Ha Karácsonykor jobban kedveled a természetes alapanyagokból készült díszeket, akkor biztosan Neked is tetszeni fognak a piros orrú rénszarvasok. Kellékek: kb. 4-5 cm átmérőjű faszelet, Y alakú vékony faág (tujából), natúr és piros kenderzsineg, piros mini zsenília pompom, patina, fehér festék, fekete alkoholos filctoll, ragasztó 1. Az Y alakú tujaágakról (vagy bármilyen más vékony ágból) vágjuk le a zöld leveleit, és az ágakat vágjuk a faszelethez illő méretre. 2. A faszeletek oldalába vékony fúróval fúrjunk fél cm mély lyukakat. Rudolf a piros orrú rénszarvas mese. A natúr kenderzsinórból vágjunk le kb. 15 cm-es darabokat, és hajtsuk félbe. A lyukakba nyomjunk ragasztópisztolyból ragasztót, és zsinórt ragasszuk bele. 3. A faszeletek mindkét oldalának a felületét patinába mártott ronggyal körkörösen töröljük át, így kellemes, barnás meleg színárnyalata lesz. A zsinórokat is húzzuk át a patinával. A faszeletekre ragasszuk fel a piros pompomokat. 4. A pompomok alá fekete filctollal rajzoljunk egy enyhén ívelt függőleges vonalat, fölé pedig egy-egy szemet rajzoljunk.
7. Ne répát tegyetek ki neki Bár a répa is javítja a látást, a rénszarvasok mégsem azzal táplálkoznak a természetes környezetükben. Ezért bár a mese szerint a kéményen leereszkedő Mikulásnak kekszet, a rénszarvasoknak pedig répát illik kikészíteni, valószínűleg a patások jobban örülnének egy kis zuzmónak. Ráadásul nem is teljesen vegetáriánusok, van hogy az állati eredetű táplálék is befigyel az étrendjükbe, tojás vagy épp kisállatok formájában. 8. Az agancsa remek táplálék Persze a tápláléklánc körforgásának ők is a tagjai, így a medvék, a farkasok vadásznak rájuk. Ám mivel nagyon gyorsak és nagy csordákban közlekednek, nem könnyű prédák. Rudolf a piros orrú rénszarvas dalszöveg. Viszont ennek ellenére sok állatnak szolgáltatnak táplálékot, méghozzá a minden évben elhullajtott agancsaikkal, amiket más állatok megesznek, mert nagyon magas az ásványianyag-tartalmuk. Nos, ennyit Rudolfról, most már jöhetnek a rajzfilm, amit ezek után egészen tudományos szemmel nézhetsz meg, miközben a gyerekek szájtátva bámulják a repülő rénszarvasokat.
A mese, amely 1938-ban született hatalmas siker lett, az egész világon ismerik a piros orrú rénszarvast, aki a Télapó segítségére sietett. Ezt a mesét állítottuk színre. Szokás szerint a játékba bevonjuk a gyerekeket, ők lehetnek a szánhúzó rénszarvasok és a karácsonyi manók, kik készülnek a Télapó méltó fogadására. Megismerkedhetünk Rudolffal, akivel együtt kísérhetik a gyerekekhez a Mikulást. Persze az előadás végén a Rudolf dal is megszólal, mellyel közösen ünnepeljük a Karácsonyt. Rudolf a piros orrú rénszarvas zeneszöveg. Szereplők: Vihar Ildikó Télapó....................................... Takács László mogyi István/ Simon Eszter Réni karácsonymanólnár Virginia Dí Szilád Varroda Zenei összeállítá Szilárd Színpadra alkalmazta................... Laborfalvi Mária Képek az előadásról:
Életének 58. évében elhunyt Bajor Imre színművész - erősítette meg a művész haláláról szóló sajtóhíreket Hegedűs László, a család ügyvédje. Bajor Imrét szerdán 9 óra 45 perckor kórházban érte a halál, temetéséről később intézkednek. A művész régóta szenvedett daganatos megbetegedésben. Bajor Imre 1957. március 9-én született Budapesten. Színi pályáját 1976-ban az Állami Déryné Színháznál kezdte gyakorlószínészként. 1984-től kisebb szerepeket játszott a színházban, innen 1989-ben szerződött a Játékszínhez, 1999 óta szabadúszó. Főbb színpadi szerepei: Beck (Zsolt: Erzsébetváros), Bill (Maugham: Örökké téged), dr. Spórum (Molnár: A jó tündér), Miska, a lovászfiú (Szirmai: Mágnás Miska). A közönség a Szomszédok című teleregény Oli nevű fodrászfiújaként ismerte és szerette meg. Itt hangzott el az általa kitalált köszönés, a "Csóközön", amely olyan nagy tetszést aratott, hogy országjáró önálló estjének is ezt a címet adta. Bajor Imre a kilencvenes évektől elmaradhatatlan résztvevője volt a Rádiókabaréknak, nagy sikerű magánszámának refrénjét máig emlegetik: "Én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó".
Két gyermekük született, végül külön utakon folytatták tovább. Szakításuk után a színésznő új párra talált, akit két fiúval ajándékozott meg. Kattints a további képekért! Bajor Imre egy ország kedvence volt, halála mindenkit mélyen megrázott. A színpadon mindig szórakoztató és könnyed volt, egy pillanat alatt elvarázsolta a közönséget. Szerelmei, házassága azonban nem volt ennyire nyitott a nagyközönség számára, most volt párja, Hámori Eszter mesélte el, milyen volt a művész társának lenni. Leadfotó: RTL Klub
köszönés "Oli úr védjegye" volt, amit Bajornak nem lett volna szabad önálló brandépítésre használni, így Szomszédok atyja állítólag emiatt rúgta ki a teleregényből Bajor Imrét (később szerencsére még a haláluk előtt kibékültek). 5. "Én, a Gyula meg az Ottó, a Tóth Ottó" Bajor Imre népszerűsége iszonyatosan meglódult a Szomszédok -béli vendégszereplését követően, így a '90-es évektől már ő is meghatározó szereplő lett a rendszeresen jelentkező Rádiókabaré ban (amit 1985-től, Marton Frigyes nyugdíjazása után Farkasházy Tivadar szerkesztett). Kacagtató poénjaiért 1995-ben és 1996-ban Rádió nívódíjat kapott, 1999-ben pedig elnyerte a Karinthy-gyűrűt is. Széles körben ismertté vált karaktere, Ede bácsi és a figura a gyakran visszatérő poénja, az "én, a Gyula, meg a Tóth Ottó" köré felépített kabaré először 1997-ben jelent meg kazettán a Kadencia kiadónál, 2008-ban pedig cédén is kiadták. Az Ede bácsis tréfákban gyakran feltűnt Ihos József legendás karaktere, Kató néni is, a zenés betétekben pedig olyan aranytorkú énekesnők kísérték vokalistaként a dalra fakadó Bajor Imrét, mint Koós Réka és Tunyogi Bernadett.
Így volt ez a Mágnás Miska operettszínházi premierjén, ahol Oszvald Marikával játszotta a főszerepet. A darabot Verebes István rendezte, és a siker – mint várható volt – nem maradt el. Bajor ennek ellenére ugyanúgy izgul minden előadás előtt. "Létezik egyfajta elvárás velem szemben, amelynek meg kell felelnem. Minden este meg kell nyerni a közönség szívét, hiszen mindig mások ülnek a nézőtéren.