Csakhogy a nyugdíjállomány kezelése technikailag még nem fér bele ebbe a keretbe, ezért a járandóságokat továbbra is a régi metódus szerint tudja csak elutalni a kincstár. Így, ha hétvégére esik 12-e, akkor már pénteken elutalják a nyugdíjakat. Ami a decembert illeti, ennek más oka van. Az ünnepek miatt hagyományosan az utolsó hónap legelején érkezik meg a nyugdíj, hogy legyen elég pénz a számlán a karácsonyi felkészülésre. Van azonban még egy kitüntetett dátum, mégpedig a novemberi. Nyugdíjbiztosítások összehasonlítása 2022 | Bankmonitor. Akkor ugyanis nem csak a rendes nyugdíj érkezik meg a számlákra, hanem amennyiben az inflációs folyamatok és a GDP alakulása megengedi, a nyugdíjkiegészítést és a prémiumot is ekkor fizetik ki a jogosultaknak. Ehhez az inflációnak idén meg kell haladnia a 3 százalékot, amennyivel januárban emelték a nyugdíjakat, a GDP-nek pedig a 3, 5 százalékot. Mindkettőre van esély – de azért inkább az előbbire. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint idén 3, 5 százalékos lehet az infláció, és mint tegnap megírtuk, a nyugdíjasok fogyasztása szerinti kosárra számolva még nagyobb is lehet ez az adat.
A magyar nyugdíjas szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet ennek a számítási módnak az igazságtalanságára a kevés nyugdíjból élőkkel szemben, eddig hiába. A Nyugdíjas Parlament legutóbbi közlése szerint ráadásul "az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat halmozottan sújtja a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány és a gazdasági visszaesés". Magyar államkincstár nyugdíjkalkulátor. Békeidőben is látható volt, hogy a nyugdíjolló egyre szélesebbre nyílik, most viszont a járvány, válság, rekordinfláció fokozottan hátrányosan érinti azokat, akik kevés nyugdíjból élnek. A számításokon való változtatásokra eddig azonban nem érkezett ígéret. Nyugdíjemelés 2022-ben Jövőre a tervezett 3 helyett 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök december 6-án. 2021-ben, az év elején 3 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, viszont már januárban prognosztizálható volt, hogy a fogyasztói árak ennél nagyobb ütemben drágulnak majd. Az inflációt ellensúlyozandó 2021 júniusában a kormány 0, 6 százalékos előrehozott kompenzációról döntött, viszont ez nem volt elég a drágulás ellentételezésére, további kompenzációra volt szükség.
Az inflációt ellensúlyozandó 2021 júniusában a kormány 0, 6 százalékos előrehozott kompenzációról döntött, viszont ez nem volt elég a drágulás ellentételezésére, további kompenzációra volt szükség. Novemberben végül 1, 2 százalékos emeléssel egészítették ki a nyugdíjakat, illetve visszamenőleg egy összegben kifizették az emelést a megelőző 10 hónapra is. Így tehát egy 100 ezer forintos nyugdíjban részesülő 2022 februárjától 105 ezer forint juttatásra számíthat. A KSH szerint 2021. január 1-jén - 2022-es adat még nem áll rendelkezésre - a teljes öregségi ellátás átlaga 150 571 forint/hó volt. Ha hozzászámoljuk az év során történt emeléseket, akkor nagyjából 158 ezer forint lehet jelenleg az öregségi nyugellátás átlagos összege. Ezt 5 százalékkal emelve már 165 800 forintra nőhetett az átlagnyugdíj. Látva a jelenlegi inflációs mutatókat - novemberben és december is rekordmagasak, átlagosan 7, 4 százalékkal magasabbak voltak a fogyasztói árak mint egy éve - szükség is lesz az 5 százalékos emelésre.
A munkavállalónak egészségügyi alkalmatlanság esetén a munkaviszony további fenntartása nem érdeke, kivéve, ha alappal bízhat esetleges felgyógyulásában, vagy abban, hogy idővel a munkáltatónál majd akad egy megfelelő munkakör, és ezt fel is ajánlja részére. Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki patthelyzet, megoldást az jelentene, ha a törvény tartalmazna egy olyan rendelkezést, mely mindkét fél érdekét szolgálja: tehát a munkavállalónak ne kelljen helyzetét tovább súlyosbítva felmondania, egy forint nélkül az utcára kerülve, a munkáltatónak pedig ne kelljen valamennyi terhét viselnie egy felmondásnak. Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései. Míg erre nem kerül sor, marad a kompromisszumos megoldás, de ha ebben a munkáltató egyáltalán nem partner, a munkavállaló egzisztenciálisan ellehetetlenülhet. Forrás:
Ebből következően, ha a munkaadó felmondást nem kíván közölni, állás-felajánlási kötelezettsége sincs. Kérdésként merülhet fel, hogy mennyire felel meg a munkajogi alapelveknek, nem ütközik-e a joggal való visszaélés tilalmába azon munkáltatói magatartás, miszerint nem közöl felmondást, mert nem kíván végkielégítést, felmondási időre járó távolléti díjat fizetni. Az Mt. 7. § (2) bekezdése szerint, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Álláspontom szerint ezen jognyilatkozat, tulajdonképpen a felmondás pótlása szűk körben akkor jöhetne szóba, ha az alkalmatlanság a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, például egy munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Ilyenkor azonban a gyakorlatban a munkáltató, mivel a munkavállalónak egyéb anyagi igényei merülnek fel, jobban hajlik a kompromisszumos megoldásokra és a jogviszony esetleges megszüntetése is jogvita nélkül zajlik le.