Kérdés 1952-ben született nő munkavállaló 40 éves szolgálati idővel rendelkezik. Ha előrehozott öregségi nyugdíjra csak 2011-ben, 59 évesen lesz jogosult, van-e arra mód, hogy 57 évesen, 2009-ben "megvásárolja" az előrehozott öregségi nyugdíjig hátralévő két évet? Amennyiben ez nem lehetséges, ám a munkáltató hozzájárulna ehhez, és kifizetné neki a "különbözetet", akkor elmehetne-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2009-ben? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. január 12-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 211 […] nyugdíjazására. Lehetőség van azonban arra, hogy a munkáltató korengedményes nyugdíjazásról állapodjon meg a munkavállalójával. A megállapodás - a Tny. 7. § (1) vagy (4)-(5) bekezdésében megállapított öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel - abban az esetben köthető meg, ha a munkavállaló rendelkezik az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt, a Tny. 9. §-ában vagy a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idővel [Kny.
A nyugdíjkorhatár emelésével összefüggésben, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően meghatározott szolgálati időt szerezett, a reá irányadó (felemelt) öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. A lehetőség a nő részére legfeljebb a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban 55. életéve betöltésétől, a féri részére, pedig 60. életéve betöltésétől biztosítja a nyugdíj igénybevételét - kérelemre -, ha az igénylő a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkezik. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnak együttes feltétele a születési évtől függően - meghatározott - korhatár betöltése és az előírt szolgálati idő megléte. Utoljára frissítve: 1970. 01. 01.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. július 21-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 76 […] megszüntetni a közalkalmazott jogviszonyát a kérdésben foglalt esetben, az csupán közalkalmazotti kérelem esetén egy lehetőség számára. Megjegyezzük, hogy a közalkalmazott felmentésére e jogcímen csak akkor kerülhet sor, ha a közalkalmazott a felmentése kérelmezésekor már rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeivel. Ha a munkáltató a kérelemre nem menti fel a közalkalmazottat, közös megegyezéssel ekkor még megszüntethető a jogviszony, ennek azért is nagyobb lehet az esélye, mivel jóval költségtakarékosabb - így a közalkalmazottnak persze anyagilag hátrányosabb - megoldás. Amennyiben erre sem hajlik a munkáltató, és az illető még ekkor is ragaszkodik az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez, végső eszközként marad a közalkalmazotti lemondás. A Kjt. 78. § (4) bekezdése a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultsággal kapcsolatban állapít meg kedvezményt tartalmazó rendelkezést.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. november 2-án (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1211 […] összegű előrehozott öregségi nyugellátás igénybevételére jogosítja. Azonban a szolgálati idő mértékének számítását valóban befolyásolhatja a gyermekek száma. A Tny-tv. 11/A § alapján az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíj-jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet - legfeljebb három gyermek után - szolgálati időként kell elismerni. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 9/A §-a azonban tovább pontosítja ezen kérdés megítélését. Amennyiben a nyugdíj megállapítására határozattal sor kerül, azt a dolgozó bejelenti munkáltatójának. A munkavállaló bejelentését követően kerülhet sor a nyugdíjazás jogcímén történő felmentésre, értelemszerűen a felmentési ideje is ezt követően fog elkezdődni, s foglalkoztatási viszonya is a felmentési idő elteltét követően fog megszűnni. A különjuttatás kérdésének szabályozása az elmúlt időszakban igen gyakran került módosításra.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. május 19-én (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2371 […] negyven év szolgálati idővel rendelkezik, és nem áll a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdése szerinti biztosítással járó jogviszonyban. A Tny. 8. §-a rendelkezik a korkedvezményben részesülés feltételeiről, e szerint a kollégájukra irányadó 60 éves előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő függvényében rövidülhet. A Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság határozatában igazolt 13 év 92 nap időtartam két év korkedvezményre jogosítja kollégájukat a Tny. § (2) bekezdésének a) […]
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ő maga a gimnáziumban el is határozta, hogy nagypályán is kipróbálja magát focistaként. A sportközeg tehát még közelebb került hozzá, ám a tanárként dolgozó édesanyjától kapott útravaló is kellett ahhoz, hogy most riporterként, műsorvezetőként dolgozzon. "Adás előtt, mielőtt felgyullad a piros lámpa, egy rövid imát el szoktam mondani, hogy az Úristennek ajánlom a munkámat és kérem, maradjon velem" – árulta el Berkesi Judit, aki a családtól kapott örökséget kislányának és a hamarosan születendő kistestvérnek is szeretné átadni. "Mi a szüleinktől kaptunk egy örökséget, példamutatást, hitet, amelyet most nekünk kell továbbvinni. Bízom benne, hogy ezt mi is hitelesen tudjuk továbbadni. Nagyon fontos cél és feladat, hogy a gyerekeket hitelesen tudjuk nevelni hitben, lélekben, testben" – fogalmazta meg Berkesi Judit, milyen nagy a felelősségük szülőként. A Református magazin adása, amelyben megismerhetik Berkesi Juditot, édesapját és fotók által a családját is, itt nézhető újra. A Református magazin a magyar református egyház életének fontosabb eseményeit mutatja be vasárnap délelőttönként a Duna Televízió műsorán.
