0 Szín: színes Felirat: angol, akadálymentesített magyar Képarány: 16:9 (1:2. 35) Játékidő: 96' Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság, 2019 Felelős kiadó: Ráduly György – Kiadványszerkesztő: Fazekas Eszter Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem Támadás a fehér ház ellen 3. - a védangyal bukása Isten hozta őrnagy úr! 1969, isten hozta őrnagy úr, tóték, vígjáték - Videa Isten hozta, őrnagy úr! – Wikipédia The beatles tagok Isten hozta őrnagy úr teljes film festival Augusztus 20 vihar code Munkát keresek Ukrán - Magyar-Ukrán Szótár - Glosbe Isten hozta őrnagy úr teljes Kedves felhasználók!
Dobozolgatunk?! Fábri Zoltán ezen filmjét nem jegyzik a kétségtelenül látványos rendezői életmű legjobbjai között. Pedig hát… De ne szaladjunk előre! Fél évszázada másként festett a világ, talán még a Föld is másként forgott, s a korabeli ítészek mindenképpen szatírát próbáltak belelátni az Örkény István forgatókönyve/kisregénye/drámája alapján forgatott filmbe. De mi van akkor, ha groteszk meseként próbáljuk értelmezni? Hiszen maga Fábri is "huszadik századi mesének" titulálja művét. Mindenképp érdemes megnézni/újranézni. Az Isten hozta, őrnagy úr! igen hangos némafilm. A szereplőknek be nem áll a szájuk, a tücskök ciripelnek, a kutyák ugatnak, a rezesbanda zajong, a margóvágó döndül - és ehhez jön még a narrátor (Darvas Iván) hangja. Ja, és Mihály András némafilm burleszket idéző filmzenéje. És itt van a karikírozott színészi játék. Sinkovits és Latinovits eszeveszetten jók. De a többiek is. Fábri úgy használja a mozgást, a gesztusokat, a jelmezeket, kellékeket, sőt a színeket és a teret is, mintha egy naiv, de mégis rafinált némafilmben közlekednénk.
(1969) MAFILM Stúdió 1 | Dráma | Háborús | Vígjáték | 6. 1 IMDb A film tartalma Isten hozta, őrnagy úr! (1969) 106 perc hosszú, 10/6. 1 értékelésű Dráma film, Zoltán Latinovits főszereplésével, Major szerepében a filmet rendezte Zoltán Fábri, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.
Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus. A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett.
IMDb Értékelés 8. 1 1, 819 szavazat TMDb Értékelés 5. 9 9 szavazat Rendező Stáb
A film egy mátrai falucskában játszódik a II. világháború idején. A köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok fronton harcoló fia értesíti szüleit, hogy idegösszeomlás szélén álló parancsnoka szabadságát náluk töltené. A postás annyira szereti Tótékat, hogy a fiú halálhírét tartalmazó levelet nem kézbesíti. Fiuk érdekében Tóték az álmatlanságban szenvedő őrnagy minden megalázó szeszélyét eltűrik s éjjel-nappal tébolyultan dobozolnak. Amikor a búcsú után váratlanul visszatér a vendég, az állandóan terrorizált Tóth a margóvágó géppel négybe hasítja. FE The film takes places in a tiny village in the Mátra during World War II. The son of the reputable fire-chief who fights on the front lets his parents know that his commander, close to a nervous breakdown, would spend his holidays in their home. The postman loves the Tóth so much, that he does not deliver the letter containing the news about their son's death. For their son's sake the Tóths endure all the whims of the insomnia-ridden major, making paper boxes day and night like crazies.
