Dió-Lak Vendégház A Dió-Lakot főleg azért kedvelik a vendégek, mert nyugodt és csendes, központi fekvése miatt pedig változatos csillagtúrákat lehet tenni a környéken (például túrázni a Mátrában, biciklivel felkeresni a középkori várainkat, éjszaka pancsolni a termálfürdőkben, múzeumokat látogatni, finom borokat kóstolni a közeli borászatokban). A vendégházról:A szállás egy nagyobb és egy kisebb házikóból áll, és mindkettő ugyanazé a társaságé. Feldebrői szállás- és étteremértékelések, vélemények feldebrői szállodákról, éttermekről. A kisebbik, amit errefelé nyárikonyhának hívnak, a szórakozásé, itt van a konyha, étkezõ, kádas fürdõ, wc és egy nagy kandalló. A nagyobbikban a hálószobák és a zuhanyzós fürdőszoba foglalnak helyet.
: Összes férőhely: 8 fő Cím: 3352 Feldebrő, Táncsis Mihály u. 5. Email: Tel: (30) 964-1724 Lehetőségek: Üdülési csekk Dió-Lak - Feldebrő (Szállás: Falusi turizmus) Dió-Lak - Hungary - Feldebrő (Hotel: Village Tourism) Dió-Lak - Ungarn - Feldebrő (Unterkunft: Dorftourismus) Korábbi ajánlatkérés | Szállás regisztráció Program regisztráció Impresszum © 1989 - 2022 2022. július 9. szombat - 15:49:29
1527-ben az ütközetet túlélő Brodarics István egykori kancellár írta meg visszaemlékezését "Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról" címmel. Az ország két részere szakadásának folyamata (1526-1538) A mohácsi csata súlyos katonai vereség volt, amelyet tovább tetéztek a fellángoló belpolitikai harcok. Lajosnak nem volt fiú utódja, így a megüresedett trónra két dinasztia is igényt formált. A Székesfehérváron összesereglett országgyűlésen 22 vármegye és a köznemesség egyetértésével novemberben magyar királlyá választották Szapolyai János erdélyi vajdát (1526- 1540), akinek a rákosi végzés teremtett jogalapot. Ő volt az ország legnagyobb földbirtokosa és jelentős haderővel is rendelkezett. A II. Lajos özvegye által Pozsonyban megszervezett országgyűlésen főurak kis csoportja decemberben (Habsburg) Ferdinándot választotta magyar királlyá (1526-1564), aki a Habsburg- Jagelló családi örökösödési szerződésre hivatkozott. Az Ország Két Részre Szakadása. Ezzel kettős királyválasztás történt, és megindult kettejük küzdelme az egyeduralomért.
Egy feltétel van: Buda visszafoglalása - - - - Ferdinánd a birodalmi gyűléstől segítséget kap Buda visszafoglalására 1542. októberében megpróbálkoznak Buda várának visszafoglalásával, de a rossz idő miatt visszavonulnak Fráter György viszont magára haragítja a törököket 1543-ban és 1544-ben a törökök visszavágnak, várakat foglalnak el. A valódi oka a várak elfoglalásának Buda hadászati megerősítése volt és a Török Hódoltság kiterjesztése 1549-ben Fráter György ismét megkísérli az ország átadását Ferdinándnak: aláírják a nyírbátori egyezményt Fráter György lemondatja János Zsigmondot és Izabellát az erdélyi trónról, és Ferdinándot hívja oda.
Ekkor azonban Eger vára (Dobó István) sikeresen verte vissza a támadókat. 1566-ban indította meg Szulejmán élete utolsó hadjáratát Magyarország ellen. Ennek célpontja a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár volt. Zrínyi és a megmaradt védők hősi halált haltak, de az idős szultán is a táborban hunyt el. Mohács és Magyarország részekre szakadásának folyamata - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A várháborúk harcai és pusztításai sem hoztak döntő változást a Habsburg-Oszmán küzdelemben. 1568-ban I. (Habsburg) Miksa (1564-1576) magyar király és II. Szelim (1566-1574) szultán a konfliktus lezárásaként a status quo alapján megkötötték a drinápolyi békét. Ezzel állandósult az ország részekre szakadása, és ez a felszabadító háborúkig (1683-1699) így is maradt.
1 forint) kilenced terményben ajándék adás – állami adó évi 50 akcse állami robot (pl. : várépítés, szállítás) – kettős adóztatás a Hódoltság peremterületén a magyar és török földesúr is beszedte az adót 4) Hódoltság következményei – Legsúlyosabb: az emberveszteség – A faluszerkezet szétesett à pusztásodás – A városok balkáni arculatúak lettek – Egyedül a mezővárosokban volt fejlődés, külterjes szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak és Nyugat-Európában értékesítették – Debrecen, Nagykőrős, Jászberény dinamikusan fejlődő mezőváros lett
A címer tehát Ezdegei Bessenyő Pálé!... Ezdegei Bessenyő Pál címere és pecsétei Az előző fejezet okleveleinek ismertetésekor már néhány pecsét képét is megadtuk. A tornai kehely kapcsán aztán egyértelmű lett, hogy a címer is megkerült! A címer egy ugyancsak általa használt, korábbi változatán, egy 1402-es lenyomatból ismert pecséten a koronás női mellkép bal haránt helyzetben található. Az 1404. január 4-i oklevélen Ezdegei Pál dalmát – horvát - szlavón bán pecséte is szerepel. Zöld színű viasz, hozzávetőleg 18 mm átmérőjű, gyűrűs függőpecsét. Ábrája: címerpajzs, benne: koronás mellalak. Felirata: S PAULI BISSENI.... A tornai kelyhen látható címer, kerek talpú, álló címerpajzsban, sötét, zománcozott háttér előtt szembenéző, hosszú hajú, koronás fiatal nő mellképe. A korona jellegzetes háromágú. A fej két oldalán három – három hajfonat. A címer királynője a pajzsban normál, álló helyzetben van ábrázolva. A legkorábbi pecsét az 1402-es évjáratú. Ennek oka, hogy egy-egy nagyobb üzem önmagában képes lehet felhúzni egy megye GDP-adatait, úgy, hogy amúgy relatív kevesebb vállalkozás működik a területen.
39. 284) pecséteinek kiállított másolatai között volt ugyanis egy, amely a kehely címerével egyezőt mutatott, ez pedig Özdögei Besenyő Pál volt szlavón bán gyűrűspecséte volt! A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Theöke család címerével foglalkozik. csepánfalvi Theöke [ szerkesztés] A Teöke (Teőke, Theöke, Theőke, Thöke, Thewke) család ősrégi Szepesmegye-i család. Első ismert ősünk 1240-ből Mykus, akit 1337-ben Wylardus és János követ a családfán. nemzetség ősi fészke a márkus-és batizfalvi Máriássyak főfészke, Márkusfalva szomszédságában elterülő Csépánfalva (Csepanfalu), amelyről a nemzetség eredetileg neveztetett. Valószinűleg ez lehetett az a családunk által alapitott lándzsástelep, ami aztán faluvá nőtte ki magát és összeépült Márkusfalvával. A két települést később együtt emlitik Márkus-Csépánfalu, Márkusfalva-Csépánfalva néven- bár ekkor a Máriássyak birtokában találjuk földjeit, s a Teőkékkel már más településeken találkozunk, ami a nemzetség több ágazatra szakadásával függhet össze.