Már kisgyerek korában beszippantotta a futballmérkőzések hangulata Berkesi Juditot, aki református lelkész édesapjával és két lánytestvérével rendszeresen járt focimeccsekre. Az M4 Sport műsorvezetőjének innen ered tehát a sport iránti szeretete, de örökségét, melyet hamarosan megszületendő második gyermekének is át szeretne adni, a hitet, a családtól kapta. Erről mesélt édesapjával a Duna Televízió Református magazinjában. "Vallásos családba születtem, ami nekem pluszerőt adott és ad az életemben mind a mai napig. Olyan zsinórmérték ez, amelyhez lehet igazodni. Ez az erős hit olyan látásmódot enged, amelynek köszönhetően nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is látjuk az életünket. Ennek köszönhetően máshogy élünk meg hétköznapi dolgokat, ünnepeket, vagy tragédiákat" – mesélte a Duna Televízió Református magazin című műsorában Berkesi Judit, akinek édesapja – Berkesi Gábor – a Pozsonyi úti református egyházközség lelkipásztora. A hit mellett a sport is meghatározó része volt életének, hiszen édesapjával és két lánytestvérével rendszeresen jártak meccsekre.
Aki látott már a köztévén sportközvetítést, annak biztosan ismerős Berkesi Judit, aki a meccsek szünetében vagy után szokott interjúzni sportolókkal, edzőkkel. A Nemzeti Sport szombaton egy vele készült interjúban csodálkozott rá, hogy 2017-ben ebben a szerepkörben már nők is dolgoznak. Azt most hagyjuk, hogy mondjuk az amerikai sportadókon legalább annyi nő dolgozik sideline riporterként, mint férfi, sokkal dermesztőbb, hogy mennyire ostobán szexista kérdéseket sikerült feltenni. Az interjú eleve így indít: – Pontosan milyen poszton játszott? – Szűrő voltam. – Emlékeim szerint a hölgyekkel folytatott beszélgetésekben inkább a tésztaszűrő került szóba, de látom a tendenciát a női futball fejlődésével kapcsolatban. Jóllehet szenvedélyes kapcsolat fűz a futballhoz és a nőkhöz is. De külön... – Sajnálom, hogy így gondolja, mert egyre több tehetséges lány futballozik Magyarországon is. Ezután azzal folytatódik a beszélgetés, hogy milyen nehéz elképzelni sportfelszerelésben, mert hát a képernyőn olyan csinos (mellette képaláírás: Szeretné, ha a sportriportert látnák benne – ez nem mindig könnyű), aztán szó esik arról, hogy a férfi sportolók mennyire nyomulósak, de azt hiszem, ez a mélypont: Úgy gondolja, önt komolyan veszik a magyar futballedzők, amikor odaáll egy vesztes bajnoki meccs után és a tolódásról, a lescsapdáról, a követő emberfogásról kérdezi őket?