Loren alakítja El Cid feleségét, Jimenát, aki a házasság beteljesedésének elutasításából kifolyólag elhagyja a kolostort, hogy egy zárdába vonuljon. Ezután El Cid ígéretéhez híven tovább folytatja az elhunyt Ferdinánd király gyermekeinek védelmét. 3. Előttem az élet (2020) A Rotten Tomatoes szerint Loren karrierjének harmadik legjobb filmje történetesen a legutóbbi. Az Előttem az élet című alkotásban a színésznő Madame Rosát alakítja, egy holokauszt-túlélőt, aki egy napközi otthont vezet az olasz tengerparton. Amikor Rosát az utcán átveri egy 12 éves szenegáli fiú, Momo (Ibrahima Gueye), úgy dönt, hogy inkább a napközibe fogadja be a fiút, minthogy átadja a rendőrségnek. Idővel Rosa és Momo között megbonthatatlan kötelék alakul ki, ahogy egyre jobban megismerik egymást. A film pedig a színésznőnek is különösen fontos lehet, hiszen kisebbik fia, Edoardo Ponti rendezte, bár nem ez volt az első közös munkájuk. A női lélek fájdalmai című 2002-es drámában már dolgoztak együtt. Három évvel az El Cid után Loren újra összeállt Anthony Mann rendezővel egy újabb epikus, háromórás történelmi dráma, A Római Birodalom bukása című film kedvéért.
Olykor bizarr módokon kapcsoltak ki a középkorban. A Római Birodalom bukása után Európa több politikai államra bomlott, melyek között gyakori volt a háborús helyzet, és kezdetét vette az úgynevezett sötét középkor. Nyilvános kivégzés Akkoriban a lefejezést találták az egyik legkevésbé fájdalmas, ezáltal a legszerencsésebb halálnemnek. A felnégyelés vagy a felakasztás sokkal drasztikusabb volt. Előfordult, például felségárulás esetén, hogy a kivégzetteket már akkor felmetszették és megszabadították a belső szerveiktől, amikor még éppen csak fel lettek akasztva, és éltek. Morbid, de a közönség számára izgalmasak voltak ezek a jelenetek. Sok helyen tartottak nyilvános égetéseket is, amikor az eretnekeket, illetve boszorkányokat vetették máglyára. Így égették meg Jeanne d'Arcot is, de a spanyol inkvizíció egészen nagyszabású, tömeges égetéseket, úgynevezett autodafékat is tartott, amelyen sokan részt vettek nézőként. Macskaégetés A 21. századi ember számára a macskák kedves, pihepuha állatok, melyeket gyakran tartunk házi kedvencként.
A Római Birodalom bukása után Európa több politikai államra bomlott, melyek között gyakori volt a háborús helyzet, és kezdetét vette az úgynevezett sötét középkor. A paraszti lét meglehetősen nehéz volt, és akkoriban még híján voltak sok mindennek, aminek a modern ember már birtokában van. Az emberek azonban már ebben az időben is szerettek szórakozni: kedvelték a birkózást és a kakasharcot is, a lányok pedig szívesen halásztak férfinevekkel ellátott almákat a szájukkal, egy nagy vizeslavórból, hogy megtudják, mi lesz a jövendőbelijük neve. Ami azonban a kikapcsolódást illeti, olykor bizarrabb formákat választottak. 4 bizarr szórakozási mód a középkorban Nyilvános kínzás és kivégzések Amikor valakit kínzásnak tettek ki, vagy kivégezték, az nemcsak azt a célt szolgálta, hogy az illetőt megbüntessék, hanem az emberek szórakozását is. Az emberek ugyanis szívesen nézték, és érdekesnek találták, ahogyan valakivel ezek történnek. Akkoriban a lefejezést találták az egyik legkevésbé fájdalmas, ezáltal a legszerencsésebb halálnemnek.
Az új pápa azonban akkor sem Formózusz lett, de legalább megkegyelmezett neki az egyházfő, ugyanis szüksége volt a befolyásos római csoportok támogatására. Így 883-ban törölték a kiátkozását, és visszatérhetett egyházmegyéjébe. Még több pápa pontifikátusát kellett irigykedve végigvárnia, mire 891-ben, körülbelül 75 éves korában őt választották Szent Péter székébe. Forrás: Tovább a cikkre »