt "bizonyítani". Laborvizsgálat.